Az oromhegyesi betlehem

Az oromhegyesi betlehem

Oromhegyesen, a Szent Mihály-templom kertjében vízkeresztig lesz látható a régió legnagyobb szabadtéri betleheme, mely — az alkotói szerint — nemcsak Vajdaságban, hanem egész Közép-Európában kuriózumnak számít.

Mottó: „Mindig gondoljunk arra, hogy falevél vagyunk az emberiség fáján. Nem élhetünk a többiek nélkül, nem létezhetünk a fa nélkül” (Pablo Casals).

Az életnagyságú szoborcsoportot a nyáron harmadik alkalommal megrendezett oromhegyesi fafaragótábor részvevői készítették több éven át. Amíg fotós kollégám a gépe kattintgatásával volt elfoglalva, addig Erdélyi István, a tábor vezetője elmondta, hogy az ötlet megvalósítása 2011-ben kezdődött el, amikor a Szlovéniából érkezett Srećko Ornik és Slavko Ferčić nekilátott Mária és József alakjának faragásához. Az idén a magyarországi Törő György, Szalai Norbert és Szemcsik István segédletével sikerült befejezni a művet, mely magában foglalja a kis Jézust, a három királyokat és az állatokat is. A mesterek tölgyet, juhart és hársfát használtak fel a tetszetős kompozíció megalkotásához.

— Vízkereszt után Adorjánra, a műhelyembe, pontosabban az ottani fészer alá kerülnek, hogy jövő ilyenkor újrafestve ismét itt pompázhassanak a templomkertben. Remélem, az alkotás egyszerűsége sokaknak segít átérezni a betlehem valódi üzenetét — mondta Erdélyi István, és hozzátette, hogy a távolabbról érkező látogatók érdeklődésére is számítanak.

— A magyarországi Falvak Kultúrájáért Alapítvány egyik tagozata a fafaragókat egyesítő Dunai Alkotókör, melynek én is tagja vagyok immár húsz éve. Magyarországon, Szlovéniában, Ukrajnában és Vajdaságban szervezünk táborokat, faragott köztéri szobrokkal próbáljuk szebbé tenni a településeket.

Az itteni találkozókat a magyar-kanizsai község, az oromhegyesi helyi közösség és a falubeli Petőfi Sándor Művelődési Egyesület segíti. Mivel a cégemben mi is fával dolgozunk, be tudom szerezni a szükséges anyagot.

Mivel foglalkozik a vállalata?

— Játszótéri elemeket és úgynevezett görbefa bútorokat gyártunk, azaz igyekszünk megtartani a fát természetes formájában. Nyolc évvel ezelőtt négy fafaragó alapította meg a céget, melyet ma már a munkásaimmal egyedül viszek tovább. Nem panaszkodhatom, a termékeink iránt ugyanis hatalmas a kereslet. Egész Vajdaságból, sőt a határon túlról is vannak kuncsaftjaink. De ennél is fontosabb, hogy a vevőink visszajárnak hozzánk.

Divattá vált egy-egy lakást, kávézót vagy más helyiséget ilyen stílusban berendezni?

— Nevezhetjük divatnak is, de én inkább azt mondom, hogy ez a stílus szép és ízléses, hiszen természetes. Ha az ember belép egy helyiségbe, melyben például a régi téglákat görbefa bútorokkal párosították, más lesz a közérzete, az elemek összhangja meghittséget, melegséget sugároz. És arról még nem is beszéltem, mennyivel tartósabbak, időállóbbak ezek a bútorok, mint a gyárban készültek.

 

Képgaléria

Cikkünk további képei

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

A hagyományőrzés jegyében
Riport
  • Mór Gábor
  • 2018.11.14.
  • LXXIII. évfolyam 45. szám
Sulisztár
Riport
  • 2018.11.11.
  • LXXIII. évfolyam 45. szám
Facebook

Támogatóink