home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Bánkitó, 2017
Salvai Ramona
2017.06.18.
LXXII. évf. 23. szám
Bánkitó, 2017

Magyarország legfontosabb kisfesztiválja

A magyar progresszív zene legjelesebb képviselői, több mint száznegyven civil és kulturális program, független színházi szemle és képzőművészeti kiállítás, tó, napsütés, családias hangulat és a bánki táj — ez mind a Bánkitó Fesztivál. A tavaly óta hivatalosan is négynapos rendezvény — ebben az évben július 12-e és 15-e között — ezúttal is arra törekszik, hogy Magyarország legfontosabb kulturális fesztiválja legyen. A fő téma a korrupció lesz, melyet minden zenész, művész és civil a maga módján fog feldolgozni. Venczel Sárával, a fesztivál főkoordinátorával a Bánkitó múltjáról, jelenéről és fontosságáról beszélgettünk.

* Volt annak idején olyan előképe a fesztiválnak, amelyet tudatosan követtek? Egyáltalán mi motiválta az elindulást?

— Nem igazán volt előkép. Kilenc éve került sor az első olyan Bánkitóra, amelynek szervezéséből mostani fesztiváligazgatónk, Schönberger Ádám is kivette a részét. A rendezvényt találkozó- és bulizóhelynek szántuk a főleg budapesti bringás fiatalok, valamint a civil kulturális szervezetekben dolgozók számára. Eredetileg inkább szabadegyetem-szerű volt, de olyan jól sikerült, hogy szórakoztató tartalmakkal is bővítettük. Rendezvényünk tehát az igényekhez igazodva változott évről évre. Mostanra lényegében egy családias és környezetbarát butikfesztivál lett belőle. Amellett, hogy a természetben tartjuk meg, arra is nagyon figyelünk, hogy minél kevesebb ökolábnyomot hagyjunk. Szelektíven gyűjtjük a hulladékot, csak úgynevezett repoharat használunk, illetve a biciklis közlekedést részesítjük előnyben — volt is egy olyan szlogenünk, hogy: „Tekerj a tóra!” Akadnak persze más kisfesztiválok is a világban, de mi talán abban különbözünk, hogy mindig van egy társadalmi üzenetünk. Emellett reklámmentesek is vagyunk, a jegybevételből tartjuk fenn magunkat, illetve CSR-együttműködési megállapodásokat kötünk társadalmi ügyekkel is foglalkozó cégekkel.

* A további növekedést a helyhiány gátolja, vagy nem is szeretnétek túl nagyok lenni?

— Csak úgy lehet megtartani a barátságos és exkluzív jelleget, ha nem engedünk be napi 4500 főnél többet. A tóparton egyébként nem is nagyon fér el ennél több ember. Ez egy olyan hely, ahol az emberek éppen azt szeretik, hogy nincs tumultus. Azokat szólítjuk meg, akik nem tömegrendezvényre, hanem családias, baráti fesztiválra vágynak. Habár mindig igyekszünk fejleszteni az infrastruktúrát, inkább az a célunk, hogy kicsik, de igényesek legyünk.

 

 

* Lényegében egy összművészeti fesztiválról beszélünk, hiszen a képzőművészeti, a színházi és a civil kulturális programok is legalább annyira fontosak, mint a koncertek és a zenei rendezvények. Milyen szempontok alapján választjátok ki a fellépőket és a részvevőket?

— Ez egy nagyon komplex folyamat. Minden területen vannak szervezőink, kurátoraink, koordinátoraink. Olyan zenekarokat keresünk, amelyek progresszívek, nagyon újak, és van bennük valami eredeti. Nekik van egy meghatározott rajongói bázisuk, de mégsem tartoznak a túlságosan populáris előadók közé. Ezért egy fiatal zenekarnak ez a fesztivál elég jó lehetőség a bemutatkozásra. Többen is a Bánkitóról indultak el, akik ma már nem csak az underground közegben ismertek. Erre szoktuk azt mondani, hogy nálunk olyanokat hallhatsz, akiket jövőre már mindenki ismerni fog — és ez szerintem nem nagyképűség. Nagyon szigorú a válogatás, tudatosan keressük azokat, akik jók és a jövő cool zenészei lesznek. A magyar zenekarokon kívül tavaly már volt egy-két külföldi is, az idén pedig még az európai szcénából is válogattunk néhány izgalmas és egy-két híresebb zenekart, mint amilyen például a Slaves. Ahogyan már említettem, minden évben fontos a társadalmi tematika, a legtöbb program erre reflektál. Célunk egymás, azaz a fiatalok szemléletformálása, aktivizálása. Fontosnak tartjuk, hogy a fiatalok is jártasak legyenek a közéleti kérdésekben, és tudják, mit tehetnek. Mindig nagy hangsúlyt helyeztünk a kisebbségek védelmére, a toleranciára, a sokszínűségre. Tavaly a határ volt a témánk, és nemcsak a menekültválságra vonatkoztatva, hanem minden értelemben ezt a koncepciót jártuk körül. Az idén a korrupció a kulcsszó. Ez egyrészt reflexió a mostani rendszerre, másrészt pedig arra is, hogy milyen korrupt elemek vannak az intézmények működésében, illetve hogy a hétköznapokban mindannyian korruptak vagyunk, és ezt észre sem vesszük. A közéleti programjainkra civil szervezeteket hívunk meg, de mindig van open call pályázat is, melyre a képzőművészeti ötleteken kívül olyanokat is várunk, amelyek több művészeti területet ötvöznek. A képzőművészeti programokért a kurátorunk felel, aki nagyon izgalmas kortárs művészeket hív meg. Ami pedig a színházat illeti, független társulatok darabjait hozzuk el. Ezek mind igencsak provokatív alkotások.

* A látogatók mennyire aktív részvevői az aktuális probléma körüljárásának? Inkább passzív befogadók, vagy nyitottak a véleményük kifejtésére?

— Azért is sikeresek ezek a programok, mert a látogatóink nagy része aktívan részt vesz bennük. Lehet, hogy valaki csak bulizni jön, de a többség tudja, hogy napközben is rendkívül izgalmasak a programok. A fő szempontunk, hogy az előadások interaktívak legyenek. Minden programunkon 20—50 ember vesz részt, a színházban pedig telt ház van. Ezt nagy sikerként éljük meg, mert pontosan azokat a fiatalokat keressük, akik többet akarnak tenni magukért, a környezetükért, a társadalomért. Nem akarunk unalmas civil falut, mint amilyet a nagy fesztiválokon láthatunk. Nálunk mindenhol belebukkanhatsz játékokba, beszélgetésekbe, és akár részt veszel bennük, akár csak nézed őket, mindenképp ráébredhetsz bizonyos dolgokra.

* Ezek milyen típusú programok?

— Lesznek társasjátékok, workshopok, beszélgetések. Tavaly például volt egy akadálypálya, melyen az érdeklődők azt próbálhatták ki, hogy a bürokráciától kezdve a rendőrségen át a határig mi mindennel kell megküzdenie egy menekültnek, ha el akar valahova jutni. Vannak persze kisebb játékok is, de az idén lesz egy nagy szerepjátékunk is, melyet az első számú oknyomozó portálokkal — Atlatszo.hu, Direkt36.hu —, a Transparency Internationallel és a K-Monitorral közösen szervezünk. A játékosok választhatnak egy szerepet, és feladatot is kapnak: vagy küzdenek a korrupció ellen, vagy pedig a részesei lesznek. Beszélgetésekre is sor kerül majd, például az ELTE BTK Média Tanszéke szervez egy kerekasztalt arról, hogy a média világában és a sorozatokban hogyan jelenik meg ez a kérdéskör. A Patent Egyesület és a Mérei Ferenc Szakkollégium workshopjain a családon belüli erőszak, illetve a fiatalokat is érintő kérdések lesznek napirenden — méghozzá nagyon emberközeli megközelítésben. Vannak kézművesprogramok is, például a Müskinnel (ez egy reciklálással foglalkozó dizájnmárka) hulladékból készítünk majd divatos, átlátszó pénztárcát.

* A fesztivál különlegessége, hogy olyan aktuális társadalmi gondokkal, kérdésekkel és témákkal foglalkozik, amelyek az egész országot érintik. Mennyire látszik ez meg a közönségeteken? Az emberek főleg Budapestről érkeznek, vagy azért egy vegyesebb társaságról van szó?

— Eddig az volt a jellemző, hogy 70%-ban budapestiek jöttek, a többiek pedig főleg miskolci, debreceni, pécsi és szegedi egyetemisták voltak. Közöttük is a bölcsészkar, illetve a művészeti képzések hallgatói domináltak. Lényegében tehát egy intellektuális közegről van szó, de a bulinak is nagy szerep jut. A hírünk leginkább organikusan terjed, ez lehet a magyarázata annak, hogy kisebb városokból nem sokan jönnek. Az idén próbáltunk egy kicsit terjeszkedni, ezért Debrecenben és Pécsett szerveztünk egy-egy bulit, szabadoktatásos előadással, valamint koncertekkel tarkítva. Egyébként azt látjuk, hogy nem magyar anyanyelvűek is érdeklődnek a fesztivál iránt. Ilyen módon nyitunk feléjük, az idén mindennap lesznek angol nyelvű programjaink is.

* Két éve vagy a fesztivál főkoordinátora. Hogyan kerültél bele ebbe a közegbe? Miben látod a művészet társadalomformáló szerepét?

— Először több évvel ezelőtt szerveztem kisebb programokat a fesztiválra. Korábban évekig menedzseltem a civil egyesületek kommunikációját, illetve társadalmi kampányokat is, úgyhogy kapva kaptam az alkalmon, amikor megkerestek ezzel a lehetőséggel. Ez egy nagyon nagy kihívás, ráadásul társadalmi célja is van, ez pedig számomra igencsak fontos. Azt látom, az ilyen projektumoknál nagyon nehéz mérni, hogyan hatunk az emberekre. Az viszont biztos, hogy kevés ilyen esemény van, amikor négyezer ember az ország legfontosabb civil szervezeteivel együtt foglalkozik fontos kérdésekkel — kreatívan, illetve művészeti alkotások által. Hiszek benne, hogy ennyi tenni akaró emberrel lehet hatást elérni. Ráadásul a szórakozással kiegészítve ez egy igen jó kombináció. A téma kommunikációját már decemberben elkezdtük. Az újságcikkeken, a Facebook- és az Instagram-posztokon, illetve a plakátokon kívül például vászontáskákkal is üzenünk. Próbálkoztunk egy merészebb kampányvideóval is, melyben kitalált karakterünk, Z. Kaufer Roland által akartuk bemutatni, hogy manapság bármi megtörténhet, bármi eladható és megvehető. Z. Kaufer egy fiatal vállalkozó, aki megvette a Bánkitót, és azt mondja, nem fog változtatni rajta, de közben lekicsinyli a civileket, szexista és idegenellenes. Több tízezren látták, osztották meg, szerették és utálták a videót, valamint hitték el a benne elhangzott állításokat. Ebből is látszik, hogy az ember egy kissé felületes médiafogyasztó, illetve hogy néha valóban nem könnyű eldönteni, mi a valóság és mi kamu. Most egy újabb videóval készülünk, Z. Kaufer Roland pedig a helyszínen is folytatja majd ámokfutását.


Szemerey Bence felvételei

Képgaléria
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..