home 2024. április 16., Csongor napja
Online előfizetés
Az örök szerelem meséje
Tóth Lívia
2010.11.17.
LXV. évf. 46. szám
Az örök szerelem meséje

A zenés színpadok ismert operája, Verdi Aidája, nézők százezreit kápráztatta el szerte a világban. A híres alkotás nyomán Elton John és Tim Rice közösen írtak musicalt, melyet 2000-ben állítottak színre a New York-i Broadwayn. A sikerdarabot csaknem 2,5 millió néző látta. Olyan popdívák tün...

A zenés színpadok ismert operája, Verdi Aidája, nézők százezreit kápráztatta el szerte a világban. A híres alkotás nyomán Elton John és Tim Rice közösen írtak musicalt, melyet 2000-ben állítottak színre a New York-i Broadwayn. A sikerdarabot csaknem 2,5 millió néző látta. Olyan popdívák tündököltek eddig benne, mint Toni Braxton vagy Deborah Cox. A négy Tony Awards-díjas darab zenei anyagából készült CD egymillió példányban fogyott el világszerte, 2001-ben Grammy-díjat nyert.

- Szabó Attila fotói

Nemrégiben viszont a szegedi Sportcsarnok változott kissé Egyiptommá, a darabot ugyanis a Szuntus Produkciós Irodával közreműködve ezen a helyszínen mutatta be a Szegedi Szabadtéri Játékok. Az örök szerelem szenvedélyével átszőtt, az ókor szellemét megidéző produkció főszerepét, Aidát, Núbia hercegnőjét, a Megasztár első részében híressé vált Oláh Ibolya alakítja. Amneris hercegnő szerepében Xantus Barbarát láttuk, a kezdetben két nő között tipródó, majd a szívére hallgató egyiptomi hadvezért, Radamest pedig Szerényi László személyesítette meg. Gerner Csaba Zoser, Gulyás Hermann Sándor viszont Merebnek, Radames szolgájának a ''bőrébe bújt”. Az élmény kiteljesedéséhez hozzájárult a zenekar és a tánckar is.
A fáraók idejében Egyiptom vaskézzel uralkodott a világon, és úgy tartotta meg hatalmát, hogy leigázta a szomszédos nemzeteket és bekebelezte földjeiket. Az egyik háború során Aida, a núbiai király leánya is fogságba esett, és Amnerisnek, a fáraó lányának a rabszolganőjévé vált. A szép hercegnő (aki rabul ejtői elől titkolja kilétét) és Radames, az egyiptomi seregek vezére egymásba szeret, de vonzalmuk nem kerülhet napvilágra. Radames régóta Amneris jegyese, az apja, Zoser miniszterelnök pedig szeretné a fiát mielőbb a fáraó trónján látni. Céljának elérése érdekében semmiféle gonoszságtól sem riad vissza.
Érdekes a musical keretjátéka. A darab kezdetén zsibongó, fényképező turistacsoport özönli el a múzeum egyiptomi tárlatát. Az egyik üvegszekrényben a fáraó gyönyörűséges lánya látható, aki életre kel, és mesélni kezdi a történetet. A záróképben ugyanezeket az embereket látjuk, ott van közöttük ''civilben”, mai fiatalként Aida és Radames is. Szembekerülnek egymással, tekintetük összefonódik... Utolsó kívánságuk több ezer év múlva teljesül. Az irodalmi és a zenei művekben gyakran bukkannak fel tragikus sorsú szerelmesek, akik csak a halálban vagy egy másik világban lehetnek egymáséi. Ilyen a közös sírba élve eltemetett Aidának és Radamesnek a legendája is. 2007-ben a budapesti Vörösmarty Színház és a West End Színház közös vállalkozásában vitték színre a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, majd ősztől beköltözött a fehérvári teátrumba, és az évad legnagyobb sikerévé vált. Egy évvel később hányatottá vált az előadás sorsa, majd az idei nyáron Szurdi Miklós rendezésében, a szerzői jogok miatt megváltozott szövegkönyvvel és dalokkal született újjá.


 
 

Képgaléria
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..