A Magyarok Nagyasszonya-templom kertjében egy emlékoszlop található, melybe annak a tizenhét bánáti falunak a neve van belevésve, ahonnan az alapítók érkeztek, az emlékfa elé helyezett emlékkorong pedig arról tanúskodik, hogy a helyiek a szögedi nemzetség része.

Bácsgyulafalvának, azaz Telecskának jelenleg 1723 lakosa van, melynek hetven százaléka magyar nemzetiségű, jelen vannak továbbá a délszláv háború folyamán betelepült, menekültstátusban lévő bevándorlók, valamint romák is. Az utóbbi időben sokan ellenőrizetlenül vándorolnak be a településre, ami aggodalomra ad okot a helyiek körében.

— Térfigyelő kamerarendszert építünk ki a faluban — mondta Tápai József, a bácsgyulafalvi helyi közösség végrehajtó bizottságának elnöke. — Jelenleg próbaüzemmódban négy kamera működik. Kettő a falu két főbejáratát, egy a központot, egy pedig az egyik földre kivezető utat figyeli. A szerverre tizenhat kamera csatlakoztatható, mellyel a falu összes be– és kijáratát lefedjük. A még hiányzó pénzt az idei költségvetésből gazdálkodta ki a helyi közösség, most a kivitelezőre várunk, hogy elvégezze a munkát. Az egész rendszernek visszatartó ereje kell hogy legyen. A már most működő négy kamerát gyakran el tudják kerülni a jómadarak, tizenhatot azonban már nem lesz egyszerű. A rendszer teljes kiépítése mintegy 600 000-650 000 dinárba került.

Szinte a teljes lakosság mezőgazdaságból él, húszan pedig a környékbeli településeken keresik kenyerüket.

— Ha a közeljövőben a faluban nem létesül 100-150 munkahely, akkor a már megkezdődött kivándorlási folyamat felgyorsul. Nemcsak a fiatalok, hanem a középgenerációhoz tartozók is elhagyják a falut, ezáltal abból egy nagy tömbszállás válik. Az új munkahelyek újabbakat teremtenének, minderre azonban sajnos nem látok esélyt — szögezi le.

A helyi közösség a Zombor városa által juttatott költségvetésből gazdálkodik, saját bevételi forrása nincs. Korábban a heti piacból és búcsú alkalmával a helypénzből származó bevétel a helyi közösséget illette. A kommunális törvény alkalmazásával azonban ezek a pénzforrások megszűntek. Ilyen feltételek közepette nagyon nehéz bármit is fejleszteni. Az idén a templom körül lévő körút egy része lett újraaszfaltozva, ezenkívül a falu egy játszótérrel is gazdagodott.

A tervezett beruházásokról a helyi közösség minden év elején egy óhajlistát továbbít Zombornak.

— A lista élén minden évben a vízvezeték csőrendszerének cseréje szerepel, valamint az évente ismétlődő dolgok, mint amilyen a falu központját elkerülő kerülőút befejezése (mely negyven éve húzódik), bizonyos utcák újraaszfaltozása. Valószínűleg csökkentett költségvetéssel gazdálkodunk jövőre, vagyis az alapműködésen kívül nagy horderejű terveket nem lehet szőni. Figyeljük a különféle pályázatokat, melyek fejlesztésre adnak lehetőséget — mondta Tápai.

A falu legjelentősebb eseményei közé tartozik a helyi közösség, a művelődési egyesület és a Forrás Alap szervezésében rendezett jótékonysági bál, melynek bevételét a templom tatarozására fordítják, valamint a falunap és a Karóünnep. Az utóbbit a falu alapítására emlékezve minden év októberében tartják.

Pénzhiánnyal küzdve

A faluban működő civil szervezetek közül az egyik a gazdag múltra visszatekintő Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület, melyben két gyermek-néptánccsoport, gyermek-citeracsoport, gyermek-színjátszócsoport, kézimunkacsoport és az amatőr festők működnek.

— A pénzhiány lesz az egyesületek sírba eresztő kötele, hiszen kizárólag alapítványi és pályázati forrásokból gazdálkodunk — mondta Égető Éva, a Petőfi Sándor MME elnöke. — Az idei évben rendelkezésünkre álló pénz mennyiségéhez képest maximálisan teljesítettünk. Az elemi iskolás citeraszólisták, -kettősök és -együttesek vajdasági versenyéről, az Aranyciteráról első helyet hoztunk haza, a Szólj, síp, szólj! népzenei vetélkedőn citeracsoportunk és két szólista kislányunk egyaránt második helyezést ért el, tehát meg lehetünk elégedve az eredményekkel. A felnőttszínjátszás jelenleg szünetel, a gyerekek részére azonban sikeres színjátszótábort szerveztünk a nyáron. Vörös Imelda, a szabadkai Gyermekszínház színésznője vezetésével egy hét alatt került színpadra A szegény ember királysága című népmese. Kiválóan együttműködünk az Ötösfogathoz tartozó művelődési egyesületekkel, a tápéi Tápai Hagyományőrző Egyesülettel, a csátaljaiakkal, a kartali Nefelejcs népzenei együttessel — sorolja.

Hamarosan másfél hónapig tartó szövőtanfolyam kezdődik, melyre a Tartományi Gazdasági, Foglalkoztatási és Nemi Egyenjogúsági Titkárságtól kaptak támogatást. Az egyesület munkáját a helyi közösségen, Zombor városán és a már említett titkárságon kívül még a Tartományi Oktatási, Közigazgatási és Nemzeti Közösségi, valamint a Tartományi Művelődési és Tájékoztatási Titkárság segítette, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nél pedig két sikeres pályázaton vettek részt.

— Csoportjainkat és tevékenységeinket a következő évben is szeretnénk megtartani, de valami újat is ki akarunk találni. Legnagyobb gondunk a több helyen is beázó épületünk karbantartása, emellett gazdaságosabb fűtési megoldás bevezetésén is gondolkodunk — emelte ki az elnök asszony.

A sport fellendítéséért

A faluban maradt fiatalok sem tétlenkednek, hanem egy ifjúsági szervezet bejegyzésén munkálkodnak. Búr Arnold, a még az idén bejegyzésre kerülő Kapocs ifjúsági szervezet elnöke elmondta, hogy a multimediális eszközök és az internet térhódításával az ifjúság nagy része nem él társadalmi életet, az egyesületnek pedig az a célja, hogy a fiatalok kimozduljanak otthonukból.

— A falubúcsú alkalmával hagyományőrző, tavaly pedig karácsonyi ünnepséget szerveztünk, és ezek a rendezvények nagy sikert arattak a fiatalok körében. Húsz éve nincs aktív sportélet a településen, ezért a sport fellendítését is a zászlónkra tűztük. A nyáron összefogtunk, és rendbe hoztuk a labdarúgópályát, kitakarítottuk a környékét, valamint kialakítottunk egy strandröplabdapályát is. Mindehhez magánszemélyektől és a helyi közösségtől kaptunk segítséget. A munka végeztével pályaavatót tartottunk, mely során a gyerekek különféle ügyességi vetélkedőkön vettek részt, a szülők és a gyerekek fociztak egymással, majd később egy gyermek-labdarúgótornára is sor került. Azóta a 12 éven aluliak a környező falvak együtteseivel tizenkét csapatos bajnokságon vesznek részt, a 12—15 évesek kevesen vannak, ezért őket a bácskossuthfalvi Slobodába igazolták, a felnőttcsapat pedig alakulóban van. Reméljük, a következő évben benevezhetjük a legalacsonyabb rangfokozatba. A csapatot FK Telecska néven jegyzik be, a klub színe pedig a fekete-fehér. Magánszemélyektől már egy teljes szerelést kaptunk. A sporttevékenységek mellett az idén még filmvetítést is tervezünk a gyerekeknek és a felnőtteknek — mondta az elnök.

Amint hallhattuk, Nyugat-Bácskában sem könnyű az élet, hiszen a lakosságot kínzó gondok az ott élőket sem kímélik. Nekik talán még rosszabb, hiszen a tömbtől távolabb sokkal nehezebb a boldogulás.