A június 6-i nemzetitanács-választásokon összesen 16 kisebbség választotta meg közvetlen módon mini parlamentjét. Három kisebbség elektori rendszerben döntött az új nemzeti tanácsuk összetételéről. Vajdaság igencsak egy heterogén közegnek számít, legalábbis ami a nemzetiségeket illeti. A magyarokkal már évszázadok óta együtt élő nemzeti kisebbségek vezetőit - akik a választásokon a legtöbb mandátumot szerezték - kérdeztük terveikről.

Kétharmados többség

A Vajdaságban élő német kisebbség is választott, két lista közül kellett a hitelesebbnek bizalmat szavazni. Weiss Rudolf, a Német Népi Szövetség elnöke szerint a német kisebbség jól döntött, amikor az 1-es listára adta le voksát - mondta. - A vajdasági német kisebbség elégedett lehet a nemzeti tanács-választásokkal. Az össznémetség 63,88%-a szavazott, ami nagyon jó részvételi arányszám, s úgy gondolom, hogy ez legitimmé teszi az új Német Nemzeti Tanácsot. Örülünk annak is, hogy a Német Népi Szövetség által támogatott 1-es számú lista kapta a legtöbb szavazatot: a leadott voksok 70,53%-át szerezte meg. A több mint kétharmados többség egy abszolút bizalmat jelent az új NNT-nek. Mindemellett külön öröm számunkra az a tény, hogy a német kisebbség java része feliratkozott a külön választói névjegyzékre. Szerbiában összesen 3901 német nemzetiségű polgár él, ebből mintegy 3100 a Vajdaságban, és közülük 2100-an iratkoztak fel a választói névjegyzékre, vagyis ha számba vesszük a kiskorúakat, akkor ez az arány nagyon jó.
Bízom abban, hogy a következő nemzetitanács-választások sokkal zökkenő-mentesebben zajlanak majd le. A mostani hiányosságok nemcsak egy nemzeti kisebbséget érintettek, nálunk is voltak fogyatékosságok. Fontosnak tartom elmondani azt is, hogy azok, akik próbáltak befurakodni a nemzeti kisebbségek közé - hiszen egyesek olyan listákat is állítottak, amelyeknek semmi közük nem volt a kisebbségi léthez -, megtanulva a leckét, négy év múlva már nem tesznek ilyet.
A vajdasági németség felismerte az összetartozás fontosságát, belátta, hogy az identitás megőrzéséért tenni is kell valamit, nemcsak otthon ülni, vagy a kocsmában ,,németkedni''. Az új Német Nemzeti Tanácsnak sok szempontból nagy a felelőssége: elsősorban a megelőlegezett bizalmat ki kell kiérdemelnünk. Mindent megteszünk azért, hogy a német nemzeti identitás, öntudat, nyelv megmaradjon. Tisztában vagyunk a nemzeti tanácsok jogkörével, de úgy gondolom, hogy ezen kívül a németséget leginkább érintő kérdésekkel is foglalkozni fogunk: például a jelöletlen tömegsírok vagy a vagyon-visszaszármaztatás kérdésével. Felháborítónak tartjuk azt is, ahogyan a tankönyvekben a mai napig írnak rólunk. A második világháború után a vajdasági németség nem önként hagyta el az országot, hanem népirtás történt, és erről végre nyíltan kellene beszélni. El szeretnénk érni azt, hogy végre beengedjenek bennünket a történelmi levéltárakba.

Kevesen mentek el szavazni

A 2002-es népszámlálási adatok szerint Szerbiában összesen 20 012 ember vallotta magát bunyevác nemzetiségűnek, ez a nemzeti kisebbség főleg Észak-Bácskában, Szabadkán él. A nemzetitanács-választásokon összesen 7 bunyevác lista méretett meg. A legtöbb szavazatot az egyes lista kapta, a leadott voksok 34,18%-át söpörte be. Suzana Kujundžić Ostojić, a Most és mindig - csak Bunyevácok (Sad i uvik - samo Bunjevci) listavezetője nyilatkozott lapunknak.
- Sajnos, a választási részvétellel nem lehetünk elégedettek, kevesen mentek el szavazni. Azt gondolom, hogy ez annak a negatív politikának a következménye, ami évek óta a bunyevác kisebbség vonatkozásában megnyilvánul. Úgy tűnik, hogy kisebbségünk tagjai nincsenek tisztában jogaikkal, lehetőségeikkel. Bízom benne, hogy a jövőben, a következő választásokig változni fog a helyzet.
A mögöttünk levő választási kampány is egyfajta politikai csatározásba torkollott, holott azt gondolom, hogy most nem elsősorban politikai kérdésekről kellett dönteniük az embereknek, hanem nemzeti ügyről volt szó. Egyesek ezeket a választásokat saját karrierjük, egyéni érvényesülésük előmozdítására akarták felhasználni. Tudok olyan bunyevác listáról, amelyet a Szerb Demokrata Párt támogatott, s a Szerb Megújhodási Mozgalom is támogatott egyet.
Az abszolút többség megszerzéséhez koalícióra lesz szükség, egyelőre nem tudnám megmondani azt, hogyan alakulnak majd a tárgyalások. Mi készek vagyunk bárkivel együttműködni.
Dolgozunk a Bunyevác Nemzeti Tanács programján. A közoktatás területén el szeretnénk érni azt, hogy az 5-8. osztályban a bunyevác nyelv bekerüljön a tantervbe. Olvasókönyvet szerkesztünk az általános iskolák első és második osztályos tanulói számára, de dolgozunk a bunyevác szótár kibővítésén is, a kötetet 2012-ig szeretnének befejezni. Összegezve: az eddig elkezdetteket szeretnénk folytatni, bízva a szerb állam hathatós támogatásában.

Hatékonyabb nemzeti tanácsot

A Szerbiában élő horvát nemzeti kisebbség elektorok útján választhatta meg nemzeti tanácsát. Összesen 133 elektor szavazott, és a Horvát Lista DSHV és Horvát Egyesületek delegálhatja a legtöbb képviselőt - összesen 18-at - az új Horvát Nemzeti Tanácsba. A választásokon a második helyen a Petar Balažević vezette Európai Szerbiáért Horvát Lista végzett, ők 11 helyet szereztek meg. Dr. Slaven Bačić, a legtöbb szavazatot kapott lista vezetője szerint az új nemzeti tanács első feladata lesz az intézmény működésének összehangolása a nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel.
- Elsősorban azt szeretnénk elérni, hogy az új Horvát Nemzeti Tanács sokkal eredményesebben működjön, mint korábban. Ami leginkább foglalkoztatja majd az új nemzeti tanácsot: az intézmény költségvetésének minél ésszerűbb felhasználása. A működési költségeken kívül pénzt szeretnénk biztosítani az oktatásra, a művelődésre, a tájékoztatásra és a nyelvhasználatra.
Természetesen folytatjuk a horvát nemzeti kisebbség külön névjegyzékének az összeállítását. A törvényes minimumhoz 28 ezer embernek kellene feliratkoznia a külön horvát választói névjegyzékre, ezt sajnos az elmúlt néhány hónapban nem sikerült elérnünk. Azért nem sikerült idejében létrehoznunk a névjegyzéket, mert az országban élő horvát kisebbség egy része - mintegy 15 ezer ember - Belgrádban és Szerbiában, vagyis a szórványban él, a másik része pedig Vajdaság területén. A másik nehézséget az okozta, hogy a horvát kisebbség egy része nem meri bátran vállalni identitását, mert még mindig tart - az elmúlt időszak háborúi miatt - a szerb állam esetleges megtorlásától.
Ana Tomanova-Makanova asszonyt, a szlovák nemzetitanács-választáson a legtöbb mandátumot szerzett lista vezetőjét is felkerestük volna, hogy nyilatkozzon lapunknak, de az Együtt, szlovákok névjegyzék első emberét két hét alatt sem tudtuk elérni.