Az alkotásra biztatják a fiatalokat

Az alkotásra biztatják a fiatalokat

Megtartották Palicson a XXIV. Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok megnyitóját

A Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok keretében rendezik meg minden év januárjában a magyar kultúra napjának vajdasági központi ünnepségét Zentán, tavasszal a Vajdasági Amatőr Színjátszók Találkozóját, nyáron pedig a délvidéki népzenei és néptáncrendezvényt, a Durindót és a Gyöngyösbokrétát.


A képviselők egy része

Október 1-jén, 17 óra 30 perckor kezdődött Palicson a XXIV. Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok megnyitója. A Vigadó emeleti dísztermében a meghívott vendégek és az érdeklődők közösen énekelték el a himnuszt, majd az ökumenikus áldáskérés következett. A történelmi egyházak képviselői — ft. Palatinus István szabadkai plébános, nt. Orosz Attila református esperes és Mengyán Szofia evangélikus lelkész — szóltak az egybegyűltekhez.

Ezután a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke, Sutus Áron mondott beszédet, melyben kiemelte a közös alkotás és a művészet fontosságát. Elmondta, hogy az idei játékokat a Szent László-emlékév, Arany János születésének 200. és a reformáció 500. évfordulója jegyében szervezték meg, majd Nemes Fekete Edit kerámiaművész Arany János művei nyomán készült kollázsairól is szót ejtett.

Ünnepi beszédet dr. Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár mondott. Mint hangsúlyozta, fontos számvetést tartanunk arról, hogy mit értünk el, mit őriztünk meg. Úgy véli, a vajdasági magyar embernek nincs miért szégyenkeznie, mert a hagyaték megőrzése mellett új fundamentumot is lerakott. Megemlítette Móser Zoltán Tiszta hittel, erős kézzel című fényképkiállítását, mely a Kárpát-medencében fellelhető Szent László-freskókat örökíti meg. Néhány alkotás a teremben is megtekinthető volt.

Pásztor István, a Tartományi Képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke beszédében arra figyelmeztetett, hogy meg kell emlékeznünk azokról, akik ránk hagytak valamit, és gazdagítják a magyar kultúrát. Külön kiemelte Arany János Kozmopolita költészet című versét, mely a nemzet számára hívószó lehet. Úgy véli, a belső tartás sokkal fontosabb, mint a külső megfelelni vágyás.

Sutus Áron a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség nevében díszoklevelet adott át dr. Szilágyi Péternek és Pásztor Istvánnak az eddigi munkájukért.

Az ünnepi műsort Verebes Krnács Erika és Zsoldos Ervin kezdte meg, Arany János A walesi bárdok, valamint a Tetemrehívás című művét adták elő. Utánuk a Juhász Zenekaré volt a főszerep, mely énekével gazdagította a műsort. Tóth Péter és Török Noémi Az örökség című előadásból adott elő egy részletet. A legnagyobb tapsot a Palics Magyar Művelődési Egyesület gyermekszólistái, Bús Anett és Szabó Csongor, a tavalyi vajdasági gyermek-szólótáncverseny páros kategóriájának első helyezettjei kapták. A Juhász Zenekar kísérte őket. A műsor folytatásában a Szabadkai Zeneiskola vonóstriója adta elő Carlos Gardel Por una Cabeza című kompozícióját. Dr. Mák Ferenc röviden bemutatta Dudás Károly Nem éltünk gyöngyszigeten című könyvét, mely nemrég jelent meg a Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában.


Bús Anett és Szabó Csongor

A rendezvény vége előtt Sutus Áron átadta a tanúsító okiratokat a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetséghez újonnan csatlakozó egyesületek jelen levő képviselőinek. A hét egyesület közül három képviseltette magát: a Gaál Ferenc Művelődési Egyesület nevében Paskó Csaba, a Palics Magyar Művelődési Egyesületből Dobó Márta, a Talentum ifjúsági táncegyüttes képviseletében pedig Brezovszki Tamara vette át az okiratot. A megnyitót a Talentum ifjúsági táncegyüttes dömöckölés nevű györgyfalvi tánca zárta. A jó hangulatról a Juhász Zenekar gondoskodott.


A Szabadkai Zeneiskola

Az ifjú elnököt, Sutus Áront a Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok fontosságáról és céljairól kérdeztem:

— Nagyon fontos, hogy ráirányítsuk a figyelmet a kulturális életünkre. A nyitórendezvény 1994 és 2011 között vándorolt, tehát nem Palicson került rá sor. Az alapján választottuk ki a helyszínt, hogy van-e jelentősebb évforduló, mely a településhez kötődik, illetve a település története megjelenik-e a művelődéstörténetünkben, azazhogy meghatározó-e a falu vagy a város helyi szelleme. Fontos, hogy az ember megtalálja önmagát, az alkotni vágyás örömét, illetve hogy tudunk-e neki ebben segíteni, valamiféle katalizátorként megjelenni. Az alkotó és a nemzetben gondolkodni tudó emberek egymáshoz közelebb hozása elengedhetetlen. Nemcsak az anyanyelv fontosságát szeretnénk hangsúlyozni, hanem a műveltséget és a művészetet is, mely a sajátunk, melyet mi hozunk létre. A rendezvénysorozat célja a nemzeti tartalom megerősítése, az alkotómunka vágyának ösztönzése és közvetítése úgy, hogy általa megszólítsuk a közösség lelkét. Nagyon sok erőt és kitartást kívánok magunknak, és remélem, sok helyre eljutunk. Kiállításokra, könyvbemutatókra és olyan rendezvényekre, amelyeken a művészet népszerűsítése központi elem. Igyekszünk minden évben fiatal tehetségeket is bemutatni, akik nagyon jó tanárok műhelyéből kerültek ki, és ápolják a magyar kultúrát.

A megnyitón a Magyar Nemzeti Tanács, a helyi önkormányzat és más fontos intézmények vezetői is megjelentek.


Szabó Attila felvételei

Képgaléria

Cikkünk további képei

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

A fával való építés ereje
Riport
A magyar kultúrkincs digitális mentése
Riport
Facebook

Támogatóink