Emlékeztetőül: A Vajdasági Magyar Diákszövetség (Vamadisz) tavaly decemberben feljelentette a jogi kart, amiért az a tartományi parlament rendelkezésével ellentétben nem tette lehetővé a magyar nyelvű felvételit. Mint azt Sóti Attila, a diákszervezet elnöke korábbi interjúnkban kifejtette, a legnagyobb hátrány, amely a nyelvhasználati jogcsorbítás miatt a diákokat éri az, hogy — mivel nem anyanyelvükön töltik ki a teszteket, amely nyelven az ismeretanyagot elsajátították — rosszabb eredménnyel teljesítenek a felvételin. Emiatt tanulmányaikat nem az állam finanszírozza, illetve nem jogosultak bizonyos ösztöndíjakra.

Bizakodásra adott okot az újvidéki legfelsőbb bíróság áprilisban született, nem jogerős, ám kötelező érvényű határozata, mely szerint a jogtudományi karnak igenis meg kell szerveznie a felvételi vizsgát a kisebbségek nyelvén. Eszerint már az ez évi, júliusi felvételin is kaphattak volna magyar nyelvű teszteket a felvételizők, ám ők a vizsga alkalmával azzal voltak kénytelenek szembesülni, hogy a helyzet változatlan maradt, a teszteket csakis szerbül tölthették ki. A jogi kar arra hivatkozott, hogy időközben fellebbeztek az ügyben, és az újvidéki legfelsőbb bíróság megsemmisítette a korábbi határozatot. A Vamadiszt azonban csak a felvételi után értesítették erről.

— A magyar felvételi vizsga megszervezésére vonatkozó kötelező érvényű döntés április 22-én született meg az újvidéki legfelsőbb bíróságon, ahol az eljárást még tavaly decemberben elindítottuk. Ekkor olyan, az ügyvédi irodánk és a tartományi oktatási titkárság által is megerősített információnk volt, amelynek nagyon örültünk: a karnak az idén magyarul is meg kell szerveznie a felvételit, különben nagy büntetést fizet, nincs kibúvó. A kar mégis talált egyet. Számomra ismeretlen dátumon a döntés ellen fellebbezett az újvidéki fellebbviteli bíróságon, mely június 16-án — a felvételi vizsga előtt — döntésével törölte a másik bíróság előző határozatát, és az ügyben újratárgyalást rendelt el. Az erről szóló értesítés hozzánk, ügyvédi irodánkon keresztül csak július 4-én jutott el, a felvételi után. Ennek okára nem tudom a választ. Az információ későn futott be, nem tudom, hol akadt el. Emiatt reagálni sem lehetett idejében. Mintha szándékosan csúszott volna a tájékoztatás. Alattomos módon, mindeközben a kar „bölcsen” hallgatott, én pedig ekkor döbbentem rá Szerbia jogi rendszerének elképesztő képmutatására. Valamiért A meztelen király mese jut eszembe — foglalta össze a történteket Sóti.

Az eset után a Vamadisz azonnal intenzív egyeztetéseket kezdeményezett az ügyvédi iroda, az MNT és a tartományi oktatásügyi titkárság között. Igyekeztek követni a magyar ajkú felvételizők helyzetének alakulását, ám egy ilyen helyzetben érdemi lépést tenni, mint mondják, nem lehetséges. Közben a felvételi több nyelven való megszervezése érdekében állami végrehajtót kellett megbízniuk, majd sajnos visszaléptetniük is. Ez ugyanis pénzbe került. Ahogy Sóti fogalmazott, teljesen hiába, az ablakon kidobott pénzbe. A tárgyalás folytatása szeptember elején esedékes. A majdani döntés pedig sokkal messzebbre mutathat, mint maga a kérdés:

— A legfelsőbb bíróság szeptember 7-ére főtárgyalást hirdetett meg, melyre a Vamadisz elnökeként tanúnak vagyok beidézve. Várhatón itt már pontot tehetünk az ügy végére. A kar abba az irányba terelte el ezt a történetet, amely arra összpontosít, hogy mutassunk fel olyan konkrét személyt, akinek sérült a joga a magyar felvételi hiányában, holott messzemenően másról van szó: a tartományi törvényt már másodízben szegte meg a kar. Ha elveszítjük ezt a harcot a bíróság döntése nyomán, akkor az számos újabb, a társadalmunk egészét gyökeresen érintő kérdést vet fel: tartományi hatáskörök, bürokrácia, képmutatás, nacionalizmus, oktatás, igazság — véli Sóti.

A diákszervezet időközben egy — az előzőekben elfogadott, majd megsemmisített határozathoz hasonló — új, a többnyelvű felvételi vizsga kötelező megtartásáról szóló határozat megszületését kérvényezte a szeptemberi második körre. Más lehetősége jelenleg nincs, hacsak nem kezd tüntetni a kar bejárata előtt, amitől viszont érdemi eredményt aligha várhatnának, hiszen az egyetemisták jelentős része közönyös a szervezett fellépések iránt.

A tartományi oktatási titkár és a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) támogatásával ellenben elégedett a Vamadisz elnöke:

— Nyilas Mihály tartományi titkár már a per kezdete előtt partner volt ebben az ügyben, és az első pillanattól mellénk állt a nyilvánosság előtt is. A háttérben pedig számos szálat megmozgatott: tartományi felsőoktatási titkárság, egyetemi rektorátus. Ugyanígy az MNT támogatását is megkapjuk, Hajnal Jenő elnök úr több alkalommal biztosított arról, hogy bármi történjen is, az MNT mellettünk áll. Teljes szakmai, morális és jelentős forrásbeli támogatásban részesülünk. Ez egy pártpolitikától független szakmai együttműködés egy rendkívül fontos ügyben. Mindemellett ki szeretném emelni, hogy az MNT elnöke és a tartományi titkár a legutóbbi szerb—magyar kormányközi kisebbségügyi vegyes bizottság ülésén — igaz, a szerbiai delegáció részeként — egy nagy vita keretében rendkívül határozottan kiállt a többnyelvű felvételi ügye mellett.

Mivel ez a probléma rendszerszintűen nehezíti meg a magyar diákok jogtudományi karra való jelentkezését, az államilag finanszírozott helyekre való bejutást, valamint az ösztöndíjakra való jogosultságot, felkerestük a Magyar Nemzeti Tanács Oktatási Bizottságának elnökét is. Perpauer Attila lapunknak elmondta, az MNT továbbra is figyelemmel kíséri a fejleményeket, de mivel az ügy már jogi útra terelődött, külön nyomásgyakorlásra nincs szükség, a bírósági eljárást pedig nem kell és nem is lehet befolyásolni:

— A Magyar Nemzeti Tanács számára is fontos, hogy ez a kérdés mielőbb megoldódjon. Az ügy immár a bíróságon folytatódik, ezért várjuk a fejleményeket, illetve támogatjuk a Vamadisz munkáját. Bízunk a törvények tiszteletben tartásában. Reméljük, hogy nem csorbulnak a nemzeti közösségek jogai, így a magyaroké sem — nyilatkozta Perpauer.

Az oktatási bizottság elnöke szerint az MNT fontosnak tartja, hogy minél több magyar jogász kerüljön ki az Újvidéki Egyetem Jogi Karáról, hiszen lassan hiányszakmáról beszélhetünk, mert egyre kevesebb magyar bíró, ügyész vagy éppen ügyvéd kezdi meg a munkáját Szerbiában:

— Mivel a jog az állam és a rendszer egyik alappillére, mindenképpen szükséges, hogy továbbra is legyenek magyar jogászok. Az MNT mindent megtesz, hogy ezt elősegítse — az Európa Kollégium és az ösztöndíjpályázata által is. Ez ugyanis objektív alapfeltétele a Kisebbségi akciótervben megfogalmazott részarányos foglalkoztatás, valamint a hivatalos nyelv- és íráshasználat megvalósításának.

Perpauer Attila azonban arra nem tért ki válaszában, hogy ha szeptemberben sem sikerülne áttörést elérni az ügyben, kíván-e az MNT is lépéseket tenni.

Nyilas Mihály tartományi oktatási titkár lapunknak azt ígérte, a bírósági döntés után foglal állást az ügyben.

Az újvidéki jogtudományi karon 2012 óta nem lehet magyarul felvételizni, de a jogi procedúra kezdete óta is lassan egy év telt el. A Vamadisz elnöke szerint a kitartás billenthet a mérleg nyelvén:

— Ha feladjuk, ha csalódunk, akkor elveszünk. Mi is, a magyar közösség is meg ez az egész társadalom. A végsőkig ki kell tartani, mert ez csak a jéghegy csúcsa. Ha a jogi karon változást sikerülne elérnünk, akkor az láncreakciót indíthat el az egész társadalomban. Másrészt szemléletmódváltásra van szükség, és személycserére is. Azon a karon, ahol Vojislav Šešelj előadást tarthat meghívott előadóként, ahol a vezető(ség) még mindig a nagyszerb nacionalista múltat élteti, nehéz változást kicsikarni. Ez csakis összefogással lehetséges. Ezért tájékoztatjuk ennyire intenzíven a médiát, informáljuk az embereket a közösségi hálókon — mondja Sóti Attila, aki hozzátette, hogy a Vamadisz nem csak ezzel az üggyel foglalkozik. Programokat, rendezvényeket szervez, illetve szervezett az elmúlt csaknem egy év folyamán. Sikerült kivívnia az anyaország figyelmét is: a Vamadisz nívódíjat kapott a Magyar Termék Nagydíj pályázaton.

Gratulálunk az elismeréshez!