A másfélezrnyi lélekszámú Magyarittabén egyre többen állítják, hogy a településnek igazából 1981 óta nincs iskolája. Ekkor költöztek ugyanis a szerbittabéi iskolába, ami csak kezdetben volt közös, mert a magyar pedagógusok fokozatosan kiszorultak az irányításból. Nincs külön tantestületük, és a kile...
Pásztor Bálint, az MNT Intézőbizottságának elnöke megígérte, hogy kapcsolatot teremt a szerbittabéi iskolával és hamarosan tárgyal a tartományi és a köztársasági illetékesekkel. Ha ez nem hoz eredményt, akkor a köztársasági kisebbségi tanácshoz vagy a kétoldalú kisebbségi vegyes bizottsághoz is lehet fordulni.
A tanácskozás után Kiss Bélát, a magyarittabéi helyi közösség tanácsának elnökét kérdeztük, mennyire elégedett annak eredményével.
- Úgy tűnik, a Magyar Nemzeti Tanács felvállalja a problémánk megoldását, és örülünk neki. Reméljük, az elkövetkező öt hónapban sikerül elérni, hogy a közös épületben, egy tető alatt két iskola működjön, egy magyar és egy szerb tannyelvű, külön tantestülettel. Ezt szeptember elsejéig kell megvalósítani, mert az iskolaév közben semmin sem lehet változtatni. Nekünk tulajdonképpen önálló iskolára volna szükségünk, ez a végső célunk, de egyelőre ezzel a megoldással is elégedettek leszünk.
Pesti Boldizsár szülő, a helyi közösség tanácsának tagja szintén úgy vélekedik, egyelőre jó lesz az is, ha egy épületben két önálló oktatási intézmény működik.
- Ez javulást hoz a településnek a távolabbi jövőben. Amíg volt saját iskolánk, a diákok különböző versenyekre jártak, és kiválóan szerepeltek. Mostanában ezzel nem dicsekedhetünk, az oktatás minősége csökkent. Az önálló iskola különösen azokon a településeken feltétele a megmaradásnak, amelyek elöregednek. Az illetékeseknek meg kell érteniük, hogy az oktatási beruházások a jövőnkért történnek, és egyúttal európai normákat biztosítanak az itt élőknek - magyarázta Pesti Boldizsár.