home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Az animejelenség
Brasnyó Zoltán
2014.09.24.
LXIX. évf. 39. szám
Az animejelenség

A kereskedelmi televíziózás beköszöntével Magyarországon egy új, mondhatni, sokkal intenzívebb, egyszersmind töményebb szórakoztatóblokkot kezdtek sugározni a gyerekeknek. Szombat és vasárnap délelőttönként az RTL Klub valamint a TV2 műsorkínálatában hasonló színvonalú, új rajzfilmek jelentek meg. Ebben az időben, tehát a 90-es évek végén jelent meg Magyarországon az anime, azaz a japán animációs film. A Magyarországon bemutatott első animesorozat a Dragon Ball volt.

A Dragon Ball alapvetően különbözött az addigi rajzfilmes trendektől. A „rajzfilmes erőszak” fogalma új értelmet kapott általa, semmihez sem hasonlított ugyanis, amivel addig a tévénéző gyerekek találkozhattak. Az anime a kicsik körében hatalmas sikert aratott, a szülők és az addigra már felcseperedő generációk azonban tanácstalanul álltak az újdonság előtt. Tanárok és szülők kezdeményezésére petíciókat nyújtottak be ellene, a részek többsége ugyanis első ránézésre csupán a harcról, a gyilkolásról és a halálból visszatérő hősökről szólt, akik gigászi küzdelmek során pusztultak el és születtek újjá — mindezt kendőzetlen erőszakkal és vérrel körítve.

Érthető volt az aggodalom, hiszen egy új jelenséggel kerültek szembe a tévénézők.

Nem állíthatjuk, hogy az anime addig nem volt jelen az amerikai piacon, és hogy nem szerepelt a videokölcsönzők kínálatában, de inkább underground műfajnak számított. Az Akirának köszönhetően — mely egy posztapokaliptikus történet a jövő gigakorporációinak uralmáról a neondzsungellé átalakult Neo-Tokyóban — az amerikai közönség ámulatba esett, és követelte a hasonló alkotásokat. Az Akira jó helyen volt jó időben. A nyolcvanas évek végén példátlan érdeklődés övezte a tudományos-fantasztikus filmeket, és a nevezett azáltal, hogy új megközelítést alkalmazott, sokak számára rendkívül szórakoztató és újszerű volt.

Ezzel a japán rajzfilm betört a nyugati piacra, és sorra jelentek meg a legkülönbözőbb egész estés filmek és sorozatok. Ekkor már szinte elmosódott a határ a gyermekeknek és felnőtteknek szánt alkotások között, holott Japánban a kezdetektől létezett egy alkalmazott koncepció, mely megkülönböztette ezeket a rajzfilmeket aszerint, hogy pontosan mely korosztálynak is szólnak. Az Akira még nem volt túlságosan erőszakos vagy alpári. Pontosan annak a korosztálynak szólt, amely piedesztálra emelte. A Japánban minden igényt kielégítően felépített rendszer Nyugaton összeomlott: kiskorú gyermekek ugyanazt az animét látták a kereskedelmi televíziók műsorában, amelyet Japánban csak tizenhat éven felülieknek szántak. Ezért az anime alműfajai a legkülönbözőbb korosztályokhoz jutottak el.

A nyugati médiában nem voltak korhatáros rajzfilmek, az anime pedig témában és kivitelezésben pontosan ugyanolyannak tűnt, mint egy szokványos rajzfilm, melyet egy hat év feletti kisgyermek is megnézhet. A kilencvenes évek végén Magyarországon sem szenteltek különösebb figyelmet a rajzfilmek kategorizálásának, ezért a legkisebbek olyan szintű és mennyiségű erőszakkal találkoztak egy-egy Dragon Ball-epizódban, mint amilyet a felnőttek csak mozifilmekben láthattak. És akkor még nem beszéltünk a valóban naturalista animékról, melyek bővelkednek erotikus, rosszabb esetben pornográf jelenetekben.

Magyarországon egyre több követője van a japán animének: az utóbbi néhány évben azonban a legnépszerűbb kereskedelmi csatornák műsorkínálatában mégsem szerepel túl sok anime. Úgy látszik, véget ért az a bizonyos hőskor, és az a törekvés is alábbhagyott, amely a japán rajzfilmeket a mainstream műsorok közé kívánja, kívánta emelni. Az anime tőlünk nyugatabbra töretlen népszerűségnek örvend, és a japánok által futószalagon gyártott történetek Németországban vagy Amerikában immár tematikus televíziós csatornákon kísérhetőek figyelemmel.

A kicsiknek és a felnőtteknek szánt japán animációs filmek értelmezését gyakorolni kell. Hiába vagyunk nyitottak az újra, az ismeretlenre és a konvencióktól jócskán eltérő alkotásokra, az anime megértése legtöbb esetben teljes odafigyelést és átlényegülést igényel. Olyan, mint átállni egy másik sínpárra, egy, a sajátunktól teljesen eltérő gondolatmenetre. A leghíresebb japán animációk sikere pedig abban rejlik, hogy az átállás, az átszellemülés számos esetben talán nem is olyan megerőltető.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..