A stratégia szervesen kapcsolódik a Vajdasági Magyar Közösségek Terület- és Gazdaságfejlesztési Stratégiájához és a benne felvázolt általános terület- és gazdaságfejlesztési koncepcióhoz. Kiemelten foglalkozik a turizmus ágazatával, annak érdekében, hogy a vajdasági magyar közösség hasonló sikerrel használja ki az ágazatban rejlő lehetőségeket, mint más ágazatok, elsősorban a mezőgazdaság esetében.

A Turisztikai Stratégia nyilvános vitája során a Prosperitati Alapítvány három szakmai fórumot szervezett, az utolsóra szerda délután került sor Magyarkanizsán.

A szerző felvételei

A százhúsz megjelent érdeklődőt, vállalkozót Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője köszöntötte. Elmondta, hogy Magyarország kormánya 2015 novemberében hozott döntést arról, hogy a gazdaságfejlesztési stratégiát támogatja, és ennek a stratégiának része volt a turizmus fejlesztése, mint stratégiai cél.

— Az elmúlt időszakban két pályázati kiíráson valamivel kevesebb, mint hatvan turizmusfejlesztési projektünk volt. Ezek kis összegű, egymástól elszigetelt projektek voltak, nem egészítették ki egymást és nem épültek egymásra. A turizmusfejlesztés nagyon sok szereplő összehangolt tevékenységét igényli ahhoz, hogy a fejlődés láthatóvá váljék. A turizmus fejlesztésének részese a szomszéd, aki nem abból él, de ott él a településen és a faluképet alakítja, ugyanakkor részese a helyi közösség vagy az önkormányzat, aki a falukép alakításának nagy részét vállalja, de részese a turizmusban dolgozó szakemberek hada, különböző szolgáltatók, vállalkozók, akik a turistákat szolgálják ki és része mindenki, aki a különböző turisztikai tartalmakhoz bárhogy hozzájárul, akár irodalmi, történelmi, egyházi szempontból. Nem beszélve a kerékpáros-, a vadász-, a horgász-, és a sportturizmusról, melyek civil szervezeti formában segítik a turizmus működését. A stratégia három pillérre támaszkodik: turisztikai tartalomra, turisztikai kapacitásra és a turisztikai intézményrendszerre. A turisztikai tartalom vonzza ide az embereket és tartja itt őket, a kapacitások az ideérkező turisták kiszolgálását hivatottak biztosítani, az intézményrendszer pedig ezek menedzselését jelenti. Csomagokat kell kialakítani, piacra juttatni őket, ehhez pedig különböző szereplőkre van szükség. A stratégiával kapcsolatos bármilyen észrevételt november 9-éig a turizmus@prosperitati.rs címre várunk — emelte ki Juhász.

Nagy Imre, a Prosperitati Alapítvány igazgatóbizottságának elnöke, aki a szakmai felügyeletet biztosította a stratégia kidolgozásához, kiemelte, hogy Magyarkanizsa a Felső-Tisza vidéki idegenforgalmi körzet egyik központja.

— Amikor a szakemberekkel arról beszélgettünk, hogyan is lehetne elkészíteni a stratégiát, akkor azokat az idegenforgalmi kiemelt régiókat vettük alapul, melyek a szerbiai és vajdasági dokumentumokban találhatók. Minderre ráhúztunk egy szűrőt, ami a vajdasági magyar közösség gazdaságfejlesztési stratégiájában már megvolt. Ennek alapján kicsit széthúztuk az országos dokumentumokban szereplő régiókat és létrehoztuk a szabadkai-palicsi és a Felső-Tisza vidéki idegenforgalmi régiót. A Felső-Tisza vidéki régió települései előnyös helyzetben vannak, hiszen több városban fürdők találhatók, de jelen van a vadászturizmus és a gyümölcsturizmus is, ami azt jelenti, hogy a többi mellett ezen ágazatok fejlesztésére is lehetőség mutatkozik. A terület- és vidékfejlesztés egyik nagyon fontos módszere a több lábon állás. Mindig meg kell próbálni saját erőforrásainkra támaszkodni, saját forrásainkból fejlesztést kovácsolni, a lehetőségeket feltárni és ezeket a lehetőségeket valamilyen gazdasági ágazat formájában hasznosítani. A lehetőségek kimeríthetetlenek. Magyarkanizsa esetében itt folyik a Tisza, itt a Gyógyfürdő, rengeteg művelődési esemény történik a városban és a községben, és ne feledkezzünk meg a természeti adottságokról sem. Az apró mozaikokat úgy kellene összerakni, hogy abból komoly idegenforgalmi vonzerő legyen. Ide kellene vonzani úgy a magyarországi, mind a romániai turistákat. Fél Vajdaság Mórahalomra jár, pedig a víz Magyarkanizsán is ugyanolyan összetételű, mint a magyarországi településen. Az összes adottságot meg kell próbálni összekötve felkínálni a turizmus számára — mondta Nagy.

Győri Lukrécia, egyetemi tanár, a stratégia kidolgozásának szakmai koordinátora, az operatív programokról, prioritásokról beszélt a jelenlévőknek.

— Éveken át sok szó esett a turizmusról, viszont soha sem láttunk túl nagy eredményt. A család és a kisvállalkozások a saját tanyájukon, környezetükben próbáltak fejleszteni, de ez mind olyan elszigetelten, egymástól függetlenül történt, hogy a vendégeket nem nagyon tudták több éjszakára itt tartani. Rengeteg gasztronómiai rendezvényünk van, amire ha a vendégek el is jönnek, este hazamennek, nem maradnak itt éjszakára. Ha a vendéget nem tudjuk itt tartani, akkor az egész anyagi vetülete nem látható. Ezért mindenkit arra ösztönzünk, hogy komplex módon fejlessze a turizmust és a terméket. Ez azt jelenti, ha az Önök városában egy rendezvényt tartanak, akkor gondolkodjunk el és úgy szerveződjünk, hogy a turista itt éjszakázzon és másnap is itt maradjon, tehát szervezzünk programokat a számára. Több családi- és kisvállalkozás fogjon össze és egy tematikus, két-három napos körutat állítson össze a turista számára. Kishitűségre semmi okunk, mert a tengerpart és a magas hegyvidéki turizmuson kívül, a turizmus többi ágát tudjuk fejleszteni. A helyi termelőket be kell kapcsolni a vendéglátói rendszerbe. Például az étterem tulajdonos ne 100 km távolságról hozza be a hústermékeket, tejet, gyümölcsöt, hanem a helyi lakosoktól vásárolja fel, tehát a helyieket bekapcsoljuk a termékellátó rendszerbe. Szükségünk van infrastrukturális fejlesztésekre és együttműködésre minden szinten.

Erős Dávid, a stratégiával párhuzamosan kifejlesztett vajdasági magyar turisztikai portált mutatta be, mely a www.hellovajdasag.com, illetve a www.hellovojvodina.com internetes portálon érhető el.