Buckó György szabadkai ügyvéd — aki maga is részt vett a közgyűlésen — lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy az összejövetelen megjelent mintegy hétszáz jogász egyhangúlag döntött a munka beszüntetéséről. A sztrájk egészen addig tart, amíg a kormány követeléseik jó részét nem teljesíti. Az ügyvédek nem vesznek részt a bírósági tárgyalásokon, különösen a büntetőügyek esetében, és ennek várhatóan káros hatása lesz a polgárokra nézve a bírósági eljárások hatékonysága tekintetében. Buckó elmondta, hogy a károk kisebbek azoknál, amelyek akkor várhatóak, ha a közfelháborodást keltő törvények hatályban maradnak.

— A kormány arcátlan és szerintem tudatos támadást intézett az ügyvédi társadalom ellen. Ráadásul a közvéleményt, az embereket teljesen félretájékoztatják. Az illetékesek a szeptember 1-jén hatályba lépett törvényeket úgy próbálják tálalni, mintha azok a polgárok érdekében fogalmazódtak volna meg. Ez azonban nem igaz — emelte ki Buckó. Mint mondta, a legfelháborítóbb jogszabály a közjegyzőségről szóló törvény. Szerinte ezzel a szabályozással alkotmányellenes módon belenyúltak a jogrendszerünkbe. A kormány azzal érvel, hogy az új szabályozással a polgároknak sokkal kevesebbe kerül majd a hitelesítés. Például eddig egy 2,5 millió dinár értékű ingatlan adásvételekor a bírósági illeték 18 920 dinár volt, és ehhez az összeghez adódott hozzá az ügyvéd tiszteletdíja, a közjegyzőnél most mindezért 25 200 dinárt kell fizetni.

— A közjegyző 21 000 dinárt tesz zsebre, az államnak marad az áfa, azaz 4000 dinár. Az az állam, amely bajban van, és a nyugdíjat, illetve a fizetést csökkenti, lemond egy jókora jövedelemről? — tette fel a kérdést az ügyvéd.

Buckó szerint ez egy átmeneti állapot, vagyis először „beetetik” az embereket, majd idővel megemelik a közjegyzői illetékeket.

— Az ingatlanforgalmi szerződések hitelesítése, azok megszerkesztése kizárólag a közjegyzők hatáskörébe tartozik. Ilyen sehol a világon nincs, főleg nem az európai uniós tagországok jogrendszerében — mondta Buckó.

Minden egyéb adásvételi, ajándékozási szerződés, az ingatlanforgalomra vonatkozó más szerződések meghosszabbítása, valamint a hagyatéki tárgyalások levezetése ezentúl a közjegyző hatáskörébe tartozik.

Szabadkán egyelőre két közjegyző van (őket az éppen aktuális igazságügyi miniszter nevezi ki), és nagyjából százhúsz-százharminc ügyvéd. Azt a munkát, amelyet eddig százharminc szakember végzett, most két embernek kell.

Belgrádban szerződéskötésre, hitelesítésre — a törvény elfogadása után három héttel — az ügyfelek már csak jövő év márciusára kapnak időpontot. Szabadkán egyelőre nem ilyen drasztikus a helyzet, ám csupán idő kérdése, hogy mikor alakul ki várólista.

— A közjegyzőket alkotmányellenesen ruházták fel olyan hatáskörrel, amely nem illeti meg őket. Ők hitelesíthetnek, de nem szerkeszthetnek  szerződéseket, és nem képviselhetik az ügyfelet. Arra sincs alkotmányos joguk, hogy jogi tanácsokkal lássák el az ügyfeleket — fogalmazott Buckó.

Persze a törvény nem zárja ki, hogy az ügyfél ügyvéddel menjen a közjegyzőhöz, ám az többletköltséggel jár. Egy ingatlan eladásakor az adásvételi szerződés csupán egy eleme a tranzakciónak, hiszen a házat telekkönyvezni kell, adóbevallást kell benyújtani. Ezt a közjegyző már nem végzi el. Vagyis: az ügyfelek vagy maguk intézik tovább ügyes-bajos dolgaikat, vagy ügyvédet fogadnak.

A munkabeszüntetés addig tart, amíg nem módosítják azokat a törvényeket, amelyek diszkriminálják az ügyvédeket a közjegyzőkkel szemben. Emellett követelik, hogy tíz százalékkal csökkentsék az adóelszámolás 2013-ban megállapított alapját, a pénzügyminisztérium ugyanis az idén 100—300 százalékkal növelte az átalányadó mértékét az ügyvédek esetében. A sztrájkkal Nikola Selaković igazságügyi miniszter leváltását is szeretnék elérni.

Buckó szerint a munkabeszüntetés minden napja több millió dináros kárt okoz az országnak.