Munkában - Barát István fotója

A hétvégén ötvenedik alkalommal tartották meg Zenta községben az aratóünnepséget. Az esemény az elmúlt fél évszázadban jelentős változásokat ért meg, de mindig tartalmas szórakozást, kikapcsolódási lehetőséget nyújtott az idesereglő vendégeknek, a megméretésben részt vevőknek és érdeklődőknek. 1960-ban az első rendezvény házigazdája Bogaras volt - akkoriban ifjúsági aratóünnepnek nevezték, amelyen a falusi fiatalok találkoztak, és minden évben másik település adott neki otthont. 1990-től, amikor a felsőhegyi åsz Szabó Imre vette át a szervezését, bevonták a középkorosztályt és az idősebbeket is, valamint hagyományápolással gazdagították a programot. Ekkor kapta a Bort, búzát, békességet elnevezést is, majd 2001-től Kárpát-medencei Aratóünnepségként emlegetik országhatáron innen és túl egyaránt.
Az aratáshoz kötődő kiállításokat már szombaton megnyitották a felsőhegyi általános iskolában, de többek között aznap zajlott le a kispályás labdarúgótorna, valamint a kisgazdakorona- és az aratókoszorú-kötészeti verseny is. Vasárnap a környező településekről és a távolabbi vidékekről már kora reggel érkezni kezdtek a csapatok és a kíváncsiskodók. A hivatalos megnyitón Jakab István, a magyar Országgyűlés alelnöke, Širková Anikó, Zenta község polgármestere, åsz Szabó Imre főszervező és Ments András, a Magyarországi Gasztronómiai Fesztiválok elnöke és az I. Magyar Fehér Asztal Lovagrend lovagja szólt az egybegyűltekhez. A további műsort Novák Gyula, a magyarországi Rákóczifalva kisbírája jelentette be.
Az 53 csapat először az ízlésesen elrendezett hagyományos aratóreggelijét mutatta be, majd a bírálóbizottság szemléje után nekiveselkedett a kézi aratásnak. A jó munkához könnyítésként muzsika is szolgált, amire a vihar előtti rekkenő hőségben igencsak szükség volt. Említést érdemel, hogy a zentai Búzavirág csapat tagja volt Sárvári Margit néni, aki annak idején, húszéves leányként részt vett az első aratóünnepségen is. Később a Ha legény vagy, gyere velem kaszálni elnevezésű gyorsasági aratóverseny vajdasági döntőjére került sor, de a szervezők tarlófutásra és parasztkocsitoló versenyre is biztatták a jelenlévőket.
Amíg a csapatok a nyári meleggel, porral és a gazos parcellákkal küszködtek, addig Felsőhegy központjában valóságos népünnepély alakult ki. A parkot vidám főzőmesterek szállták meg a társaságukkal, a bográcsokban rotyogtak a finom étkek, forogtak a nyársak, fogyott a jóféle nedű. A nézelődők a kirakodóvásár termékei közül válogathattak, esetleg megállhattak a szabadtéri színpad előtt, ahol lakodalmas zenekarok, tánccsoportok váltogatták egymást, a tikkadtabbak a kocsmasátrak egyikében vagy a borászok asztalainál pihenhettek meg. Ha viszont elég erőt éreztek magukban, benevezhettek valamelyik sportvetélkedőre is.
A különböző kategóriákban számos elismerést, különdíjat osztottak ki, a legjobbakat érmekkel, serlegekkel, értékes ajándékcsomagokkal jutalmazták meg. A hagyományos kézi aratásban åsz Szabó Ferenc és csapata, a gyorskaszálásban pedig az adai Mezei csokor diadalmaskodott. Főzésben fődíjas lett az adai Joki vágóhíd (aratóleves), Nagy Pál Nándor (sültek), Boros István és a Füredi Jóbarátok (pörkölt).
Az ötvenedik aratóünnepségre Magyarország árvíz sújtotta területéről, Edelényből és Felsőzsolcáról a Máltai Szeretszolgálat szervezésében nyolcvan vendég érkezett, akik elhelyezéséről, ellátásáról a hétvégén a felsőhegyiek gondoskodtak.