A fák közvetett segélykérését hozták a zsenge felsősök által elkészített és közszemlére tett tematikus plakátok, bemutatva az állat- és a növényvilág eredeti összjátékát, melynek felelőtlen megbolygatásával — ebben az esetben a fák esztelen kivágásával — egy bizonyos ponton túl maga az ember jövője is nagy veszélybe kerül(het).

— Csoportunk legutóbb a Zentai Alkotóházban mutatkozott be január 10-én, több vendégelőadó közreműködésével. Mucsi Gábor környezettudatos építész a fáknak az építészetben betöltött szerepéről beszélt, Belec Imre filatelista környezetvédelmi témájú bélyegeket mutatott be a közönségnek, Tesity Edit hittantanárnő pedig a környezetvédelem és a vallás összefüggését vázolta. A gyerekek az estet beszámolóikkal, versekkel, gondolataikkal és fuvolaszólamokkal fűszerezve varázsolták a vártnál is színesebbé — nyilatkozta a csapat koordinátora, Sambert Belec Anikó rajztanárnő, a zentai Thurzó Lajos Általános Iskola fiatal pedagógusa. Nem rejtve véka alá azt sem, hogy bár megmozdulásuk újbóli méltatásához nem merő magamutogatási szándékkal hívták segítségül a médiát, ez utóbbi(ak) közbenjárására hangsúlyozottan szükségük volna! Mert szerény(telen)kedés ide, esetleg oda, a versenyben maradásukhoz sok-sok írott, illetve elektronikus formátumban jegyzett publicitás is kell. Ilyenek a szabályok, ezt illik elfogadni! Hasonló „képlet” fogadta a 2012-ben felállított csapatot is, mely a Zöldülj, Zenta! elnevezésű projektumot építette. Anikó tanárnő munkáját akkortájt nővére, Tripolszki Csilla pedagógus, óvodásaink havilapjának, a Mézeskalácsnak volt szerkesztő asszonya is segítette. A 2014/2015-ös idényben Tóth Evelin, Paku Noémi, Horti Krisztina, Szép Sarolta, Pósa Petra, Palatinus Jutka, Serfőző Orsolya, Ecsegi Ádám, Martonosi Nikolett, Sambert J. Gergő, Ágoston Dávid, Plavsity Tamara, Sípos Ivett, Kálmán Enikő, Dímovity Krisztina és Nagy Zámbó Sarolta ötödikesek vállalták a „többletet”.

* Akiknek volt szerencséjük látni a kiállításaitokat, szinte egyhangúlag állították, hogy a képzőművészet, a környezetvédelem és a közösségépítés sajátos egymásratalálásának elemeit vélték bennük felfedezni. Mi erről a véleményed?

— Igen, a felsoroltak csírája valóban ott bujkál(t) az alkotások alatt. Lényegében többször is beszélgettünk az összejöveteleinken, hogy túljutva a versenypályázat támasztotta vizuális és elméleti kereteken, a természetjárás és a környezetvédelem gyakorlati formáiban is meg kívánunk mártózni. Természetesen nemcsak a szülőkkel és az iskolával működve együtt e téren, de magával a városi önkormányzattal is. Eddigi munkáinkhoz az anyagi fedezet bizonyos hányadát önerőből teremtettük elő, illetve sokat segített az iskolánk is, valamint a pályázatot meghirdető alapítvány. Nyilvános „jelenéseinkhez” a Zentai Alkotóház és a Művelődési Ház adott bemutatkozó-, illetve nagyobb lélegzetvételt igénylő kiállító helyszínt.

* Szólnál, kérlek, a kezdetekről, a kitűzött cél(ok)ról, a személyes, illetve a csapatmotivációról is?

— A pályázatot a SzékelyKapuk-ZöldKapuk Alapítvány nemzetközi rajz- és környezetvédelmi csoportja hirdette meg. A környezet megóvását serkentő, szennyezését apelláta nélkül elítélő alkotások pedig rajzszakköröseim munkái. Egyaránt magukon viselve készítőik és a mentor úgynevezett ökológiai előítéleteit. Személy szerint rajongok a versenyekért, főleg a rajzpályázatokért, a környezetvédelmet pedig valósággal a küldetésemnek érzem. Lényegében e két tényező ötvözése teszi könnyebbé számomra annak a temérdek teendőnek az elvégzését. Jelenünkben is. Az alkotás és a nyilvános bemutatkozások sikerélményein kívül a csapatot természetesen az egészséges versenyszellem is motiválja. A pályázat legsikeresebb csapata számára fenntartott kedvezményes jutalomkirándulás az idén Horvátországba szól. Reméljük, ezúttal mi leszünk az a csapat! Utána már csak támogató(ka)t kell találnunk...