home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Búcsús szentmise és püspöki áldás
Martinek Imre
2013.07.03.
LXVIII. évf. 27. szám
Búcsús szentmise és püspöki áldás

A temeskutasi (Gudurica) Keresztelő Szent János születésének tiszteletére felszentelt templom főpásztori áldására ez év június hó huszonnegyedikén, búcsú napján került sor annak alkalmából, hogy a teljes templombelsőt felújították (de a templom külső tatarozását is tervezik).

Az ünnepi szentmisét msgr. dr. Német László SVD megyés püspök celebrálta msgr. Martin Roos temesvári püspök úrral és paptestvéreivel együtt. A Temeskutas és a néhai jugoszláv tagköztársaság fővárosa között egykor és ma is fennálló szoros kapcsolat jeleként az ünnepségen Versec község elöljáróságán kívül Franc But úr, Szlovénia belgrádi nagykövete is jelen volt. (A kudriczi katolikus templom orgonáját 1904-ben Ljubljanából hozták ide délre.)
Temeskutas egy dél-bánsági falucska, mely Versectől északkeletre, Nagyszered (Veliko Središte) és Márktelke (Markovac) közt fekszik a Verseci-hegység lejtőjén. A települést Kutrez néven már az 1362-ben kelt oklevelek is említik, később pedig Kuthresi Miklós (1358) és Karánsebesi Jósika Ferencz (1597) lakott birtokaként is szerepel az okiratokban, betelepítése azonban főként a török hódoltság megszűnte után, 1719-ben megy végbe az Elzászból származó német Tetz János telepes vezetésével. A nagybecskereki egyházmegye által 2011-ben kiadott Schematismus statusque idevágó adatai szerint az első temeskutasi kápolnát (amelyet e vidékre újra betörő törökök 1737-ben felgyújtottak) Keresztelő Szent János tiszteletére építették 1721-ben. A második templom 1738-ban, a jelenlegi pedig 1789-ben épült fel kincstári pénzen. Az országos és hetivásárok megtartására (először 1821. augusztus 10-én) is szabadalmat nyert falu 1828-ban „önállósul”, és egyre ütemesebben fejlődik. E lendületnek — több más, határvonalakhoz tapadó, ún. monarchiás településéhez hasonlatosan — a trianoni békediktátum vetett véget. Szinte végérvényesen, pedig a XIX. század végén jegyzővel, gyógyszertárral, távírdával és egyéb hasznos institúcióval rendelkező községként volt számon tartva. Százhárom esztendővel ezelőtt Temeskutasnak 2043 lakosa volt — 2013 római katolikus felekezetű, köztük 83 magyar és 1924 német nemzetiségű. Az utolsó előtti népszámlálás adatai csupán 44 magyar (3,47%), illetve 3 német (0,23%) ajkú lakosról szólnak. Mementóul maradt utánuk egy külsőleg lepusztult katolikus templom, melynek belsejét közös összefogással mégiscsak sikerült felújítani. A Kárpátok és a Verseci-hegyek érintőpontján, ahol napjainkban tizennégy nemzet él egymás mellett. Nem firtatva, ki honnan és melyik úton érkezett e tájra. És azt sem, hogy mi értelme bármi felújításának is, ha csak egy maroknyi lélek élvezi?
Egy rangidős kolléga meglátása szerint manapság, amikor tulajdonképpen semminek sincs semmi értelme, maga az út, a cél a fontos — amely ha csak egy pillanatra is, de mérsékeli az egeket ostromló (kis)ember gőgjét. Mert bár e „világvégi” templomnak is, mint minden más szakrális létesítménynek, csupán jelképes szerepe van, a kutriczi ún. vakablakból sugárzó hit és lelkesedés erejéből a nálánál sokkal nagyobb közösségeknek is jut bőven.
Mint azt már korábbi nyilatkozataiban is megtette, msgr. dr. Német László SVD bánsági megyés püspök ezúttal is hangsúlyozta e templom felújítása és a hozzá szervesen kapcsolódó hitközösség és diaszpórák, illetve azok jövőbe vetett hite közötti összefüggést.
— Az egyháznak is és az egyházmegyénk területén élő 23 nemzeti csoport mindegyikének is feladata a nemzeti öntudat megőrzése.  
Napjainkban a kutasi hívek lélekszáma mintegy ötvenre csökkent. A „hovatartozás szerint” magyar, szlovén, horvát és szerb nemzetiségű emberek Mihai Gherghel görög katolikus lelkész (2009 augusztusa óta szolgálja a kutasi híveket) hathatós támogatásával nem egész egy év alatt valóságos oázist teremtettek a plébánián és annak udvarában. A plébánia két szobáját kápolnává alakították, melyet kereken három esztendeje szentelt fel a püspök atya, később pedig egyházi múzeumot is létrehoztak az épületben a helyi liturgikus tárgyak és kellékek elhelyezésére. A település utolsó lelkipásztorát, Aufsatz Mihályt 1954-ben helyezték át a kutasi plébániáról. Azóta Temeskutast Versec leányegyházaként tartják számon.
Összeállította: MARTINEK Imre

Képgaléria
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..