home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Bük, a tisztaság városa
Tóth Tibor
2007.12.19.
LXII. évf. 51. szám
Bük, a tisztaság városa

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc áldozatainak emlékműveA közelmúltban a magyarországi Vas megyében, a Felső-Répce menti kistérségben található festői szépségű Bük városában tartották meg a Kárpát-medencei Összmagyar Nemzeti Diákbajnokság kézilabda-, sakk- és asztalitenisz-döntőit. A...

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc áldozatainak emlékműve

A közelmúltban a magyarországi Vas megyében, a Felső-Répce menti kistérségben található festői szépségű Bük városában tartották meg a Kárpát-medencei Összmagyar Nemzeti Diákbajnokság kézilabda-, sakk- és asztalitenisz-döntőit. A sportversenyek szünetében alkalmunk nyílt megcsodálni a mintegy 3000 lakosú település nevezetességeit, csodálatos szépségű parkjait, utcáinak, tereinek a balkániakéhoz képest kissé szokatlan tisztaságát.
A Szombathelytől 27, a Soprontól pedig 47 km-re elterülő település területén már a bronzkorban is laktak emberek. A honfoglaló magyarok is megtelepedtek itt a X. század elején. Első temploma a XII. században épült, ennek közelében volt az első írásos emlékeit 1271-ből őrző Byk falu. A XV. századtól már három Bük nevű falu létezett egymás mellett, lakói köznemesek és jobbágyok voltak. Az Árpád-házi királyok idején és a XIV. században a Büki család volt a legismertebb, a XVII-XVIII. században a mankóbüki Horváth és a felsőbüki Nagy családból került ki több megyei vezető és várkapitány. A XIX. század első felének Felsőbüki Nagy Pál volt a neves országgyűlési követe. Hatásos szónoklataiban kiállt a magyar nyelv fejlesztése és a jobbágyterhek enyhítése érdekében. A három Bük polgári fejlődését az 1860-as évek vasútépítése, majd az 1869-től működő cukorgyár lendítette fel. A három falu egybeépült, és 1902-ben Bük nagyközség néven egyesült. A XIX. század végétől különböző egyesületek jöttek létre a településen. Az 1850. évi népszámláláskor 1571 lakosa volt a három községnek, 1910-re pedig 2965 főre gyarapodott a számuk.
Az első világháború mintegy száz büki áldozatot követelt. 1917-ben a cukorgyár leégett, és dolgozóinak nagy része kenyér nélkül maradt. Sokan elvándoroltak a községből, egy részük a tengerentúlra. A második világégésben is mintegy száz büki vesztette életét. 1945 tavaszán 115 ottani család kapott néhány hold földet, 119 pedig házhelyet. A villanyáramot 1946-ban vezették be a faluba. 1949-ben gépállomás költözött a volt cukorgyári műhelyekbe, mezőgazdasági és ipari szövetkezetek alakultak. A Répce folyó 1965. évi áradása következtében több mint 100 büki lakóház dőlt romba. Az árvíz után kimélyítették és lefedték a közép-büki részen áthaladó árkot. 1972-ben átadták rendeltetésének a vezetékes ivóvizet biztosító víztornyot, a 80-as évek végére elkészült a település szennyvízhálózata, a 90-es évek elején pedig kiépült a gázhálózat.
1950 körül kőolajat kerestek, helyette azonban meleg vizet találtak a község határában, majd 1962-ben megkezdhette működését a gyógyfürdő. A következő években újabb medencék és kísérőlétesítmények épültek az egyre virágzóbb üdülőterületen. 1972-től üzemel a fedett fürdő, 1997-től pedig a szabadidőpark. A nagy gonddal rendezett területen létesített kempingekkel, szállodákkal, üzletekkel és más létesítmények együtt valóságos kis fürdőváros keletkezett az elmúlt évtizedekben. Az 1970-es évektől Bükfördő nemzetközi jelentőségű üdülőhellyé vált. A fürdő területének fejlődése jelentős változásokat hozott a település életében. A lakosság fogyatkozása megszűnt, majd gyarapodni kezdett. A 40-es években a lakosság 70 százaléka mezőgazdaságból élt, ma már csak a dolgozók 9 százaléka működik ebben a szektorban, 68 százalékuk pedig a szolgáltatásban. Panziók, kempingek, üzletek és vendéglők egész sora nyílt meg, ma már több mint 600 család fogad vendégeket házában vagy üdülőjében.
Bük és környékének éghajlata kontinentális jellegű, az évi középhőmérséklet 9,7 Celsius-fok, a napsütéses órák száma évente 1900.
A településen sétálgatva feltűnik, milyen tiszták az utcái - még eldobott cigarettavégeket sem látni -, a parkok, játszóterek gondosan rendben vannak tartva - érdekesmód a berendezése sincs megrongálva vagy összefirkálva -, lakói vendégszeretők. A településnek feltűnően modern, 500 férőhelyes sportcsarnoka és mintegy 1000 férőhelyes, villanyvilágítással ellátott (még a segédpályán is vannak reflektorok!) labdarúgópályája van. A város intézményei közül a Csodaország óvoda és a Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és a Vendéglátóipari Szakiskola mellett a már említett Sportközpont, valamint a Művelődési Központ és a könyvtár érdemel említést.
Bük növényvilágát a pannon táj sokszínűsége jellemzi. Zöldövezetével, virágos, fás utcáival és kellemes klímájával hívogatja a látogatókat.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..