home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Cirkusz az egész világ
Gazsó Orsolya
2014.07.16.
LXIX. évf. 29. szám
Cirkusz az egész világ

Cirkusz lesz Topolyán! Olyan felhőtlenül és hangosan kiáltottam föl, mint gyermekkoromban. Akkor voltam legutóbb cirkuszban. Emlékszem, hogy miután kijöttem az előadásról, elefántszagú volt a pöttyös ruhám. Mindig is kíváncsi voltam a cirkuszosok világára. Milyen a hálókocsis életmód, félelmetes-e a vadállatokkal egy környezetben élni, hogyan tudják őket betanítani a mutatványokra, milyen titkokat rejt a bűvész kalapja. Az újvidéki Rivali cirkusz sátorozott le nemrégiben Topolyán. Amíg a többiek az esti föllépésükre készültek, addig Rapić Jovan, a cirkusz vezetője beszélt nekünk a cirkuszi munka kihívásairól.

Rapić Jovan Újvidéken látta meg a napvilágot, a Rivali cirkuszt vezető szülők gyermekeként. Ezt a vállalkozást és hagyományt viszi most tovább feleségével, valamint fiatalabb gyermekével. Jovan kiskora óta bűvészkedik és zsonglőrködik. Délelőttönként az iskolapadban ült, délutánonként pedig egyik helyről a másikra utazott a családjával. Míg az osztálytársai a homokban játszottak, fociztak szabadidejükben, ő úton volt a cirkuszukkal és az állataikkal. Mint mondja, annyira megszerette ezt az életformát, hogy most már el sem tudná képzelni az életét másképp. Fiait azonban egyszer sem kényszerítette a cirkuszi munkára. Az idősebb, Saša egy ideig velük dolgozott, ám néhány évvel azután, hogy leszerelt, rájött, hogy a saját szakmájában szeretne érvényesülni, és otthagyta a családi vállalkozást. A kisebbik fia, Dalibor kitartóbb, még ma is minden előadáson föllép hol zsonglőrnek, hol bohócnak öltözve, meséli a büszke édesapa.

A Rapić család föllépőruháit egy újvidéki szabó varrja. A bohóc színes parókában és kockás egyenruhában, Jovan pedig elegáns öltönyben lép a nézők elé. Jovan felesége is közreműködik a produkciókban, ő a főhőse a kígyós, valamint a késdobálós mutatványnak, és ő bújik bele abba az úgynevezett mágikus dobozba is, amelynek falán férje kardokat szúr át. A hölgy mindezt nyugodtan, szemrebbenés nélkül csinálja végig. Jovan elmondása szerint az évek során olyan bizalom alakult ki köztük, hogy kedvesének nincs mitől félnie, úgy vigyáz rá, mint a szeme fényére.

Jovanék két, lakályosan berendezett hálókocsival járják a városokat és a falvakat. Második otthonukban takaros bútorok, csipkefüggöny, rádió, keresztrejtvényújságok feledtetik velük, hogy nem az újvidéki lakásukban alszanak. Jovan elmondása szerint amikor megérkeznek egy-egy helységbe, az az első dolguk, hogy megveszik a főzéshez szükséges hozzávalókat, illetve az állatok eledelét.

A cirkusz vezetője arról is beszélt, hogy manapság már nem számíthatnak akkora közönségre, mint a szülei a valamikori Jugoszlávia idejében. Jelenleg nem divat cirkuszba járni, mondja. Régen, amikor ellátogattak egy városba vagy faluba, az ünnep volt a helybelieknek. Jelenleg csak a kisgyermekes családokra és a nyugdíjas korosztályra számíthatnak, a többi generációt nem érdekli a cirkusz világa. Hogy elég látogatójuk legyen, és hogy megtérüljön az egy-egy előadásba befektetett pénz, ahol csak tudják, reklámozzák magukat. Mielőtt föllépnének valahol, személyesen látogatnak el a helyi rádióba és a televízióba, hogy tudassák a polgárokkal: hamarosan cirkusz érkezik a városba. Két nappal az előadás előtt pedig beülnek egy hangosbemondóval fölszerelt kocsiba, és a járókelőknek is szétkürtölik érkezésüket. Hozzám is így jutott el a Rivali híre.

Jovanék speciális ketrecekben szállítják egyik helyről a másikra az állatokat, mindegyiküknek külön lakosztálya van. Djole, a majom a legfurfangosabb közöttük. Gazdája szerint úgy viselkedik, mintha családtag volna. Már tizenkét éve velük dolgozik. Djole mindig azt eszi, amit ők. Amikor a Rapić család ebédel, a majom tányérkájába is félretesznek egy adagot. Jovantól azt is megtudtam, hogy a majmok nemcsak a rajzfilmekben szeretik a banánt, hanem a valóságban is. Ezzel a gyümölccsel Djolét is mindig meg lehet vesztegetni. Jovan mosolyogva meséli, hogy a banánon kívül a majmuknak még egy gyengéje van: a szőke nő. Amint meglát egyet, izgalomba jön, és elkezd hangoskodni. Mint egy férfi, úgy forgatja a fejét utána.

A Rivali cirkusz Djolén kívül nyulakkal, fehér galambokkal és kígyóval színesíti előadásait. A társulat kígyója egy piton, amely nem harap, csak fojt. Jovan azt mondja, soha sem félt ettől az állattól, úgy bánik vele, mint egy háziállattal. A feleségének egy kicsit hosszabb időbe telt megszoknia a hüllőt, de már neki is természetessé vált, hogy egy hatméteres, csaknem nyolcvankilós kígyó él velük. A pitont két-három hetente etetik, minden alkalommal öt darab három kilogrammos élő tyúkot nyel le. Előbb rátekeredik a zsákmányra, majd megfojtja, aztán pedig lenyeli. A kígyó tavasszal eszik a legtöbbet, nyáron kevesebbet, ősszel újra megjön az étvágya, télen pedig koplal, mondja Jovan. Néha az egész telet üres hassal vészeli át. Tizenhat éve került hozzájuk, akkor még csak kétméteres volt, most meg már akkora, hogy alig tudják fölemelni a feleségével.

A Rivaliban még egyetlen állat sem pusztult el, és egyik sem szökött meg. Amikor Jovanék Újvidéken tartózkodnak a családi házukban, akkor állataikat szabadon szokták engedni, és ezalól a majom és a kígyó sem kivétel. Ilyenkor Djole körülugrálja a fákat, a kígyó pedig kúszik egyet a kertben, megfürdik a vízzel teletöltött udvari kádban, aztán pedig napfürdőzik. A szomszédok és a környékbeliek sűrűn átmennek Jovanékhoz megsimogatni az állatokat. A Rapić család a helyi látványosság, mondja.

Nem olcsó mulatság fönntartani egy cirkuszt, állítja Jovan. Sokba kerül a sportcsarnokok bérlése, az állatok etetése, nagy az útiköltség. Télen fűteni kell azt a helyiséget, amelyben az állatok alszanak, a kígyót például 26-27 fokos melegben kell tartani. Mint mondja, a belépőkből eddig minden költségük megtérült, de félretenni nem nagyon tudnak. Soha nem szomorodnak el, mindig lelkesen és serényen készülnek az előadásaikra. Amíg nem lesznek veszteségesek, addig állni fog a cirkusz, mondja Jovan. Miután nyugdíjba vonul, Dalibornak, a kisebbik fiának szeretné átadni a stafétabotot. Neki nincs még ugyan családja, de az apuka azt reméli, hogy olyan feleséget talál majd, aki annyira hűséges és odaadó partnere lesz a vállalkozásban, amennyire az övé.

Képgaléria
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..