Berukkolunk?

A szerb katonaság új vezérkari főnöke, Milan Mojsilović azt nyilatkozta, elsősorban a katonaság további felszerelését, megújítását és korszerűsítését tervezi. Az Odbrana (Védelem) lapnak adott interjújában úgy fogalmazott, az a célja, hogy az egyenruhások teljes mértékben és időben eleget tudjanak tenni feladataiknak, levéve ezt a terhet az állam válláról, így a kormány a gazdasági, valamint a szociális és társadalmi kérdésekre összpontosíthat, jobbá és erősebbé téve az országot. Ami a kötelező sorkatonai szolgálatot illeti, azt mondta, megszüntetése idején teljesen másak voltak a körülmények Szerbiában, az ország más irányvonalat képviselt, a ma kihívásai viszont változtatásokat követelnek. Szerinte „nem az az elsődleges, hogy a katonaság nevelje a fiatalokat, hanem azt kell elérni, hogy a polgárok képesek legyenek megvédeni a hazájukat”. Hozzátette, tudnivaló, ki dönt erről, ő személy szerint a sorkatonai szolgálat visszaállítását szorgalmazza. A vezérkar részletesen elemzi a kérdés minden aspektusát, az államvezetőség számára mindenre kiterjedő információkat nyújtva a döntéshozatalhoz — részletezte. (Blic)

Zenei turizmusban a pénz?

A zenéről mint áruról és bevételi forrásról értekeztek egy európai tanácskozáson a zeneszerzők. A téma apropóját az adja, hogy a kulturális és kreatív ipar évtizedek óta minden ország gazdasági fejlődésének fontos szegmense. Egyrészt a zene, a videóklip érzelmeket ébreszt az emberben, és a turizmust is más megközelítésbe helyezi, így áruvá minősülve, ami által új munkahelyek nyílnak, ennek gazdasági hatása pedig jelentős. Ezen túlmenően fontos, hogy ne csupán profittermelő funkcióját töltse be, meg kell őriznie művészi értékét. Szerbiában mintegy 100 000 embert foglalkoztat a kulturális és kreatív ipar, részesedése a bruttó nemzeti jövedelemben 3,4 százalékos. Horvátországban is hasonló a helyzet, ez az arány 2,3 százalék, az iparág 42 000 ember számára nyújt megélhetést. Nagy-Britanniában viszont csak tavaly 4 milliárd fontot termelt a zenei turizmus. Felmerült a kérdés, hogyan lehetnek versenyképesek azok a kis országok, amelyek nem dicsekedhetnek el azzal, hogy „itt született Mozart”, „itt keresztelték meg Bachot”, „itt lépett fel a Beatles” vagy „itt aludt Madonna”.

Ivana Trišić, a Szerbiai Zeneszerzők Egyesületének elnöke szerint egy komponistát mi teszünk naggyá, értékessé, így az állam feladata is, hogy meglássa a lehetőséget ebben az iparágban. (Szerbiai RTV)

Még három lépés az EU felé?

Az év végéig újabb három uniós csatlakozási fejezetet nyithat meg Szerbia. A Novosti arról ír, hogy mivel jelenleg Ausztria az EU soros elnöke, s számára a Nyugat-Balkán felzárkóztatása prioritás, képviselői mindent megtesznek majd azért, hogy mandátumuk alatt Szerbia jelentős lépést tegyen az eurointegráció terén. Legutóbb, júniusban, 2 fejezet nyílhatott meg Luxemburgban, azokkal együtt addig összesen 14 kapott zöld fényt a 35-ből. A Novosti emlékeztet arra, hogy nyáron Belgrád többre számított, egyes tagállamok azonban nem mutattak nagyobb politikai hajlandóságot. A brüsszeli adminisztráció fiókjaiban a pénzügyi szolgáltatások, a gazdasági és monetáris politikai, valamint a statisztikai fejezetek várják a kedvezőbb politikai légkört. Emellett Szerbia a fogyasztó- és egészségvédelmi fejezettel is készül, illetve a vállalatalapítás jogával és a szolgáltatások szabadságával foglalkozó téma is szóba került. (Novosti)

A nyitókép Szalai Attila illusztrációja