home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Az almatermelés az első helyen
Tóth Tibor
2016.03.28.
LXXI. évf. 13. szám
Az almatermelés az első helyen

Bácskertest, vagy ahogy a helyiek inkább nevezik falujukat, Kupuszinát mindig is szorgalmas emberek lakták. Az egykori Jugoszlávia nagyvárosainak lakosai szívesen fogyasztották a kupuszinai vöröshagymát, babura paprikát, káposztát, karfiolt, az utóbbi évtizedben pedig az almáról jut eszébe sokaknak ez az Apatin községhez tartozó, a legutóbbi népszámlálási adatok szerint 1911 lelket számláló település.

Sok az üres ház és az idős háztartás. A fiatalok és a középkorosztály korábban Magyarországon, a kettős állampolgárság intézményének bevezetése óta pedig inkább Ausztriában és Németországban látja a biztos megélhetést. Igaz, vannak visszatérők is, de számuk elenyésző az elvándoroltakhoz képest. A faluban nincs gyár, sem kisipar, az egyedüli megélhetést a mezőgazdaság: a konyhakertészet, a virág- és az almatermesztés szavatolja. De valóban szavatolja?

Kerhut József két hektáron almát, emellett cseresznyét, sárga- és őszibarackot, szilvát és birsalmát is termel. Szülei is gyümölcstermesztéssel foglalkoztak, így már gyerekkorában elleste a fortélyokat. Mióta házas, saját gyümölcsösöket vásárolt, korábban valamennyit bérelt, de ez már nem fizetődik ki.

— Tavaly szépen termett az alma, így az idén valamivel kevesebb terméssel számolhatunk. Közbeszólhatnak az időjárási viszonyok is, hiszen volt már olyan évünk, amikor április 7-én fagyott el a termés. A gyümölcsöt főleg a környékbeli piacokon értékesítjük, az ősszel azonban az ipari parkban egy dunacsébi cég nagyban felvásárolta az almát. Sokan felszámolják az ültetvényeket, a beültetett területek nagysága pedig egyre kisebb, ami azt mutatja, hogy az almatermelés az utóbbi 4-5 évben nem igazán fizetődik ki — állapítja meg a termelő.

Többször megfogadta, hogy nem ültet több gyümölcsfát. Ezt nem mindig tartotta be, hiszen az öreg fákat fiatalokkal pótolta, de új ültetvény telepítésére egyelőre nem gondol. Úgy érzi, elég a meglévő mennyiség, hiszen egyik fia sem az almatermelésben látja a jövőt.

Az ipari park várja a befektetőket

Akárcsak máshol, Kupuszinán is a befektetők érkezésétől várják, hogy fellendül a gazdasági élet a faluban. Ehhez már van egy kiválóan felszerelt, tizenhat telket birtokló ipari park. 2008-ban kezdték el építeni, minden évben hozzáadtak valamit az elvégzettekhez. Az első fázisban az első négy placcig aszfaltutat építettek ki, majd a parkoló egy részét, valamint mázsaházat, trafóállomást létesítettek, kiépítették a vízvezeték-hálózatot, a telefonhálózatot, bevezették az áramot, gondoskodtak a megvilágításról és a tűzvédelmi csapokról. 2014-ben a parkolót teljes egészében kibővítették, tavaly pedig erre a részre ráhúzták az aszfaltréteget.

— Az ipari park létesítésével a kis- és a középvállalkozásokat akartuk megszólítani, hogy fiataljainknak munkalehetőséget nyújtsunk, és itt tartsuk őket. Viszont befektetők még nem érkeztek. A nagyok Zomborba és Apatinba kerültek, a kisebbeket pedig hiába vártuk. Érdeklődés mutatkozik egy takarmánygyár és egy gyümölcsfelvásárló részéről, amely felvásárló központot hozna létre az ipari parkban. Termés lenne bőségesen, hiszen 300 hektárnyi gyümölcsös van a falu körül — mondta Hodovány Attila, a helyi közösség titkára.

Az elmúlt évben végzett beruházások közül ki kell emelni a gyógyszertár előtti tér aszfaltozását, a közvilágítás felújítását a központban, a határutak karbantartását, sárlerázók kiépítését, az utcai vízelvezető árkok rendbetételét, az átfolyók kitisztítását. A víztisztítóba egy új, a konyhasóból elektrolízissel klórt előállítani képes berendezést építettek be, a központban pedig kiszedték a negyvenéves, korhadt szivarfákat, és a helyükre újakat, valamint dísznövényeket telepítettek. A helyi József Attila Általános Iskolában elsőtől nyolcadikig működik magyar osztály, az elsősök jelenleg tizenketten vannak. A közösségi élet iránt érdeklődők hat civil szervezetben tevékenykedhetnek. Két fő rendezvénye van a falunak: az egyik a Nyári játékok, melyet augusztusban a horgászotthonnál tartanak meg, a másik pedig a halfőző verseny, melyet júliusban rendeznek meg. Nem szabad megfeledkezni a Téli játékokról sem, amikor is a tekéé a főszerep, és a július végi templombúcsú is fontos esemény a falu életében.

Jelenleg a komaszáció, azaz a földek tagosítása van folyamatban, és várhatóan 2018-ra fejeződik be. Köztársasági, tartományi és községi támogatásból valósítják meg, a helyi lakosoknak egy dinárjába sem kerül. A legfontosabb tervek közé a Zombori út egy részének aszfaltozása, valamint a központban lévő esővízárkok felújítása tartozik. Új padok, virágtartók kihelyezése is várható az idén, és természetesen állandó jelleggel várják a befektetőket, hiszen az ipari parkban minden a rendelkezésükre áll. Helyi járulék 2020-ig biztosan lesz a faluban.

A hagyományok előtt tisztelegve

A Petőfi Sándor Művelődési Egyesület munkájából szinte a falu apraja-nagyja kiveszi a részét. A csaknem kétezer lakosú településen az egyesület keretében egy határon innen és túl egyaránt ismert, rendszerint díjak sokaságával hazatérő színjátszó csoport, egy fúvószenekar, egy helyi népdalokat előadó énekcsoport, egy nép- és moderntánc-csoport működik, emellett mesemondóik is vannak, illetve a településen egy tájház jellegű falumúzeum is található.

— Nem szokványos, hogy egy ilyen kis faluban ilyen sok aktív szakcsoport legyen. Színjátszóink évről évre sok díjat hoznak haza a különféle fesztiválokról, az idei Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszó Találkozóra a Van, aki forrón szereti! című zenés darabbal készülnek, Molnár József rendezésében. Néptánccsoportunk kedvező bírálatot kapott a Gyöngyösbokrétán, a gálára is meghívták. Moderntánc-csoportunk a saját műsorok mellett a színjátszók munkájában is részt vesz. Kiválóan képviseli a falut a Krajcárka énekcsoport és a fúvószenekar is. Meséket én mondok, tíz-egynéhány éve járok szemlékre, versenyekre, ahonnan vagy első hellyel, vagy fődíjjal tértem haza — mondta Toldi István, a Petőfi Sándor ME alelnöke, aki háromszoros Mesefa-díjas, Palócország örökös mesemondója, Aranyalma díjas, a Népművészet mestere és a Magyar Kultúra Lovagja.

Az egyesületben mindenki megtalálja azt a területet, amelyen a leginkább kiteljesedhet. A foglalkozásokat már a legkisebbekkel elkezdik, és folyamatos munkával építik be őket a csoportokba. A hagyományőrzés különösen fontos, a lakodalmas szokásaik, a népviseletük tekintélyes múltra vezethető vissza. Nyitottak a fiatalok irányába, az új ötleteket szívesen fogadják, és segítenek a megvalósításukban.

Nehézséget leginkább az utaztatás okoz, hiszen ennyi szakcsoport szemlékre való eljutása nem kevés pénzbe kerül. A kiemelt jelentőségű eseményekre elutaznak, de ha elfogy a pénz, akkor a többin már nem vesznek részt. Az idén a vajdasági rendezvényeken kívül a Palóc Világtalálkozóra szeretnének eljutni, valamint a hosszú távú tervek között egy telek vásárlása is szerepel, hogy tájházat építhessenek, hiszen már annyi anyag gyűlt össze, hogy két tájházat is könnyen berendezhetnének. István elmondta még, hogy mesemondó-tudományát szívesen átadná másoknak, de a mesetáborokba nem kap meghívást, a népművészeti táborokból viszont hiányolja a népmesét. 


Kattintson az alábbi képre, és olvassa el a szerző adatlapját is:
Tóth Tibor

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..