Utóbbiak között van az 1960-as években az első, emberi részvétellel végrehajtott amerikai űrprojekt, a Mercury-program űrhajósainak kiképzéséhez használt 360 fokos giroszkóp, F18 típusú vadászrepülőgép és űrsikló szimulátor, valamint a súrlódásmentes környezetben való mozgás érzetével megismertető, űrsétát modellező zéró gravitációs berendezés is.
„Remélem, hogy a tárlat bátorítani fogja a magyar fiatalokat, hogy minél többen lépjenek Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós nyomdokaiba” — mondta a tárlatot bemutató Mike Flachbart, az amerikai űr- és rakétamúzeum munkatársa.
A péntektől látogatható kiállítás az amerikai mellett bemutatja a szovjet-orosz űrtechnikát is, és különös hangsúlyt fektet az űrhajózás nemzetközi természetének megvilágítására. A vándorkiállítás anyagát Budapest előtt többek közt Udinében, Koppenhágában, Prágában és Brüsszelben láthatta a közönség.

Az eseményen Farkas Bertalan méltatta a háromezer négyzetméteres kiállítótéren berendezett tárlat magyar vonatkozású szekcióját, amelyben — a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum jóvoltából — a hazai űrkutatás relikviáit és olyan űrfelszereléseket lehet megtekinteni, amelyek kifejlesztése magyar szakértőkhöz kötődik.

A kiállítás első része az űrutazás szellemi és technológiai megalapozóival ismertet meg, köztük Jules Vernével, akinek az Utazás a Holdba című fantasztikus regénye fontos motivációt jelentett a későbbi tudósoknak. Ugyanitt esik szó a rakétafejlesztés egyik legnagyobb úttörőjéről, a német származású Wernher von Braunról is.

A második szekció az Egyesült Államok és a Szovjetunió által vívott űrverseny korszakába kalauzol: láthatóak többek között a két nagyhatalom űrprogramjaiban használt eredeti szkafanderek, műholdak, rakéták, valamint az űrkapszulák méretarányos és életnagyságú modelljei, emellett megtapintható egy valódi holdkőzet is.

Mike Flachbart, az amerikai űr- és rakétamúzeum munkatársa (MTI Fotó: Máthé Zoltán)

Szintén a tárlat anyagát képezi egy holdjáró, amely pontos mása az Apollo-programban használt három, a Holdon hagyott járműnek. Mike Flachbart kiemelte, hogy a holdjáró abroncsmintázata magyar műszaki megoldás eredménye volt, vagyis Magyarország is szerepet játszott a holdra szállás történetében.

A sikeres holdra szállás után az űrverseny helyét fokozatosan a nagyhatalmak közötti együttműködés vette át az 1970-es és 1980-as években, a kiállítás ezt a korszakot többek között a Nemzetközi Űrállomás és az orosz MIR űrállomás bejárható életnagyságú modelljeivel mutatja be.

A tárlat kitér arra is, miként élnek az űrhajósok az űrben, mit esznek és isznak — az amerikai űrprogramok során még Coca-Colát is juttattak fel a legénység számára —, milyen higiéniai lehetőségek állnak rendelkezésükre. Az érdeklődők betekintést kaphatnak az űrhajózás jövőjébe is, láthatják a jelenleg is fejlesztés előtt álló Orion-űrkabin modelljét.

A Gateway to Space kiállítást március 15-ig látogathatja a közönség a Millenáris parkban, a budapesti állomás után a tárlat a Dél-Afrikai Köztársaságba utazik.


Űrállomás részletének életnagyságú makettje (MTI Fotó: Máthé Zoltán)