A hamisítást megakadályozandó minden utalványnak külön száma és kódja lesz. Az összeg csak a szállás díjának törlesztésére fordítható, étel, ital, adó stb. fedezésére nem. Győri Lukrécia elmondta, hogy a polgárok augusztus 1-je és november 20-a között használhatják majd fel az utalványt. Szerinte az ország turisztikai kínálata sokszínű, van miből választani.

* Mi a célja a kormánynak az üdülési utalvánnyal?

— A kormány népszerűsíteni szeretné a hazai turizmust. Arra kívánja rávenni az embereket, hogy a szabadságuk egy részét itthon töltsék el. Bármennyire hihetetlenül hangzik is, évente körülbelül 890 millió eurót költünk el a külföldi nyaralások alkalmával. Ha ennek az összegnek legalább a tíz százalékát idehaza maradna, akkor abból az országnak is haszna lenne, például különféle infrastrukturális projektumokba lehetne befektetni. Főleg anyagi okok miatt szeretnénk az embereket itthon tartani. De talán ennél is fontosabb, hogy így az ország értékeit, szépségeit is jobban megismerhetjük.

* Ki veheti igénybe az üdülési utalványt, és milyen módon?

— Mindenki, aki munkaviszonyban van, és a jövedelme nem haladja meg a 60 000 dinárt, illetve a munkanélküliek, a nyugdíjasok, a rokkantnyugdíjasok és azok, akik ápolási díjra jogosultak. A kormány közzétett egy felhívást ama vendéglátó-ipari egységek számára, amelyek bekapcsolódnának a programba — június 30-áig lehetett jelentkezni. Ezután ezekről a szálláshelyekről készül egy lista, és az érdeklődőknek körülbelül két hét áll majd rendelkezésükre, hogy kiválasszák azt a helyet, ahová el szeretnének utazni. Szállást kell foglalniuk, majd az igazolást, a foglalást bizonyító okmányt, melyet a vendéglátó-ipari egységtől kapnak, illetve a jövedelemigazolást postázniuk kell a minisztériumnak, azután az névre szólóan kiadja az 5000 dinár értékű utalványt, melynek érvényesítéséhez legalább öt éjszakát kell eltölteni a szálláshelyen, illetve nem lehet étkeztetési költségek fedezésére fordítani.

* Egy családon belül mindenki megkapja a csekket?

— Mindenki, akinek a jövedelme nem haladja meg a 60 000 dinárt. Például ha egy családban az édesanya és az édesapa is a fent említett összegnél kevesebbet keres, akkor mindketten igényelhetik, illetve ha van nagykorú gyermekük, aki munkanélküli, akkor ő is. Az utalványt augusztus 1-je és november 20-a között lehet felhasználni.

* Több hete népszerűsítik a programot. Mely városokba látogattak el?

— A Szerbiai Turisztikai Szervezet promóciós karavánjával tíz településre látogatunk el. Célunk a szerbiai idegenforgalmi kínálat promotálása. Az én Szerbiám elnevezésű kampányban az ország nyári turisztikai kínálatát mutatjuk be.

* A külföldi turisták körében egyébként mennyire népszerű az ország?

— A külföldiek száma folyamatosan nő. A 2015. esztendő első négy hónapjában körülbelül 10 százalékos gyarapodás volt tapasztalható az előző évhez viszonyítva. 2010-óta az idén először nőtt a hazai turisták száma is. Ez egyébként 217 millió eurós bevétel az országnak. A leglátogatottabb helyek a két főváros: Belgrád és Újvidék. A kongresszusi turizmus jelentős mértékű, népszerűek a fesztiválok, valamint nagy az igény a városok kultúrtörténeti értékeinek felfedezésére is. Ezenkívül a síközpontjaink (Kopaonik, Zlatibor, Stara Planina) is igen látogatottak. Az idén rekordot döntöttünk. Fontos kiemelni, hogy az ország fejlesztette a nyári turistaszezon kínálatát. Vannak már adrenalinparkjaink, bob síneken és különféle élményparkok gyermekek számára. A gyógyfürdőturizmus igen fejlett (Vrnjačka banja, Soko banja, Magyarkanizsa), illetve a falusi turizmus is népszerű. Egyre több falusi gazda fektet be az agrárturizmusba.

* A turizmus jövedelmező iparág lehetne. Van-e a kormánynak olyan stratégiája, elképzelése, amely arról szól, hogy hol kellene befektetni, mit kellene fejleszteni?

— Az aktuális stratégia 2015 végén jár le, és a minisztérium munkacsoportja már dolgozik a 2015 és 2025 közötti időszak turizmusfejlesztési stratégiáján. A hangsúly egészen biztosan a sí-, a gyógyfürdő- és a falusi turizmuson lesz. A már létező turisztikai állomásokat fejlesztenénk tovább. A nautizmusra (sétahajózásra, kikötők fejlesztésére) is nagy figyelmet fordítunk majd.

* Az ország elmaradottabb, kevésbé fejlett régiói mindebből kimaradnak?

— Az európai uniós előcsatlakozási forrásokra, például az IPARD II programra bárki pályázhat. A projektum a vidékfejlesztésre irányul, azon belül is a falusi, tanyasi turizmusra. A Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Hírközlési Minisztérium a Fejlesztési Alap által kedvezményes hitelekről gondoskodik a vállalkozóknak. A minisztériumnak egyébként már folyamatban van egy infrastrukturális fejlesztési pályázata, melyen magánvállalkozók nem vehetnek részt, csak önkormányzatok, közvállalatok.

* Szerbia tranzitországnak számít. Van-e a minisztériumnak elképzelése arról, hogy hogyan tudná itt tartani azokat, akik átutaznak az országon?

— Például úgy, hogy a határátkelőhelyeken brosúrákat ad a belépő külföldieknek. A Szerbiai Turisztikai Szervezetnek van egy olyan promóciós anyaga, amely az autópálya mellett található idegenforgalmi célpontokat mutatja be. Tehát az átutazó turisták megszólítása is folyamatos.

Szerbiában nagyon sokszínű az idegenforgalmi kínálat, a tengerparton kívül minden más megtalálható. Az ország kultúrtörténeti öröksége is igen gazdag, védett nemzeti parkjaink is vannak, vagyis a hozzánk látogató turistáknak van miből válogatniuk. De azt gondolom, hogy nekünk, Szerbiában élőknek is meg kellene ismernünk az országunk szépségeit ahhoz, hogy becsülni tudjuk a másét.

Tekintse meg a  szerző adatlapját is:
Tomek Viktor