Kisgyermekkel ne menjünk uszodába!

A legtöbb fül-orr-gégész óva int az uszodában való fürdőzéstől — kiváltképpen kisgyermekkorban. Ennek oka, hogy nemcsak azok a baktériumok veszélyesek a fürdőzőre, amelyek a helytelen víztisztítás miatt szaporodnak el, hanem az úgynevezett fekál-orál úton terjedő kórokozók is. Némely orvos azt állítja, hogy egy uszodai fürdőzés vagy úszóoktatás során elég, ha csak egyetlen gyerek beteg, a többiek így már könnyen lenyelhetik a vízből a különféle baktériumokat és vírusokat. Az egyik legijesztőbb következmény a fülgyulladás, melyet az uszodai víz füljáratba való beáramlása okoz. Ennek első jele a fül bedugulása, majd az igen kellemetlen és csillapíthatatlan fájdalom, amely éjjel még intenzívebb. Társulhat hozzá köhögés és a nátha is. A gyerekeknél mindez könnyen arcüreggyulladássá és akut fülproblémává alakulhat. Ha ilyesmit észlelünk, azonnal forduljunk orvoshoz!

Mennyire gyakori?

Csecsemő- és kisgyerekkorban ez a leggyakoribb fertőzés, mert az orr-garat üreget a füllel összekötő Eustach-kürt jóval rövidebb, mint nagyobb gyerekeknél vagy felnőtteknél, így a kórokozók könnyen, szinte akadálytalanul felvándorolnak. Emellett az érzékenyebb felnőttek is megbetegedhetnek, elég, ha a szemükbe vagy a szájukba kerül egy kis víz a medencéből. Érdekes módon az uszodai fülgyulladáshoz a víznek nem kell behatolnia a hallójáratba, elég, ha másik testnyíláson keresztül jut a szervezetbe. Tévhit, hogy csak az uszoda vize idézhet elő fertőző fülgyulladást. A szabadvízi fürdőzések is okozhatnak fülfájást gyereknek és felnőttnek egyaránt. Sem az uszodák, sem a természetes vizek nem csíramentesek, tartalmazhatnak baktériumokat. Nyáron, amikor a víz felmelegszik, a kórokozók még inkább elszaporodnak. A vízből való kortyolás hasmenést, az orrba felszippantott víz arcüreggyulladást okozhat, de egyúttal fertőződhet az orrgarati mandula is, ami végül középfülgyulladáshoz vezet.

Mivel számolhatunk? 

Nyáron — éppen a fürdőzések miatt — a külsőhallójárat-gyulladás a leggyakoribb. Ennek oka a hallójárat bőrének sérülése vagy felázása. Az érintett felületen át kórokozók juthatnak a bőrbe, és viszkető érzést, majd égő fájdalmat okozhatnak. Az állapot dugulásérzéssel és váladékozással is együtt járhat, sőt időnként láz is kísérheti.

Ezt a fajta fülgyulladást azonban a rendszeresen fülbe csorgó sampon is előidézheti, mely károsítja a bőr védekező rétegét, és allergiás gyulladás, ekcéma alakulhat ki. Ez még önmagában nem okoz súlyosabb panaszt, de ha ezután a strand fertőzött vize is bejut a fülbe, felülfertőzheti az egyébként is gyulladt bőrt, és így alakul ki a hallójárat-gyulladás. Az orvosi kezelés során a fül-orr-gégész fertőtleníti a hallójáratot, esetleg fertőtlenítővel átitatott gézcsíkot helyez a fülbe. Fontos, hogy a beteg testrészt legalább egy hétig ne érje víz.

Megelőzés

Legegyszerűbb módja, ha nem sértjük fel a hallójárat hámrétegét, azaz ha sem kisujjal, sem gyufaszállal, sem vattás fültisztítóval nem nyúlunk bele fülünkbe. Vigyázzunk, hogy ne maradjon benne sampon- vagy szappanmaradék! Aki hajlamos a fülgyulladásra, vagy nagyon gyakran jár uszodába, használjon egyedi, méretre kialakított füldugót. Ez az eszköz lágy szilikonból készül, és tökéletesen illeszkedik a fülbe. A dugó a hangot átereszti, a vizet nem, így megóvja a hámfelületet a felázástól. Az uszodai baktériumoktól viszont nem véd meg, mivel azok a száj- és az orrjáraton át is bejuthatnak.

A fülfájás csillapítása — házilag

Ha középfülgyulladásra gyanakszunk, mindenképpen forduljunk orvoshoz. A kezelés kiegészítésére, a panaszok enyhítésére pedig több házi szer közül is válogathatunk. Ilyen például az infralámpa, amely elé tíz percre is elég odaültetnünk a gyereket. Úgy állítsuk be a fényforrást, hogy melegítő sugara a fület érje. Kezünkkel ellenőrizzük a hőfokot, ne legyen túlságosan forró. Naponta többször is megismételhetjük a folyamatot, a gyermeket azonban sose hagyjuk felügyelet nélkül a lámpa előtt! 

A másik házi módszer a melegítő pakolás. A legegyszerűbb, ha leforrázunk egy filteres kamillateát, langyosra hűtjük a kinyomkodott tasakot, majd a fülre helyezzük, és fóliával, majd sállal rögzítjük. Az újramelegített főzetben többször is „frissíthetjük” a tasakot. 

Ennél tartósabb meleget ad a burgonyapakolás. Egy nagyobb krumplit héjában megfőzünk, összetörjük, majd félbehajtott textilpelenkára vagy tiszta, textil konyharuhára terítjük, melyet még egyszer félbehajtunk, hogy a ruha betakarja a pürét. Ellenőrizzük, hogy kellően lehűlt-e, majd tegyük a fájós fülre, és sállal rögzítsük. A burgonyapakolást mikrohullámú sütőben két napig újramelegíthetjük, közben ki sem kell vennünk a pelenkából. 

Gyógyszertárban kapható a fülmelegítő sapka. Megfelelő méretűt vásároljunk, hogy a zsebecskék éppen a fülre simuljanak. A termotasakokat meleg vízben kell felmelegítenünk, és a zsebekbe tennünk. Használata igen egyszerű, utcán is viselhető.

Ugyancsak jó módszer a mikrosütőben vagy egy lábasban felmelegített só is. Ezt is gondosan csomagoljuk be egy kendőbe, jól kössük be, nehogy kiszóródjon, majd helyezzük a fájó fülre. Ha tudjuk, rögzítsük sállal, kendővel, de az is elég, ha a párna és a fül közé helyezzük. 

Vigyázat!

Fertőző betegségekhez társuló belsőfül-károsodás esetén néha az egyensúlyszerv, (vestibularis készülék) izolált károsodásával is találkozhatunk (szédülés, bizonytalanságérzés, nystagmus). Az influenzához társuló nagyothallás és a néha azt kísérő egyensúlyzavar (vestibularis működészavar) az esetek többségében belsőfül-érelváltozással kapcsolatos. A belső fül influenzás megbetegedései jórészt teljes gyógyulással végződnek.

Nyálmirigygyulladás (parotitis epidemica, mumpsz) kíséretében a belső fül megbetegedése sajátos lefolyású lehet. Egyéb fertőző betegségek során a belső fül károsodása általában eltérő mértékű nagyothallást okoz mindkét fülben. Parotitis esetén váratlanul felléphet az egyik fül teljes süketsége, gyakran spontán egyensúlyzavar (félrejárás, szédülés, bizonytalanság, nystagmus, félremutatás, dőlés stb.). A tünetek és a lefolyás a heveny gennyes labyrinthitisre jellemző. (www.fulklinika.hu)