Barangolós visszatekintő – Kalotaszentkirály

Barangolós visszatekintő – Kalotaszentkirály

Kereken öt évvel ezelőtt barangoltunk arrafelé.

Útravaló: „Szebb szemek minden volt szemeknél / S bennük végkép megpecsételtetett / Az én örök-bús ifjuságom” (Ady Endre: A Kalota partján)

 

Kereken öt évvel ezelőtt barangoltunk arrafelé. Az újstílusú kacsalábon forgó palotáiról is (köz)ismert Bánffyhunyadtól hat kilométerre délnyugatra keresendő településen, a Kalota patak alsó szakaszán.

Pihenőhelyünk Észak-Erdély Kolozs megyéjében, az Erdélyi Szigethegység vonulatai és dombjai (Bogdán-csúcs 1151 m, Kőhegy 1078 m, Dűlő-domb 917 m és Magura 754 m) által meghatározott Felszegi-medencében terül el, a Vigyázó-hegység vagy Kalota-havas (Vlegyásza) hegytől délkeletre. Ez utóbbi lokációk havas lejtőin egyébként sítúrák szervezésére is van lehetőség, novembertől áprilisig.

„Kalotaszentkirály lélekszáma 1255. Ennek 85%-a magyar, 15%-a román anyanyelvű. Nevezetessége (...) falunknak, hogy Ady Endre költő rokonlátogatás céljából több ízben is itt járt s itt írta meg 1914 júniusában A Kalota partján* című versét. Ennek emlékére 1994-ben emlékművet állítottunk. Kalotaszentkirály hagyományőrző falu. Itt még elevenen élnek a népszokások: a karácsonyi kántálás és betlehemezés, a húsvéti locsolás, a lakodalmi szokások, [a bivalytartás és] a szüreti bál. De megőrződött a pompás kalotaszegi népviselet is, amelyet ünnepnapokon a lányok, asszonyok sőt a férfiak is magukra öltenek. 1992 óta beindult a falusi turizmus. A turisták számára alkalom nyílik megismerkedni a tájegység művészetével, árpádkori templomaival, a vidék szépségével: a Rechiteli vízesés, a Padisi csodavár, a Belesi tó. (...) A hozzánk látogató vendégnek szállást és teljes ellátást tudunk biztosítani egész év folyamán.”


A szerző felvételei

Kora délután érkeztünk, másnap reggelig kitolva tartózkodásunk. Mindeközben pedig élményekben gazdagodtunk. Beleértve azt ama egyedi fílingöt is, amikor az éjszaka kellős közepén arra ébredtünk, hogy töröksípok és tárogatók jajszavát visszhangozza a völgy. Mint megtudtuk, az 1991-óta évi rendszerességgel megrendezendő nyári népzene és néptánctábor sűrűjéből részeltettünk épp.

A helység rendkívüli népszerűséget élvező, emberi felhozatal szempontjából pedig nemzetközi táborát minden év augusztus első hetében rendezik meg. Lehetőséget nyújtva ezáltal a világ minden sarkából összegyűlő fiataloknak, neves néptánc- és népzene oktatók felügyelete alatt testközelből is ismerkedni a kalotaszegi hangszeres muzsikával, illetve táncrenddel.

Kalotaszentkirály (románul Sâncraiu, németül Heilkönig/Sehngrall) falu. A világhálós kisokos adatai szerint egyike annak a tizennégy településnek, amelyek a megyében GMO-mentes régiót alakítottak. A jelenlegi formátumú falu a már nevezett patak jobb partján található Zentelke és a bal parti Szentkirály 1968. évi adminisztratív egyesülésekor jött létre.

„A honfoglaláskor, 896-ban letelepedett 108 nemzetség egyikét Kalotának nevezték. Ennek birtokát képezte ez a vidék. Falunk a Szentkirály nevet István király tiszteletére kapta, annak szentté avatása (1083) után. A többi Szentkirálytól való megkülönböztetés céljából kapcsolták hozzá a Kalota előtagot. Első írásos említése 1288-ból való, amikor Kun László király a gyerőmonostori Mikola fiainak adományozza a már társegyházként szereplő Kalotaszentkirály – Zentelkét. A Debreceni László álta megtalált félköríves hajóablak, valamint a hajó három sarkának kvéderes szegélye igazolja a templom XIII századi eredetét.” A kőépület a 13. században épült csúcsíves stílusban, majd az idők folyamán többször is helyreállították. A tornyot 1762-ben építették, három harang található benne. Az orgonát Kolonics István építette 1876-ban. A szószék fölött elhelyezett koronát gróf Bánffy Miklós ajándékozta a templomnak, a papné székét pedig Jósika Sámuelné.

„[A templom]eredetileg római katolikus volt, a XIV. században lett reformátussá. 1660-ban II.Rákóczi György seregét Gyalu és Lóna között a budai pasa legyőzi s visszavonulva pusztít a felszegen. Ennek a pusztításnak Kalotaszentkirály is áldozatul esik. 1731-ben Zentelke a katolikus Jósika család birtoka lett és mindent elkövettek, hogy rekatolizálják. A szentkirályi nemesek közbelépésére maradt meg reformátusnak. 1848-ban a nemzeti villongások idején a havasról lejött román kóbor csapatok felégették a falut. A templom is a tűzvész martaléka lett, de rövid időn belül újraépült.” Újjáépítéskor csupán fehérre meszelték. „A kazettás menyezet is tönkrement, s eredeti állapotába csak 1994-ben sikerült visszaállítani a budapesti Illyés Alapítvány támogatásával.” A 220 kazettát kalotaszegi motívumokkal díszítve festették. Remélem, egyszer újra lészen alkalmam visszatérni e faluba.

Az indítékok felől érdeklődőknek válaszként hirtelenében „csupán”.Ady vonatkozó verssorait és a hely fénybeírt motívumait tudom felkínálni.


* Ady Endre: A Kalota partján (Nyugat, 1914)

Pompás magyarok, templomból jövet
Mentek át a Kalota folyón
S a hidat fényben majdnem fölemelte
Az ölelő juniusi Nap.
Mennyi szín, mennyi szín, mennyi kedves
És tarkaságban annyi nyugalom
És fehér és piros és virító sárga,
Izgató kék és harcos barna szín
S micsoda nyugodt, nagyságos arcok,
Ékes párták, leesni áhitók.
Papi beszéd kemény fejükből csöndben
Száll el s nyári illattal vegyül.
Mily pompás vonulásuk a dombon,
Óh tempós vonulás, állandóság,
Biztosság, nyár, szépség és nyugalom.
 
S reám nyilaz a nyugtalanság:
Leány-szemek, Sorsom szemei,
Szemek, melyekben rózsás, húsz éves,
Vidám kamasznak látom magam,
Szebb szemek minden volt szemeknél
S bennük végkép megpecsételtetett
Az én örök-bús ifjuságom:
Vonzódás, drága űzetés
Csapongás a végső csapásig
S imádkozva nézni e nagy szemekben
Magamat és mint vagyok bennük.
Csönd, junius van a szivemben,
Általvonult templomi népség
Belémköltözött áhitata
S e percben a Kalota partján
Biztosság, nyár, szépség és nyugalom.

Képgaléria

Cikkünk további képei

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink