Csoportkép a templom tövében

A ''legújabb” végvári magyar közösség ébredése egy olyan momentum, amely - a hegyen épült városhoz hasonlatosan - szinte a semmiből bukkant fel pár évvel ezelőtt beszűkülő szemhatárunk peremén. Nem rejtőzködik, sőt hív, példát statuálva egyúttal a múltból átmentett értékek melletti merész kiállásával. Pedig lényegében ''csak” egy, zömmel hajlott korukat tapodó, szó szerint is maroknyi istenfélő emberről van szó, s egy lelkipásztorról, akit a Gondviselő a hajdani ''szikla” szanaszét szórt ''kövei”-nek ''megszólaltatásá”-ra bátorított. Következtetésképp: eme dél-bánsági viharsarokból felszálló sóhajszerű életjeladásnak további úgynevezett átjátszóállomásokra is szüksége lenne ahhoz, hogy - minden időszerű frekvencia- és médiazűrzavar, politikai összevisszaság ellenére - magasabb körökben is végre érdemben foglalkozhassanak velük.
Ilyen és ehhez hasonló megfogalmazású problémákat vetettek fel és tárgyaltak meg a közelmúltban Fehértemplomon azon az előtanácskozáson, amelyet a küszöbönálló XXI. Dél-Bánáti Szemle házigazdái szerveztek a dél-bánsági magyar művelődési egyesületek képviselőinek részvételével. A szívélyes fogadtatás után a sándoregyházai, a torontálvásárhelyi, a pancsovai, a hertelendyfalvi, az ürményházai, a verseci, a fejértelepi és a székelykevei vendégeket ft. Király Tibor plébános úr, illetve Anna néni, az atya egyik jobbkeze, rövid, de igen tartalmas hely- és kultúrtörténeti adatokkal is gazdagon fűszerezett templomlátogatásra invitálta meg. A parókián zajló munkajellegű, egymás érverését és tettrekészségét mindvégig óvatosan mérő eszmecserére - mint kiderült - a pancsovai delegáció már egy szinte részletekre bontott, médiaorientáltságú alapötlettel érkezett.
A tanácskozás eredményességére a sor elején Király plébános úr, valamint nt. Halász Béla hertelendyfalvi tiszteletes úr kérte az Úr áldását, az események sűreje előtt pedig Erdei Ernő, a Szemlék legidősebb veteránja olvasta fel dr. Gubás Jenő méltatását az Aracs közéleti folyóiratban is megjelent tavalyi összegezés előszavából - hangsúlyozva ama régi szentenciát, miszerint a föltámadásunkat csak az egymásba kapaszkodás hozhatja meg!
Lényegében erre a kölcsönzött alapgondolatra épült az a május 22-ére, vagyis pünkösdszombatra kitűzött Szemle vitaindítója is, amelyen várhatóan a térség Hét Nap-os külmunkatársa tart majd szakmai gondolatébresztőt a virtuális kézfogás módozatairól A dél-bánsági eseménynaptár kiépítése címmel. Indoklásképpen elhangzott, hogy a tudatos jövőépítéshez a pontos és idejében megszerkesztett híradás, esemény-összefoglaló ugyanúgy hozzátartozik, mint egy-egy rendezvény létrehívása, illetve annak sikeres lebonyolítása. Égető szükség volna nemcsak a várható helyi események feltérképezésére, de rendszerezve, illetve idejekorán és megfelelő ''frissítéssel” közzé is tenni azokat, például a VMMI már meglévő adatbázisának honlapján egy külön e célból létrehozandó (ajánlat!) regionális adattár fiókkal, térképpel és a települések megközelítési lehetőségeinek a paramétereivel. A témához kapcsolódóan ''képbe jött” a régióban ugyancsak hiánycikknek számító rádiós és tévés, napi és időszakos beszámolók fontossága is, s az ezzel járó, esetleges helyi tudósítók közötti információcsere is. Valamint az az általános és elnyűhetetlen kérdés, miként lehetne megnyerni a még mindig jelentős húzóerőnek számító veteránoknál jóval fiatalabbakat is e célnak. Történetesen egy olyan feladatnak, amely se túl nagy dicsőséggel, se ''nagy pénzzel” nem kecsegtet.
Végül hadd mondjuk el, hogy a hagyományt követően az elfogadható időtartamú műsorkeretbe ajánlott kultúrprodukciók mellett az idei Szemlén is megnyílik majd a fellépő települések felhozatalából készült kézimunka-kiállítás, a fellépés előtt pedig ökumenikus istentisztelet lesz a Szent Anna-templomban. A szervezők kérik az egyesületeket, hogy jövetelükről, illetve a pontos fellépői létszámról legkésőbb május 15-éig adjanak számot.