home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Az interdiszciplinaritás a jövő zenéje
Tomek Viktor
2009.12.02.
LXIV. évf. 48. szám
Az interdiszciplinaritás a jövő zenéje

A péterrévei születésű Forró László 18 éve dolgozik Svájcban, a Lousanne-i Műszaki Egyetemen. Pályafutását Szabadkán kezdte, hiszen ebben a városban fejezte be az általános iskolát és a gimnáziumot. Állami ösztöndíjasként a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanult fizikát.- 1979-ben...

A péterrévei születésű Forró László 18 éve dolgozik Svájcban, a Lousanne-i Műszaki Egyetemen. Pályafutását Szabadkán kezdte, hiszen ebben a városban fejezte be az általános iskolát és a gimnáziumot. Állami ösztöndíjasként a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanult fizikát.
- 1979-ben szereztem meg az egyetemei diplomámat, majd a katonaság után Párizsban a magiszteri fokozatot. 1982-ben a zágrábi Fizikai Intézetben helyezkedtem el, itt nyertem doktori címet, és egészen 1991-ig ott dolgoztam. Zágrábi éveim alatt többször is jártam Európában és a tengerentúlon is. Dolgoztam a németországi Bohumban, a lengyelországi Poznanban, de a franciaországi Grenoble-ban és Párizsban is. Az utolsó állomásom a New York melletti Stony Brook volt, ott két évet töltöttem. 1991-től a svájci Lausanne-i Műszaki Egyetemen tevékenykedem, majd 2001-ben egyetemi tanárrá neveztek ki. Jelenleg egy kutatócsoport vezetője vagyok, mely csoport 25 tagja közül 14-en doktoranduszok, a többi pedig tudományos munkatárs.
* Mi a kutatási területe?
- A kutatási területem eléggé széleskörű. Szilárdtestfizikusként kezdtem, de az utóbbi időben a biofizika iránt is érdeklődöm. Számos, a tudomány más-más területén dolgozó szakemberrel működöm együtt, annál is inkább, mert manapság az interdiszciplinaritás nélkül kétséges a tudományos előrehaladás. Hogy a kutató a saját terepén valami mérvadót tudjon mondani - különösen ha a határterületekre koncentrál -,  ahhoz szükséges más tudományok alapos ismerete is. Például nem elég jó kapcsolatot fenntartani egy biológussal, hanem ismerni kell ennek a tudománynak a nyelvezetét is, hiszen csak így lehetséges az adekvát kommunikáció. Az interdiszciplinaritás megkövetel egy újkori polihisztorságot, hiszen enélkül a fejlődés manapság elképzelhetetlen.
* Az ókorban a tudós egyszerre volt filozófus, matematikus, fizikus, biológus, kozmológus, művész - vagyis polihisztor volt. Ma újra az interdiszciplinaritásé a jövő?
- Igaz, hogy az ókorban a polihisztorságnak tágabb volt az értelmezése, mint manapság, de szerintem most is vannak olyan értékes tudósok, akik nemcsak a saját szakterületüket ismerik jól. A jövőben még több ilyen emberre lesz szükség. Ezek a tudósok azok, akik a szakmai ismereteken túlmenően motiválni is tudják a fiatalokat. A példaképeim a nagy polihisztorok.
* Korábban egy-egy tudományágon belül a paradigmaváltás mindig a tudományos társadalom erős ellenszegülésével történt meg, és a folyamat hosszú ideig eltartott. Manapság egyik-másik tudományos nézet sokszor mindössze néhány hónapig marad csak fenn.
- Ami új, arra rá kell állni. Oda kell figyelni a jövő zenéjére. Például a 90-es évek elején kezdtek el foglalkozni a nanostruktúrákkal. Ez akkor nehéz témának bizonyult, és gyorsan kiderült, hogy a fizikusoknak ismerniük kell a kémiát és a biológiát is ahhoz, hogy foglalkozzanak vele. Ez akkor felért egy paradigmaváltással.
* Napról napra újabb és újabb dolgokat fedeznek fel. Hogyan lehetséges a mai világban ezt a rohanó fejlődést figyelemmel kísérni?
- Állandó kíváncsisággal és kemény munkával. A kíváncsiság az, ami hajt bennünket előre. Fizikusként a fizika a hobbim is, és különösen mostanában, amikor nanotechnológiával foglalkozom, szükség van a széleskörű ismeretekre. A nanovilág az a tudományág, amelyet nem lehet kutatni anélkül, hogy a kutató a fizika tudományán kívül más tudományágakban is otthonosan ne mozogna. Például ahhoz, hogy valaki jó fizikus legyen, kémiai módszerre, kémiai és biológiai tudásra van szüksége. A huntington és a szklerózis multiplex betegséget tanulmányozzuk fizikai módszerekkel. Infravörös spektroszkópiával megvilágítjuk a szövetmintát, és a mintáról visszaverődő módosított sugárzás változását mérjük. A színképből következtetni lehet a minta molekuláinak a funkciós csoportjaira és a benne levő kötések erősségére. Magyarán: fizikai módszerrel tudunk kémiai analízist végezni. Ez a technika csak akkor hatásos, ha a kutató együttműködik más szakemberekkel, és ismeri a nyelvüket - ez ugyanis nélkülözhetetlen ahhoz, hogy megfogalmazza a saját kutatási eredményeit.
* Az orvosi műszerek kifejlesztése is része a kutatásának?
- Igen, ez is része a kutatási stratégiánknak, de nemcsak ezzel foglalkozunk. 30 éve vagyok a pályán, és a szilárdtestfizika nagy fejezetein már végigvonultam a szupravezetés, a színnanostruktúrák tanulmányozása vagy a nagy mágneses ellenállású anyagok gyártása folyamán. Ma is foglalkozunk ezekkel a dolgokkal, de vizsgálódásainkhoz egy többtagú kutatócsoportra, no meg természetesen pénzre van szükség. Szerencsére Európa-szerte Svájcban fordítanak a lehető legtöbb pénzt kutatásra.
*A tudományt nem szabad önmagáért művelni. Mi a helyzet a szabadalmakkal?
- Tavaly az USA-beli Columbia Egyetemen voltam vendégelőadó. Abban az intézményben külön tanítják a PHD-hallgatóknak azt, hogy milyen a jó szabadalom, hogy miként kell megírni egy jó szabadalmat. Ez az egyetem évente körülbelül 200 millió dollárt keres ily módon. Európában ennek sajnos nincs hagyománya. Itt sokkal nehezebb egy szabadalmat végigvinni. Az amerikai egyetemi kutatásnak más a filozófiája, mint az európainak. Ott sokkal könnyebb befektetőket találni.
* A tudomány és a kutatás, az pénz és hozzáállás kérdése. Kelet- és Közép-Európában mi a helyzet ezen a téren? Melyikből van nagyobb hiány?
- Mint említettem, több évig dolgoztam Zágrábban, de a magyarországi kollégákkal is jó a kapcsolatom, vagyis aki a szakmában számít, azt mind ismerem. A svájci körülményekhez képest az említett országokban a tudományra és a kutatásra jóval kevesebb pénzt fordít a kormány. 2007 óta tagja vagyok a Magyar Tudományos Akadémiának, és abban az évben az egyik nagy téma az volt, hogy miként lehet elosztani a kutatásra szánt pénzt. Svájcban ilyen gond nincs, hiszen ott a tudományra szánt támogatási összeg hússzorosa a magyarországinak. A másik nagy különbség pedig az, hogy a nagy koponyák elhagyják az említett régiókat. Attól félek, hogy ez a tendencia a jövőben folytatódik. A bolognai egyezményt jól kitalálták. Véleményem szerint ez is arra való, hogy a műszaki intelligenciát elvonják ezekről a területekről, szebben fogalmazva: lehetőséget adnak a diákoknak a külföldön való érvényesüléshez. Gondoljunk csak bele: a tanterv ugyanaz, a program ugyanaz, a szemeszterkeretek hasonlóak. A másik dolog: a kutatási feltételek sem a megfelelőek ezekben az országokban, nincs infrastruktúra. Például Szerbiában képtelenség nanoelektronikával foglalkozni, hiszen a csúcsberendezések hatalmas összegbe kerülnek. Ahhoz, hogy pénz legyen rá, erős gazdaságra van szükség, és tervszerű tudománypolitikára.
* Tudós kutatóként hogyan látja az emberiség jövőjét? Fel tudjuk-e használni azokat a tudományos újításokat, amelyeket az évek alatt kifejlesztettek?
- Jó példa erre a belső égésű motorok példája. New York megalopolisz, és nem tudna létezni belső égésű motorok nélkül, hiszen mindennap használják őket. Ha nem gondolkozunk előre, akkor nagy baj éri a jövőben az emberiséget. Az alternatív energiaforrások hatékony alkalmazásában van a megoldás. Ha nem változtatunk, akkor a Mad Max-beli szélsőséges körülmények hamarosan valósággá válhatnak. Itt az idő, hogy összefogjunk. Ehhez az összefogáshoz azonban nem elég a tudóstársadalom. Született optimista vagyok, szeretném élvezni még sokáig ezt a világot - és az unokáimat.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..