Izrael vs. Irán

Benjamín Netanjáhú izraeli miniszterelnök két héttel Donald Trump amerikai elnök döntése előtt hozta nyilvánosságra azokat a titkosszolgálati információkat, amelyektől Izrael az iráni atomalku felmondását vagy legalábbis szigorítását reméli. Azt állította, Izraelnek birtokába jutott az iráni titkos atomarchívum, mely igazolja, hogy Teherán hazudott, mert az Amad projektum keretében nukleáris bombát próbált előállítani, és nem csupán polgári célú atomprogramot tartott fenn 2015-ben, amikor a hatokkal (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjával és Németországgal) aláírta a nukleáris megállapodást. Netanjáhú azt is állította, hogy a nukleáris egyezmény 2015. évi aláírása után Irán növelte erőfeszítéseit titkos iratainak elrejtésére, 2017-ben egy szigorúan titkos helyre költöztette az iratanyagot Teheránban. Azt viszont nem mondta, hogy 2015 után is bombát fejlesztett volna a perzsa állam, csak azt, hogy a megállapodás után is megőrizte a nukleáris fegyverekről szóló tudását, és növelte azt „jövőbeli felhasználás végett”.

Nem igazán tetszenek a cseheknek az EU döntései

Az EU döntéseinek többsége Csehország számára nem előnyös — véli a csehek mintegy kétharmada. Az áprilisban készített országos felmérés szerint a megkérdezettek egyharmada fogalmazott meg az EU döntéseivel ellenkező véleményt. A prágai CVVM közvélemény-kutató intézetnek a felméréshez fűzött kommentárjából kiderül, hogy az uniós döntéseket Csehország számára előnytelennek tartók aránya (63 százalék) a tavalyi évhez viszonyítva nem változott, a döntéseket előnyösnek minősítők (32 százalék) száma pedig négy százalékkal emelkedett. A megkérdezettek 5 százaléka azt mondta, nem tud érdemben válaszolni a kérdésre. A csehek a legnagyobb mértékben a biztonság és a környezetvédelem terén értékelik pozitívan az európai integrációt, ám a gazdasági és a kulturális együttműködés kapcsán is több mint 50 százalékos támogatást kapott. A másik oldalon a megkérdezettek 51 százaléka válaszolta azt, hogy a politika terén károsnak tartja az európai integrációt.

Az idén senki nem kap irodalmi Nobel-díjat

A közelmúlt botrányai nyomán hitelességét vesztő és szinte működésképtelenné vált Svéd Királyi Tudományos Akadémia bejelentette, hogy az idén senkinek sem ítéli oda az irodalmi Nobel-díjat. Az átadót 2019-re halasztják, amikor is egyidejűleg kettőt fognak megtartani. A halasztást a svéd akadémia, valamint a Nobel-díjat alapító és finanszírozó Nobel Alapítvány jelentette be arra hivatkozva, hogy megrendült a közbizalom a szexuális zaklatási és összeférhetetlenségi botrányba keveredett testület iránt, melynek munkáját a tagok jó része bojkottálja. A döntést a svéd akadémia hozta meg, viszont a közlemények szerint a Nobel Alapítvány is támogatja. Az 1901 óta odaítélt díj történetében már többször is előfordult, hogy valamelyik évben elmaradt az átadó. Ez legutóbb 1943-ban történt meg a második világháború miatt, azelőtt pedig hat másik alkalommal.