A Sarlós Boldogasszony-templom hamarosan pazar megvilágítást kap

Adorján Bácska egyik legrégibb települése, írásos említése 1198-ból származik, tehát az okiratok tanúsága szerint több mint 800 éves település. Első névalakja Adryan, és Bodrog megye tiszai részéhez tartozott. Ekkortájt a falu két önálló részből: Felső- és Alsó-Adryánból állt. Alsó-Adryán a falu szélétől délre helyezkedett el, Felső-Adryan pedig a mostani Oromhegyes területén. Egy 1271-ből származó oklevél újra említi a nevét, majd 1331-ben a határát is részletesen leírták. 1406-ban már hetipiac-tartási jogot is nyert a falu, és ebben a korban több kolostora és temploma is volt (Szent Mártonról, Szent Györgyről, Szent Miklósról és a Boldogságos Szűzről voltak elnevezve).
A török uralom kezdetén elnéptelenedett, majd rövid időre újra benépesült. A később újra elnéptelenedett pusztát Magyarkanizsához csatolták.
A jelenlegi falu mintegy 150 éves múltra tekint vissza. A magyarkanizsai egyházi hatóságok 1858-ban építtettek egy kápolnát a Tisza közelében, ahol már hatvan ház állt. Később a templomocska környékén utcák létesültek, északi, déli és nyugati irányban, és 1884-ben már nyolc utcája volt a falunak. Az utolsó népszámlálási adatok szerint 1151-en laktak benne, nyolc személlyel kevesebben, mint a 90-es évek eleji számbavételkor. Lélekszámának 78 százaléka magyar, 22 százaléka pedig roma nemzetiségű, de él a faluban két horvát és egy szerb nemzetiségű személy is.
- A romákkal túl nagy problémánk nincs, mivel kereskedő romákról van szó, akik különféle hulladék-anyagok adásával és vételével tartják fenn magukat. Kitűnően alkalmazkodtak a többségi - azaz a mi esetünkben a magyar - nemzethez, s nemzetiségi alapon sincs súrlódás a faluban. Ellentétben a legtöbb délvidéki magyar faluval, Adorjánra nem jellemző a fiatalok tömeges elvándorlása. Vannak, ugyan, akik elhagyják a falut, mondjuk azért, mert máshova házasodnak, de vannak olyanok is, akik meg ide jönnek férjhez, vagy ide nősülnek, s a létszám nem változik. A délszláv háborúk elején körülbelül húsz fiatal kivándorolt külföldre, de tízen vissza is tértek - mondja Borsos Csaba, az adorjáni helyi közösség elnöke.
A lakosság túlnyomó része mezőgazdasággal foglalkozik, hozzávetőleg 80 ember azonban zentai és magyarkanizsai üzemekben keresi meg a kenyerét. A falu valamikor híres volt dohány-, illetve fűszerpaprika-termesztéséről, mára azonban a helyzet kissé megváltozott.
- Dohánytermesztéssel pillanatnyilag mindössze három család foglalkozik. Az elmúlt években a zentai dohánygyár nem fizette ki idejében a termést, és az emberek, érthetően, elpártoltak a dohánytermesztéstől. A fűszerpaprika-termesztés fellendülőben van a faluban, de cukorrépát és cirokot is elég nagy területen termesztenek, azonkívül az állattenyésztésben tapasztalható igen jelentős előrehaladás: 1996-tól napjainkig megkétszereződött a tehénállomány. Kezdetben naponta 1800 liter tejet adtak át az adorjáni termelők, ma pedig már 3600 liternyit - tudom meg az elnöktől.
Adorjánban kevés a kisiparos, az emberek nem mernek vállalkozni, négy magán-vegyeskereskedés, egy takarmánykeverő és egy földműves-szövetkezet működik a faluban, emellett két roma lakosnak van egy-egy, használtvas-felvásárló cége. A munkanélküliség elenyésző, hiszen a fűszerpaprika-termesztés rendkívül munkaigényes, de az üvegmosó romák is elég sok embert foglalkoztatnak, tehát, hogy az elnök szavaival éljek: csak annak nincs munkája, aki nem is akar dolgozni.
A településnek van kiépített csatorna és vízvezeték-hálózata - a helyi közösség a vízszolgáltató -, van gázvezetéke és 210 előfizetővel telefonközpontja, melynek kapacitását ősszel bővíteni tervezik, azonkívül köztisztasági gondjaik sincsenek, mert a szemétgyűjtést és elhordást is megoldották. A falu hosszabb utcáit aszfaltburkolat fedi, a kisebb mellékutcák pedig cseréptörmelékkel vannak beszórva, folyamatban van három autóbusz-megálló kiépítése, néhány utca zúzott kővel való beborítása, valamint a vízvezeték-hálózat bizonyos szakaszának a cseréje. Helyi járulékot is megszavaztak, melynek fizetése egészen 2011. december 31-éig tart majd.
A faluban működő civil szervezetek közül a legjelentősebb a Két Adryan mikrorégiós civil szervezet, mely Oromhegyest és Tóthfalut is felöleli. Tavaly alakult meg a Szőke Tisza Művelődési Egyesület asszonykórusa, emellett aktív az önkéntes tűzoltók és a nyugdíjasok egyesülete is, s nem szabad megfeledkezni a Tisza Sportegyesületről sem, amelynek két szakosztálya - a céllövőké (az ő klubjukból került ki Szerbia légpuskabajnoka) és a labdarúgóké - szép eredményeket ér el a különböző megmérettetéseken. Szórakozási lehetőségük azonban manapság nincs a fiataloknak, mint azelőtt, amikor még az Ifjúsági Otthon épületében működött egy diszkóklub. A helyi közösség vezetősége azt szeretné, ha az adorjáni fiatalok ismét helyben szórakozhatnának, ezért várják a vállalkozó kedvű egyéneket, akik újra működtetnék a diszkóklubot, ehhez ugyanis minden feltétel adva van.
Az adorjáni négyosztályos általános iskolának, mely a magyarkanizsai Jovan Jovanoviæ Zmaj Általános Iskolához tartozik, 80 tanulója van.
- Szeptembertől szerettük volna nyolcosztályosra bővíteni az iskolánkat. Mindössze két szaktantermet kellene még kialakítani, és megoldódna a probléma. Nemrégiben lakossági fórumon tárgyaltuk meg ezt a kérdést, de a helybeliek nemigen támogatták az elképzelésünket. A szülők nagy része attól tart, hogy Adorjánon nem részesülnek olyan szakszerű oktatásban, mint Magyarkanizsán, valamint úgy gondolják, jobb, ha a gyerek minél korábban a városba kerül iskolába - tolmácsolja a polgárok többségének álláspontját az elnök.
A helyi közösség a községgel egyetemben a Zenta felőli bekötőút kiszélesítését jelölte ki legfontosabb ez évi tervként, azonkívül július 2-áig, vagyis templomuk védőszentjének, Sarlós Boldogasszonynak a napjáig, a templom külső megvilágításának a munkálatai is be szeretnék fejezni.
Az adorjáni Szőke Tisza Művelődési Egyesület tavaly július 28-án alakult meg, s mindössze egy asszonykórusa van még.
- Tavaly testvér-települési kapcsolatba léptünk a Bács-Kiskun megyei Balotaszállással, s az ott tett látogatásom alkalmával a polgármester hosszasan taglalta gazdag művelődési életét a falucskának. Én bizony akkor még semmivel sem tudtam dicsekedni, s hazaérkezésemkor elhatároztam, hogy azonnal hozzáfogok egy asszonykórus megalakításának. Immár össze is állt, tizenhat, főleg idősebb tagja van, de fiatalok érdeklődését is várjuk. Mihamarabb néptánccsoportot is szeretnénk létrehozni - hogy gyerekeink ne Magyarkanizsára járjanak táncolni -, de színjátszó csoportot és citerazenekart is tervezünk - tudom meg Elek Sándortól, a Szőke Tisza Művelődési Egyesület elnökétől.
A kórus azóta már vendégszerepelt a testvértelepüléseken, mind Balotaszálláson, mind a Veszprém megyei Adorjánházán, jelenleg pedig készül a június 9-én Versecen megrendezendő Durindóra, valamint az adorjáni általános iskolával június 18-án közösen tartandó évzáró ünnepségre, ahova a környező települések kórusai is meghívást kapnak.
Amint a példa mutatja, Adorjánon szép tervek, elképzelések körvonalazódnak. A Tisza menti kis falucska tenni akar a jobb, a szebb jövőért, a gyermekeknek és a fiataloknak a szülőfalujukban való maradásáért, minthogy ez a záloga közösségeink megmaradásának. Ennek a célnak az eléréséhez pedig a nyolcosztályos általános iskola volna az első lépés.