Bodor Anikó és Kiss Lajos emlékére

Bodor Anikó és Kiss Lajos emlékére

Tanácskozással folytatódott Zentán a Kárpát-medencei népzenekutatók II. Vajdasági találkozója


Ceglédi Rudolf és dr. Babity János


Kiss Mária


Gondi Martina

A zentai városháza dísztermében megtartott konferenciát többek között megtisztelte jelenlétével dr. Babity János, Magyarország szabadkai Főkonzulátusának főkonzulja és Kiss Mária, Kiss Lajos lánya is. Az egybegyűlteket Gondi Martina, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet megbízott igazgatója üdvözölte, majd Ceglédi Rudolf polgármester köszöntő beszéde következett.

A község elnöke Kodály Zoltán gondolatával kívánt eredményes munkát a jelenlévőknek: „A magyar népdal az egész magyar lélek tükre, a magyar nyelvvel egyidős; a magyarság történelme során kialakult és az évszázados -- évezredes -- használatban csiszolódott népzenei hagyomány anyanyelvünkhöz hasonló érték. Benne mindannyian magunkra ismerhetünk, belőle mások is megismerhetnek bennünket.”


Dr. Szőke Anna

Dr. Szőke Anna, a Kiss Lajos Néprajzi Társaság elnöke nyitó gondolataiban a hagyományőrzés fontosságára mutatott rá. Értekezését a következő mondatokkal zárta:  „A hagyomány átörökítése bonyolultabb, mint  a hagyatéké. Könyvtárat lehet örökbe hagyni, kultúrát nem, mint ahogyan hősi szellemet sem lehet a karddal együtt örökölni. A kultúra a történelem műve, kollektív munka gyümölcse, a múlt századok vetését az eljövendő századok aratják majd le.”


Szabó Kocsis Zsuzsanna és Csizmadia Anna

Kelemen László

A folytatásban Kelemen László, a budapesti Hagyományok Háza főigazgatója a népzenei archívumok társadalmi hasznosulásáról beszélt, majd Csizmadia Anna és Szabó Kocsis Zsuzsanna népdalénekesek felsőhegyi dalokat adtak elő, amelyek Bodor Anikó szívéhez is nagyon közel álltak.

A konferencia előadói – többek között dr. Domokos Mária, dr. Kiss Mária, Vakler Anna, dr. Silling István, Borsi Ferenc, Németh István, dr. Lázár Katalin, dr. Paksa Katalin, Kónya Sándor stb. – Bodor Anikó és Kiss Lajos munkásságának, hagyatékának egyes részleteivel foglalkoztak. Egyébként Bodor Anikó tíz évet dolgozott a VMMI-ben, vagyis – mint ahogyan erre a rendezvényen is rámutattak -- élete utolsó évtizedében kapta meg azt a munkahelyet, amelyet a munkásságával kiérdemelt.

Gondi Martina, a VMMI megbízott igazgatója a tanácskozás céljáról elmondta, nagyon fontos, hogy az a hagyaték, amit ezek a kutatók felhalmoztak, de bármi, ami bekerül az archívumokba, ne csak ott létezzen, hanem tovább öröklődjön, legyen, aki feldolgozza, énekelje, megtanítsa a hagyományőrzéssel foglalkozó csoportoknak.  

— Szerencsére Bodor Anikó megkereste a Hagyományok Házát, a Zenetudományi Intézetet, szakmai kapcsolatokat alakított ki, kutatta a továbblépés lehetőségét, mert azt szerette volna, hogy azok a gyűjtések, amelyeket ő őrzött, bekerüljenek a magyarországi archívumokba, ezáltal pedig a kutatói köztudatba, illetve könyv alakjában is megjelenjenek.Ezt a hagyatékot kell nekünk továbbvinni, meg kell találni azokat a kutatókat, akár fiatalokat is, akik szeretnének visszajönni és ezzel foglalkozni — hangsúlyozta Gondi Martina és hozzátette, Bodor Anikó hagyatékának feldolgozása a Vajdasági magyar népdalok nyárra várható ötödik kötetével zárul le, amely a VMMI és a Forum Könyvkiadó közös kiadványa lesz.  

A konferencia zárszava utáni ünnepi műsorban azok a csoportok léptek fel, amelyek az elmúlt években megkapták a Bodor Anikó-díjat: a tóthfalusi Fehér Akác asszonykórus, a csókai Csalogány asszonykórus, a Muzslai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület vegyes kórusa és az adai Vadvirág asszonykórus.

Az esemény résztvevői június 6-án és 7-án szakmai kirándulást tettek Csantavérre a 39. Durindó népzenei, illetve az 52. Gyöngyösbokréta néptáncfesztiválra.


HERÉDI Krisztián felvételei

Címkék: népzenekutatás

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink