Az MNT elfogadta jövő évi munkatervét és költségvetését

Az MNT elfogadta jövő évi munkatervét és költségvetését

A Magyar Nemzeti Tanács pénteken megtartott harmadik rendes ülésén módosították a tanács idei költségvetését, továbbá elfogadták a 2019. évi munkatervét és a jövő évi költségvetését is.

A Magyar Nemzeti Tanács idei költségvetését több okból kifolyólag is módosítani kellett. A magyarországi támogatások befizetése, illetve az összegek átváltási árfolyama által eredményezett változások is kihatással voltak a bevételi forrásokra, továbbá a tartományi támogatás összege is növekedett, de az önkormányzati támogatások is a vártnál nagyobb összegben érkeztek, ugyanakkor az MNT számára kedvezőtlenül alakuló banki kamatok miatt az ebből származó bevételek jelentősen csökkentek. Az ösztöndíjak visszautalásai pedig a vártnál kisebb összegben valósultak meg. Így 2018-as bevételi oldal 1.617.415.555-ről 1.610.745.815 dinárra módosult, a különbség 6.669.740 dinár. Ezzel a tanács kiadási oldalát is módosították 1.610.745.813 dinárra.


Szalai Attila felvételei

Jerasz Anikó, az MNT végrehajtó bizottságának elnöke indoklásában kiemelte, hogy a tanács egymilliárd forint összegű támogatást tervezett az aracsi pusztatemplom komplex védelmére és konzerválására, 120 millió forintot a zsablyai Havas Boldogasszony római katolikus templom felújítására, 250 millió forintot a vajdasági közoktatási hálózat fejlesztésére és 465 millió forintot a zentai és a szabadkai közkórház fejlesztésére, amely támogatások még nem érkeztek meg, de a tanács ígéretet kapott rá, ezért be is tervezték a 2018-as évi támogatásokhoz.

A tanács jövő évi munkatervét Hajnal Jenő, az MNT elnöke ismertette, aki többek között azt is elmondta, hogy jövőre legalább hét rendes ülést megtartását tervezik és a 2019-es év első hónapjaiban a tanács fő tevékenységeire 4 évre szóló fejlesztési koncepciók és cselekvési tervek kidolgozása várható. Kiemelte, hogy egyes területek infrastrukturális és szakmai kifejlesztése során az a cél, hogy európai viszonylatban is kiemelkedőt, egyedit hozzanak létre, amely az európai léptékkel is felveszi a versenyt. Az egész világon zajló digitális átalakulás olyan átfogó társadalmi jelenség, amely alapvetően megváltoztatja közösségünk életét: oktatási, kulturális, tájékoztatási, közéleti és vállalkozási tevékenységének tervezését és működését is. Ebben az átalakulásban a szerbiai és a magyarországi kormány segítségére és támogatására is számítanak, továbbá partnerek szeretnének lenni abban, hogy a vajdasági magyarság is mielőbb a digitalizáció nyertese lehessen.


Novák Anikó, Jerasz Anikó, Kucsera Géza, Hajnal Jenő

Az MNT elnöke szerint az oktatásfejlesztés egyik kulcskérdése, hogy hogyan tudja közösségünk a gyakorlatban is hasznosítani a digitális jólét lehetőségeit és eredményeit, nem csupán az oktatási intézményekben, hanem minden olyan közintézményben is, ahol gyermekek anyanyelvünkön tanulnak.

— A következő időszak legfontosabb célja, hogy a digitalizáció fontosságát és hasznosságát kihasználva minden korosztálynak legyen lehetősége digitális felkészültségének gyarapítására. Minden vajdasági magyar vállalkozásnak legyen esélye arra, hogy növelje versenyképességét és a nemzetközi versenyben a történelmi léptékű digitális átalakulás nyerteseként lépjen előre. Az oktatás és a közösségfejlesztés területén elért eredmények lehetőséget biztosítanak arra is, hogy a vajdasági közösség megtartásán kívül célzottan megszólítsuk az oktatási vagy munkavállalási céllal elvándorló fiatalokat, biztosítsuk azokat a lehetőségeket, amelyek mentén naprakész és pontos információk birtokába kerülhetnek az őket érintő lehetőségek hazai tekintetében.

A kulturális élet területén a közösségi művelődés eszközeivel az MNT továbbra is szeretne hozzájárulni a vajdasági magyarság életminőségének javításához, az itt élő magyarok nemzeti identitásának erősítéséhez, önbecsülésük, értékrendjük megerősítéséhez, érvényesítésük elősegítéséhez és a tudatos, értékes közösségi alapú társadalom fellendítéséhez, gazdaságfejlesztéséhez — emelte ki Hajnal, aki a vajdasági magyar tájékoztatás fejlesztését is kilátásba helyezte:

— Azt szeretnénk elérni, hogy a fejlesztés, a korszerűsítés és a működtetés folyamatos és kiszámítható legyen, ennek eredményeképp pedig a következő négy évben kiteljesedjen a vajdasági magyar médiastratégiai küldetése. Ebben a folyamatban megkülönböztetett figyelmet kap két lapkiadó, a Magyar Szó és a Hét Nap, de nem marad el a Magyar Médiaház, a helyi tájékoztatási eszközök és az azokat működtető civil szervezetek segítése sem. A Magyar Médiaház tudósítói hálózatának megerősítését, új, a szórványmagyarság szempontjából kulcsfontosságú tudósítópontok kialakítását, a helyszíni élő közvetítések műszaki feltételeinek megteremtését és felszerelésének beszerzését támogatjuk.

Az MNT elnöke továbbá kiemelte, hogy a 100 évvel ezelőtt kisebbségi léthelyzetbe került vajdasági magyarság anyanyelvhasználatának szempontjából most sem lehet fontosabb feladata, mint a mindenkori anyanyelv fenntartása.

— Olyan nyelvpolitikát kell teremteni, amely közösségünket versenyképessé teszi az által is, hogy tagjai a nyelvhasználati jogaikat ismerik és használják, de mely arra ösztönzi a többségi nyelven beszélőket is, hogy beszélő partnereink tudjanak és akarjanak is lenni a hivatalban, az utcán és az élet minden területén úgy, hogy anyanyelvünk a nyelvek közötti versenyben sikeresen helytállhasson.

Az elnök elmondása szerint Egész Európában és Szerbiában a születésszám csökkenése és az elvándorlás, kisebbségi szempontból pedig az asszimiláció okoz komoly gondot.

— Az ország népesedéspolitikáját, tehát elsősorban a születésszám növelésére kellene alapozni, melynek kiemelt eleme kell, hogy legyen a családpolitika, illetve közvetve az otthonteremtés és otthonmegtartás. A tanács jelenleg közvetetten több kutatásban is aktívan részt vesz ezeknek a folyamatoknak a feltérképezése és a lehetséges megoldások feltárása végett. A tanács továbbra is aktív szerepet vállal, igaz csak közvetett úton a gyermekvállalási kedv, a kedvező népesedési folyamatok és családtervezés terén, mégpedig magyar bölcsődei és óvodai fejlesztéssel, beiskolázási, szakkollégiumi, köz- és felsőoktatási ösztöndíj programjaival, a részarányos foglalkoztatás ügyének felkarolásával és következetes alkalmazásával.

A tanács 2019-es költségvetését Jerasz Anikó, az MNT végrehajtó bizottságának elnöke ismertette. Indoklásában elmondta, hogy a tervezett költségvetés kiadási oldala a tanács működéséhez szükséges állandó költségekből, az alapított és társalapított intézmények 2019-es évre tervezett támogatásaiból, a nemzeti, vagy kiemelt jelentőségű programokból, kulturális, oktatási, tájékoztatási pályázatokból és a nyelvhasználati programok támogatásából áll. A tanács bevételi és kiadási oldala egyaránt 1.756.663.383 dinárt tesz ki. A tanács munkatervét és jövő évi költségvetésének elfogadását rövid vita előzte meg, majd szavazattöbbséggel elfogadták.


Barna Kolozsi Valéria, az adai Szarvas Gábor könyvtár megbízott igazgatója; Náray Éva, a topolyai Juhász Erzsébet könyvtár igazgatója; Hugyik Richárd, a zentai Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ igazgatója; Bús Csaba, a magyarkanizsai József Attila Könyvtár igazgatója

Az ülésen továbbá jóváhagyták a Szekeres László Alapítvány, az újvidéki székhelyű Európa Kollégium, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház, a Zentai Magyar Kamaraszínház, a zentai Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ, az adai Szarvas Gábor Könyvtár, a magyarkanizsai József Attila Könyvtár, a topolyai Juhász Erzsébet Könyvtár, a Kishegyesi Könyvtár, továbbá a Pannónia Alapítvány 2019-es évi munka- és pénzügyi tervét is.

A Magyar Nemzeti Tanács harmadik rendes ülésén több oktatási téma is napirenden szerepelt, így döntés született több intézményhálózat véleményezéséről, továbbá 15 oktatási intézmény igazgatóválasztási és iskolaszéki tagcseréjének eljárásáról, valamint több magyar nyelvű tankönyv előzetes jóváhagyása kapcsán is határoztak a tanácsnokok.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Milliós szeméthegyek
Szabadkai Napló
Egy súlyos könyv
Szabadkai Napló
Facebook

Támogatóink