Az pályázatok 80 százaléka támogatást kapott

Az pályázatok 80 százaléka támogatást kapott

A Prosperitati Alapítvány eddigi két pályázati szakaszában összesen 2993 pályázatot bíráltak el, 2405-öt az első és 588-at a második körben. A lassan egy éve folyó munka összegzésére Juhász Bálintot, az alapítvány ügyvezetőjét kértük fel.

— Az első kör döntéshozatala és a támogatási szerződések megkötése három fázisban folyt le. 926 pályázatot támogattunk, 1500 jelentkezőt pedig elutasítottunk. Időrendi sorrendben a második kör lezárása is megtörtént, a beérkező 588 pályázat közül 483 nyertes lett. Ezután visszatértünk az első pályázati kör elbírálásához, mert közben megszületett a döntés, hogy mindazok, akik több mint 40 pontot szereztek, teljes pályázati anyagot adtak át, és jogosultak a támogatásra, meg is kaphatják azt. A következő lépcső a forrás függvényében megítélt pályázatoknak a szerződéskötése volt. Ezeket pozitívan bírálták el, az elsődlegesen kiírt pályázati keret kimerülése miatt azonban nem jutott nekik pénzeszköz. Ez 274 pályázatot jelentett, ahol a benyújtónak nyilatkoznia kellett, fenntartja-e az igényét, és új előszámlát kértünk tőle. A folytatásban azokat vettük sorra, akik szintén teljes pályázatot adtak be, és el is érték a megfelelő pontszámot, de az első körben negatív elbírálásban részesültek. A forrás kibővítése után újraértékeltük a pályázatokat, a jelentkezőknek egy kicsit rá kellett dolgozniuk, és még 705 igénylővel kötünk szerződést. Ha összességében nézzük az első pályázati kört, a 2405 pályázatból 1905-öt támogattunk, mely csaknem 3 milliárd forintot, a második körben a 483 sikeres pályázó 1,1 milliárd forintot kapott. Tehát a két körben a 2993 pályázatból 2388 részesült pozitív elbírálásban, vagyis mintegy 80 százalék. Akár a hazai, akár az európai uniós pályázati rendszereket figyeljük, ez a sikerráta nagyon jó eredmény. Ennek mi különösen örülünk, hiszen elértük a célunkat, hogy sok pályázó legyen, minél szélesebb réteget öleljünk fel, és a legrövidebb időn belül segítsünk a vajdasági kisvállalkozóknak, kistermelőknek. Ennek hatása érezhető a vajdasági gyártók, forgalmazók, beszállítók körében is. Jelentős mennyiségű kapcsolható eszköz vásárlását támogattuk, melyek nagy részét Vajdaságban gyártják, így azoknak is több megrendelésük akadt, akik a fémfeldolgozásban, fémmegmunkálásban érdekeltek.

* Miért éppen Vajdaság kapta meg elsőként ezt a lehetőséget az anyaországtól?

— Úgy gondolom, két ok miatt esett ránk a választás. Vajdaság volt szakmai szempontból a legfelkészültebb, hiszen Pásztor elnök úr felkérésére, Somogyi Sándor és Nagy Imre professzor urak vezetésével, csaknem hatvan szakember bevonásával elkészült a gazdaságfejlesztési stratégia és akcióterv, vagyis volt egy konkrét elképzelés, mely mögé beállhatott Magyarország kormánya, és forrást rendelhetett hozzá. Ezt a kormányhatározatot idestova egy éve, tavaly november 18-án fogadták el. Másrészről itt, Vajdaságban talált a magyar kormány olyan partnert, természetesen a VMSZ-re gondolok, akivel jó tapasztalatai vannak, és kölcsönös bizalom alakult ki, vagyis joggal bízhatott abban, hogy sikerre visszük ezt a vállalkozást. Mi azt mondtuk, ez nagy lehetőség és felelősség is egyúttal, mivel nálunk próbálják ki, rajtunk állhat, hogy a Kárpát-medence többi régiójában is elindul-e az ilyenfajta gazdaságfejlesztési program. Néhány hónappal ezelőtt küldöttséget fogadtunk Kárpátaljáról, ahol akkoriban írták ki a pályázatokat, és lassan náluk is sor kerül az első támogatások kifizetésére. Eljöttek a horvátországi magyarok képviselői is, mert ők a muravidéki magyarsággal együtt szeretnének egy hasonló projektumot megvalósítani. Szívesen osztottuk meg velük a tapasztalatainkat, beszéltünk a buktatókról, a nehézségekről és a jó élményekről is. 

* A program egyik legfőbb célja, hogy megállítsa az elvándorlást. Vannak-e már ennek látható, mérhető eredményei?

— A munkaerő szabad áramlása az EU egyik fontos vívmánya, mellyel élnek is az EU-országok állampolgárai Londontól Varsón és Budapesten át Vajdaságig. Ez viszont nagymértékű munkaerőhiányt idéz elő Európa keleti felében. Egy ilyen globális méretű gondot nem tud egyetlen alapítvány vagy program megoldani, de a Prosperitati Alapítvány célja a lehetőség megteremtése, mellyel mindenki élhet, aki a szülőföldjén képzeli el a jövőjét. Már az első pályázat megjelenésekor érdeklődtek a Magyarországon vállalkozó vajdasági emberek, mert azon gondolkodtak, milyen irányban tudnák itthon kiszélesíteni a tevékenységüket. Azokban is felmerült a kérdés, hogyan tudnának idehaza érvényesülni, akik Németországban keresik a kenyerüket. Én nem állítom, hogy ezt a folyamatot néhány hónap után egy csapásra, alapjaiban változtatja meg a program és a kapott lehetőség, de az biztos, hogy alternatívát kínál. A csaknem 2500 pozitív elbírálásban részesült pályázó, illetve a családja itt fogja tovább élni a mindennapjait, itt szeretne megkapaszkodni, fejlődni, hiszen van elképzelése és kitartása. Bízom benne, hogy egyre többen hisznek a programban, egyre többen pályáznak majd. Egyébként minden pályázat esetében van egy meghatározott időkorlát, amíg fenn kell tartani a pályázat tárgyát — például a gépeknél öt, az ingatlanoknál hét év. Tehát ebben az időszakban is lesznek ellenőrzések, és szankciók is lehetségesek.

* Jelenleg milyen a közvélemény viszonyulása az alapítványhoz? Tudjuk, hogy kezdetben voltak olyan negatív hangok, amelyek szerint bizonyára csak a VMSZ tagjai kapnak majd támogatást, illetve többen is kérdezték, miért kell kettős állampolgárság, miért csak a magyarokra vonatkozik a program, stb.

— Ezekről már nem nagyon lehet hallani, hiszen az alapítvány munkája bizonyította, szó sincs róla, hogy bármilyen pártpolitikai hovatartozás előny vagy hátrány volna. A nyertesek között vannak VMSZ- és nem VMSZ-tagok, idősek, fiatalok, nagyobb vagy kisebb földterületet művelők. Magyarország kormányának szíve joga, hogy a saját állampolgárait támogassa, ami nagyon gyorsan megértésre és elfogadásra talált Szerbiában. A programok megvalósulása ugyanis nemcsak a magyar közösséget segíti, hanem Szerbia költségvetése is gyarapszik általa. Azok, akik támogatásban részesülnek, nem csak magyar embereket foglalkoztatnak, és a beszállítók sem csak magyar vállalkozók. Több alkalommal szerepeltem szerb nyelvű műsorokban, szerb szakemberekkel is beszélgettünk a témáról, és mindannyian pozitív példaként emlegetik ezt a kezdeményezést.

* Mi várható még a program hátramaradt két évében? Például a jövőben nagyobb hangsúlyt kap-e a munkahelyteremtés, mely az eddigi pályázatoknál nem volt feltétel?

— A következő évben is több pályázati kör nyílik, és aki eddig nem pályázott, az még megteheti. Részben abban gondolkodunk, hogy újraindítjuk a sikeres kis összegű pályázatainkat, és nagyon keményen dolgozunk azon, hogy a korábban bejelentett hitelkonstrukciós pályázatokat is megvalósíthassuk. Az új munkahelyek megnyitása valóban nem volt feltétel, viszont a munkahelyek megőrzése igen. Aki támogatást nyert, nem csökkentheti a foglalkoztatottjai számát, de egy-egy eszköz megvásárlása akár új munkahelyet is teremthet. Bízom benne, hogy a következő kiírások ezen a téren is kézzelfoghatóbb eredményeket hoznak.


A nyitóképen Juhász Bálint (Szabó Attila felvétele)


Az alábbi képre kattintva olvassa el a szerző adatlapját is:
Tóth Lívia

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink