• Egy értékrendjében alapvetően jobboldali hetilap főszerkesztője hogyan vélekedik a sajtószabadságról?

— Egy újságíró erről csak úgy vélekedhet — akárhonnan nézi is a világot —, hogy a sajtónak szabadnak kell lennie. Hogy az egyes sajtótermékek milyen szabadságot élveznek, az főként a tulajdonosok személyétől és érdekeitől függ. Az ugyanis elképzelhetetlen, hogy egy tulajdonos maga ellen szóljon. Őt a konkurens sajtó fogja célba venni. Szerintem egy országban a sajtószabadság összességében értelmezhető, és abban mérhető, hogy a közember, az átlag hírfogyasztó milyen mértékben juthat hozzá számára releváns információkhoz.

• Mi alakítja egy sajtótermék szerkesztéspolitikáját?

— Létezik egy üzemszerű működtetés, valamint a lap profiljának kialakítása. Az utóbbi hosszabb folyamat. Valaki azért alapít meg egy médiumot, mert valamit szeretne kifejezésre juttatni általa. (Például elégedetlen a gazdasági vagy a piaci helyzettel, a szabadságjogok érvényesülésével, a fejlődéssel, vagyis sokféle szempont érvényesülhet.) Kialakul egy lapprofil. A Heti Válasz például eredetileg a természettudatos gondolkodást szándékozott népszerűsíteni Magyarországon. 2001-ben ezzel a felkiáltással jött létre a lap. Majd 2004-ben, amikor új tulajdonosok vették át az újságot, egy polgári szemléletű, piacközpontú médium kialakítása volt a cél. Olyan sajtóterméké, amely el tudja adni magát. A mondanivaló mellett persze fontos, hogy fogyasztói piaca is legyen egy lapnak. Jó, ha kíváncsiak rá, ha az emberek felismerik benne a saját gondolataikat, értékrendjüket, és számukra lényeges információkhoz jutnak általa. Mindez együtt formálja a lapot. Az olvasó hat az újságíróra, az újságírók hatnak egymásra, a főszerkesztőnek pedig van egy speciális jogosítványa, mondhatni ő az első az egyenlők között, vagyis döntési helyzetekben övé az utolsó szó.

• Kinek készül a Heti Válasz?

— A saját erejéből, tehetségéből, kultúrájából megélő Magyarországban hívő embernek. Annak, aki közösségben, szabadságban gondolkodik, azaz konzervatív szabadelvű értékekből gyúrja össze a maga közösségi képét. A közösség hangsúlyosan fontos a mi világunkban. Szerintünk az ember társas lény, és többedmagával sokkal közelebb jut céljaihoz, mint amikor egyedül küzd.

• Mi van azokkal, akik nem esnek bele ebbe a kategóriába?

— Ők más újságot vesznek. Mi nem tömegmédium vagyunk. Minél kevésbé karakteres a cél, annál nagyobb tömeget vonz. Mi pontosan tudjuk, hogy Magyarországon kik azok, akik hozzánk hasonlóan gondolkodnak.

• Kiegyenlítődtek az erőviszonyok a médiában?

— Az elmúlt húsz évben nagyon sokat változott a média belső struktúrája, a médiaegyensúly. Véleményem szerint manapság, az elektronikus média és az internet fejlődésének hála Magyarországon semmilyen információt nem lehet elzárni a nyilvánosság elől. Az esélyek most egyenlőbbek, mint korábban valaha is voltak.

• 2014-ben Magyarországon választások lesznek. Nagy kihívás előtt áll a sajtó. A Heti Válasz milyen szempontok alapján dönti el, hogy mi kerül be az újságba, és mi nem?

— Az újság kialakította a maga rutinját, világossá tette az értékvilágát, és azt is, hogy milyen témákban mozog otthonosan. Csak azzal a területtel tudunk ugyanis érdemben, mások számára is érdekesen foglalkozni, amelyen van olyan emberünk, újságírónk, aki képes mélyfuratokat készíteni, és olyan információkat, összefüggéseket megvilágítani, amelyek mások számára is érdemlegesek. Mi tesszük a dolgunkat, a kampány pedig semmiféle koncepcióváltást nem fog eredményezni.

• Mi a véleménye a kiterjesztett szavazati jogról? A határon túliak joggal szólhatnak bele Magyarország belpolitikájába?

— Ennek a kérdésnek sokféle megközelítése van. Azok, akik támadják ezt a lehetőséget, arra szoktak hivatkozni, hogy csak azok mondhassanak véleményt az ország dolgairól, akik Magyarországon fizetnek adót. Így azonban a Magyarországon élő állampolgárok jelentős hányadának nem volna szavazati joga, hiszen sokan nem fizetnek adót. Ez rossz érv. A határon túli magyar közösségek léte, céljai, érdekei sok tekintetben összefüggnek a Magyarországon élőkével. Egyáltalán nem mindegy a magyar közösség teljessége szempontjából, hogy ez az ország előre halad-e, vagy sem. Ilyen szempontból motivált a határon túli közösség.

• A másik érv, melyre a baloldal leginkább hivatkozik, hogy a Fidesz így szeretne szavazatokat szerezni.

— Egyetlen politikai erőnek sem volt megtiltva, hogy ezeket a lépéseket (könnyített honosítás) megtegye. 2004. december 5-e fordulópont a magyar közösség szempontjából. Az akkori magyar miniszterelnök ugyanis a kettős állampolgárság intézménye ellen kampányolt, nagyon is politikai megfontolásból, és a bumeráng visszaütött. A szocialisták maguk építették ki azt az utat, amely a szakadék felé vitte őket. A Fidesz szempontjából sincs azonban garancia arra, hogy a határon túl élők többségben mindenkor benne fogják látni a kormányzó erőt.

• A bizonytalan választók meggyőzéséért folyik a harc — alapjövedelem kontra rezsicsökkentés. A határon túliak egy része semmit sem tud ezekről a kérdésekről. Nem is igazán érdekli, és nem is érinti őket a téma. Ennek ellenére mégis szavazni fognak. Ön szerint mi alapján voksolnak majd?

— A magyarországi szavazók jelentős része sincs tisztában a mindennapi gazdasági, politikai, kulturális csatározások témájával. Mégis kialakult bennük egy kép arról, hogy mi az, ami jó, ami előrevisz, ami jobb életlehetőségeket kínál. A voksok nagy része az emberek érzelmi támogatásáról fog tanúskodni.

• Ön mire számít, milyen lesz a kampány?

— Durva és kemény. A most összeállt szövetség (a baloldali összefogás) még mindig az alapkérdéseken vitatkozik, sok mindenben nem ért egyet, és tulajdonképpen egyetlen mondandója van csupán, mégpedig az, hogy nem kér Orbán Viktorból. A ,,nemek’’-kel lehet ugyan választást nyerni, de az egyet nem értés igencsak megnehezíti a kormányzást. Jelenleg úgy tűnik, hogy a baloldali összefogásnak ez alatt a rövid idő alatt semmi másra sincs esélye, csak gyűlöletszításra. Nem tud kedvező jövőképet felrajzolni, ehhez sokkal régebben kellett volna megfogalmaznia a témákat. Emellett a baloldal nem tud a múltra utalni, hivatkozni, hiszen ő hozta össze a Fidesz kétharmadát. A jövőről sem tud érdemben beszélni, mert ahhoz felkészültnek kellene lennie. Nem tud mást, csak az ellenfelet gyalázni.

• Azért mondja ezeket, mert egy jobboldali, Fidesz-közeli lap főszerkesztője?

— Nem. Ha nem lennék ennek a lapnak a főszerkesztője, akkor is így gondolkodnék.