home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Balkáni Unió?
Tóth Péter
2017.04.17.
LXXII. évf. 15. szám
Balkáni Unió?

A Világbank az idénre 3, 2018-ra pedig 3,5 százalékos gazdasági növekedést jósol Szerbiában.

Az idei 2,7 százalék után ez egy valóban reális prognózisnak tűnik. A kormányfő (és megválasztott elnök) ennél mintegy fél százalékkal még optimistább, és a régióban kirajzolódó trendek alapján az ő elvárása sem irreális.

A térségben időnként feléledő vagy ismételten kiéleződő ellentéteket csak akkor lehet tartósan csillapítani, ha az emberek életszínvonala érezhetően nőni kezd, és a lakosság ennek nyomán a szomszédos országokban vagy a belső ellenzékben (az ellenzék pedig a hatalomban) próbálja megtalálni a leggyakrabban nem is létező ellenséget, a gonoszt, a bajok forrását. Az egykori Jugoszlávia szétesésének tapasztalatai is azt mutatják, a nacionalizmus és a szélsőséges eszmék térhódításának a gazdasági pangás volt a táptalaja. Az EU-ban is akkor kezdődött az igazi széthúzás, amikor a 2008. évi válság után „beütött” a gazdasági pangás időszaka. Természetesen nem lehet minden szempontból azonosítani a két folyamatot, de némi párhuzam mégis vonható az egykori délszláv állam szétesése és az EU-ban tapasztalható folyamatok között. Például a szlovénok nem teljesen békés kiválásához hasonló folyamatként tekinthetünk a Brexitre. A függetlenedés pillanatában még sokan úgy gondolták, a többiekhez képest „Nyugatnak” számító tagköztársaság kiválásával megoldódnak a gondok, és a maradék (csonka) ország egységes maradhat. Az EU-ból is a földrajzilag (és más szempontokból is) legnyugatibb rész ment el. A közösség további sorsa pedig sokak szerint bizonytalan.

Aleksandar Vučić kijelentette, miután júniusban átveszi az államfői tisztséget, a térség országai közötti még szorosabb gazdasági együttműködés kialakításán szeretne munkálkodni. Szerinte ez az egyetlen módja annak, hogy megszűnjön a feszültség a régióban. Ezt elsősorban Bosznia-Hercegovinára értette, melyet puskaporos hordóként írt le. A mostari gazdasági fórumon pedig ismét felvetette egy nyugat-balkáni szabadkereskedelmi övezet létrejöttének ötletét. A Belgrád—Szarajevó autóút kiépítését a térség egyik legfontosabb infrastrukturális beruházásának nevezte. Bosznia-Hercegovina, Albánia, Macedónia, Montenegró, Koszovó és Szerbia jelenleg is a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) tagországai, viszont a mostaninál szorosabb gazdasági együttműködés is elképzelhető. A szabadkereskedelmi övezet tehát az egykori Jugoszláviát és Albániát ölelné fel.

Érdekes megemlíteni, hogy annak idején, az egykori Jugoszlávia születésekor is voltak olyan elképzelések, amelyek szerint Albánia is része kell hogy legyen a szövetségi államnak. Némelyek úgy gondolják, hogy ha ez valóban így lett volna, akkor ma nem létezne a koszovói konfliktus, más vélemények szerint azonban így még hamarabb kiütköztek volna a gondok. Az mindenesetre tagadhatatlan, hogy a térség országai közötti szorosabb gazdasági együttműködés egészen új perspektívákat tárhatna fel, és mindenki profitálna abból, ha sikerülne létrehozni egy egységes piacot. Ahogyan Aleksandar Vučić fogalmazott, már a „lakatos” is tudta, hogy a közös gazdasági érdek, az egységes piac és a régiókat, egyúttal népeket összekötő fejlett infrastruktúra összetartó erővel bír.

Az újabb elképzelés szerint viszont a szabadkereskedelmi övezetet úgy alakítanák ki, hogy közben nem esne csorba az érintett országok nemzeti szuverenitásán. Ez elméletileg egy járható út, de hogy a gyakorlatban miként működne, arra a világgazdasági és világpolitikai körülmények is nagy hatással vannak. Ha azonban sikerül megvalósítani a tervet, akkor egy olyan gyümölcsöző regionális együttműködés kezdődhetne meg, amely ellenállóbbá tenné az érintett országokat a világgazdaság fenyegető kihívásaival szemben.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..