home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Aratónap a történelmi Magyarország közepén
Tóth Lívia
2012.08.01.
LXVII. évf. 31. szám
Aratónap a történelmi Magyarország közepén

Érkezik a Kárpát-haza kenyere - Barát István fotójaA Szarvasi Gazdák Nemzetiségi Hagyományőrző Egyesülete tizenötödik alkalommal rendezte meg az Aratónapot és a Kárpát-medencei Nemzetiségi Napot. A rangos esemény díszvendége az idén Délvidék volt, pontosabban Muzslya, Magyarcsernye, Nagykiki...

Érkezik a Kárpát-haza kenyere - Barát István fotója

A Szarvasi Gazdák Nemzetiségi Hagyományőrző Egyesülete tizenötödik alkalommal rendezte meg az Aratónapot és a Kárpát-medencei Nemzetiségi Napot. A rangos esemény díszvendége az idén Délvidék volt, pontosabban Muzslya, Magyarcsernye, Nagykikinda, Szaján, Csóka és Hódegyháza települések, a fővédnökséget viszont Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke vállalta. Szarvas és Vajdaság találkozását emlékoszlop-avatással nyomatékosították.
A program a Szárazmalomban kezdődött, ahol hagyományos módon megőrölték a Kárpát-medence településeiről érkezett búzát, majd a pékek hozzákezdtek az összetartozást jelképező hatalmas kenyér sütéséhez.
Ebből az alkalomból adták át Szarvas külterületén, Ezüstszőlőn, az egykori iskola udvarán a pályázati pénzekből kialakított közösségi szolgáltató teret, ahol nagyterem, olvasósarok, internet-hozzáférési lehetőség, baba-mama klub, üzlethelyiség a termelők áruinak értékesítésére és sok más lehetőség várja majd a lakosokat. A megnyitón részt vett dr. Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára is.
A helyszínen lévő, az Összetartozás Emlékparkja nevet viselő terület ezúttal a vajdaságiak emlékoszlopával gazdagodott. A Békés megye és Vajdaság Autonóm Tartomány között 2006 óta meglévő együttműködés megerősítésére a Békés Megyei Közgyűlés egy címeres magyar zászlót és egy megyecímeres zászlót adományozott Vajdaságnak. Az ajándékot Valka Károly, a Vajdasági Magyar Szövetség tanácsának elnöke vette át Farkas Zoltántól, a megye elnökétől.
Az esti órákban a fesztiválsátor színpadán a csókai Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület Csalogány asszonykórusa és Rákóczi férfikara, valamint a Pöngettyű citerazenekar mutatkozott be, majd a nagykikindai Vidám fiúk zenekar és a magyarcsernyei Osztermann Emma nótaénekes forrósította fel a hangulatot és perdítette táncra a közönséget.
Nemzedékek közötti összetartó erő
Szigeti Erika és Závoda Ferenc főszervezők elmondták, három évvel ezelőtt született meg az ötlet, hogy egy-egy népcsoportot vagy várost hívjanak díszvendégnek, amelyek, illetve akik egy jel állításával színesítik az Összetartozás Emlékparkját. Erdély, Karcag és Nyíregyháza után ezúttal Vajdaságnak jutott a megtisztelő feladat.
- A történelmi Magyarország közepe Szarvason van, és ez a tény külön kötelezettséggel jár számunkra - magyarázta Szigeti Erika. - Szarvason szlovákok élnek, ezt, az akkor még lakatlan területet ugyanis az 1700-as évek elején szlovákokkal népesítették be. Jelenleg is van iskolájuk, melyben több mint négyszáz diák tanul. Vajdasággal úgy kezdődött a kapcsolat, hogy nyolc évvel ezelőtt megjelent a szajáni csapat az Aratónapon, majd jött Muzslya, Székelykeve, Nagykikinda, barátságok, ismeretségek alakultak ki, aztán mi is viszonoztuk a látogatásokat.
- Ez a rendezvény a nemzeti összetartozásról, összefogásról szól - tette hozzá Závoda Ferenc, a Szarvasi Gazdák Nemzetiségi Hagyományőrző Egyesületének elnöke. - Jövőre Kárpátalja lesz a díszvendég, már át is adtuk a felkérőlevelet Császlóc település vezetőinek.
Az aratóünnepség színpompás felvonulással kezdődött. A menet elején haladó csapatokat a Szarvasi Veteránjármű Baráti Kör régi traktorai, mezőgépei követték. A már ósdi, de még üzemképes masinákat számos bámészkodó vette körül, akárcsak a cséplőgépet, melynek a működését a későbbiekben meg is csodálhatták az érdeklődők.
- Erre a napra évről évre a Kárpát-haza egyre több országából érkeznek hozzánk, hogy bemutassák hagyományaikat, szokásaikat. Az idén is itt vannak a kárpátaljaiak, az erdélyiek, a felvidékiek és a délvidékiek. Ez a nemes versengés mindannyiunk számára fontos, mert jövője csak annak van, aki a múltját ismeri, a hagyományok ápolása pedig a nemzedékek közötti összetartó erő - hangzott el a megnyitón.
Csasztvan András, az aratást figyelemmel kísérő zsűri elnöke elmondta: a tarló magasságára, a szemveszteségre, a kévébe, a keresztbe rakás módjára, a reggelire felkínált étkekre ügyelnek, de azt sem tévesztik szem elől, hogy ki milyen hangulatban és öltözékben kezd a munkához.
- Amikor megérett a gabona, hálát adtunk az Istennek, mert megtermett a jövő évi betevő falat az embereknek és az állatoknak egyaránt. Az idén nagyon gyenge a termés, hiszen az ősszel száraz földbe került mag tavasszal sem kapott nedvességet. Az elmúlt tizenöt év alatt ez a legritkább és a legalacsonyabb szalmájú búza, könnyű dolguk lesz a kaszásoknak, de óriási gondjuk a marokszedőknek. A parányi szalmaszálon billegő kalászokat nehéz lesz kévébe rendezni - ismertette a helyzetet Csasztvan András.
A nehézségek ellenére a tizenhat csapat - közöttük a szajániak, muzslyaiak, hódegyháziak és magyarcsernyeiek - sikerrel teljesítette a feladatot.
A hagyományos ízek népszerűsítése
A főzőversenyen is sokan serénykednek: huszonhat csapat állította fel a bográcsát, sok esetben nem is egyet, hanem kettőt, mert a zsűri által kötelezően előírt zöldbablevesen kívül más ételt is készítettek, főleg különféle paprikásokat, pörkölteket.
Borsos Kálmán többszörös bajnok csókai főzőmester már több rangos Kárpát-medencei gasztronómiai rendezvényen vett részt. A szajáni Mészáros István mellett, aki nyolc évvel ezelőtt először hozott vajdasági csapatot Szarvasra, neki köszönhető a délvidékiek idei bemutatkozása.
- Az este, amikor hallottam a hatalmas tapsot, amellyel a bánáti fellépőket ünnepelték, szinte a könnyem is kicsordult. Nekem ez nagy elismerés, hiszen mindig vannak ellenlábasok, akik megkérdőjelezik az ember tevékenységét. A nyomasztó megélhetési problémák terhe ellenére és a politikai csatározások után jó látni, hogy a népes csoportunk tagjai kikapcsolódtak, talán a lelkükre nehezedő gondjaikat is elfelejtették, énekelnek, táncolnak, ismerkednek, új barátságokat kötnek.
Az a tervem, hogy az ősz és a tél folyamán Csókán képzést tartunk a fiatal tagjainknak a régi, hagyományos, szinte már elfelejtett ételek készítéséről, ezenkívül egy tájékoztató füzetet is szeretnénk kiadni. Feladatomnak tekintem, hogy az őseink ízei ne merüljenek feledésbe - mondta Borsos Kálmán, a Banka bácsi Gasztronómiai Egyesület elnöke, aki a szervezők külön kérésére halászlét főzött ötven személy részére.
A Kárpát-haza kenyere
A délutáni műsor kezdetén a vendégek és a házigazdák áhítattal állták körül a színpadon elhelyezett nyolckilós cipót, a Kárpát-haza kenyerét, melyhez mintegy 30 településről érkezett a búza. Az élet betakarításáról, az aratásról, a magyarságot összekötő hagyományokról Babák Mihály, Szarvas polgármestere, dr. Melis János jegyző, Jakab István, a MAGOSZ elnöke, a Magyar Parlament alelnöke és Závoda Ferenc mondott ünnepi köszöntőt és beszédet.
- A határon túli magyarjaink több száz kilométerről jöttek el ide, a Kárpát-haza közepére, hogy találkozzunk, kezet rázzunk. Elhozták a búzájukat, ezért ebben a kenyérben nemcsak liszt és a só van, hanem az egykori és a mai haza földjének az ereje, az összetartozásé, melyet sem a határok, sem a politika, de még a válság sem törhet meg - fogalmazott Závoda Ferenc, majd Nyírő Józsefnek a magyarságért mondott végső fohászából idézett: ''Tégy velem, amit jónak látsz, de áldd meg ezeket a magyarokat és minden magyarokat, fizess nekik bőségesen, mindig rajtuk és sorsukon legyen a szemed, vezesd vissza újra szép Magyarországba, az örömnek és békességnek elveszett világába s mondd meg a búzának, hogy kétszeresre nőjön számukra, tanítsd meg a madarat nekik dalolni, törüld le a pusztulás, szenvedés és halál ítéletét a homlokukról, ne engedj egyet is elveszni közülük, aranyként csengjen a drága anyanyelv ajkukon, virágozzanak ki nagy magyar erények, és erdők fái, szűnjön meg minden igaztalanság, és áldás fakadjon számunkra minden elejtett vércseppből és verejtékből.”
Miután a papok és lelkészek megáldották a kenyeret, felszeletelték és szétosztották a jelenlévők között, majd következett az eredményhirdetés. Az aratócsapatokat nem rangsorolták, inkább mindegyiket egy jelzővel illették. A legjobb kiállású csapat a hódegyházai lett, a legjobb reggelit a magyarcsernyeiek tálalták, a legszebb keresztet a szajániak rakták, a legvígabb aratók a muzslyaiak lettek. A zsűri különdíját, egy-egy szép kivitelezésű aratókoszorút a romániai Szentegyháza és Tornya mellett Hódegyháza is kapott.
A főzőversenyen különdíjas lett Szaján második, Csóka, Hódegyháza és Magyarcsernye csapata, a szép környezetért Szajánt, az aratási kenyérért Muzslyát, a legjobb pálinkáért Hódegyházát jutalmazták.
Szarvason a XV. Aratónap és a Kárpát-medencei Nemzetiségi Napok rendezvénysorozata rendkívül jó hangulatban, aratóbállal fejeződött be.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..