A festői szépségű écskai tavak egyike

A Nagybecskerektől 17, Belgrádtól 60 kilométerre fekvő Erzsébetlakon átadták az Etnotantermet a Tájház udvarában. Ez valójában egy nagyobb projektum része. A Császártó-Erzsébetlak Öko-Etno Komplexum hosszú távú fejlesztési tervét a Tartományi Környezetvédelmi és -fejlesztési Titkárság, valamint az erzsébetlaki önkormányzat a Császártó-Erzsébetlak Kultúr- és Természeti Örökséget Ápoló Egyesülettel, a Testvériség-Egység Általános Iskolával együttműködve kezdeményezte. Az ünnepélyes megnyitón az újságírókon és vendéglátókon kívül jelen volt dr. Gyarmati Zoltán tartományi környezetvédelmi titkár, továbbá Goran Ibrajter, a nagybecskereki önkormányzat képviseletében, dr. Miroslav Nikèeviæ tartományi környezetvédelmi igazgató, valamint az Etnotanterem külföldi támogatója: Piergiorgio Locatelli, Olaszország Lombardia Körzete Adda North Regionális Parkjának elnöke. Az ünnepélyes átadásra az erzsébetlaki tájház udvarában került sor.
A másfél ezer lelket számláló Erzsébetlak szomszédságában 2160 hektáron fekszik az écskai halgazdaság, Európa egyik legnagyobb halastava. A szemben elterülő Császár-tó pedig természeti rezervátum, ismert és igen népszerű kirándulóhely. Az Óbega is a közelben van, és környéke tavasztól őszig számos nagyvárosi látogatót, vadászt és sporthorgászt vonz. Mintegy 295 madár- és 20 halfajta él ezen a vidéken. Az 1600 hektáros rezervátumot Szerbia különleges jelentőségű területei között az első kategóriában tartják számon, a ramsari egyezmény alapján pedig a világ legjelentősebb vizes élőhelyei közé tartozik. A jövőbeli ökológiai-etnológiai komplexus tervezésére és kiépítésére létrejött egy civil szervezet, amely a tartományi környezetvédelmi titkársággal közösen dolgozik a program megvalósításán. Ez két egységet foglalna magában, az úgynevezett zöld utat, valamint a nemrégiben átadott erzsébetlaki tájházat, amely a falusi turizmus fejlesztését szolgálja.
A falu első lakosai németek voltak, a település neve 1868-tól Elisenheim. Az 1878/79. évi nagy árvizek után a lakosság Temesvár környékére vándorolt. Az újratelepítés 1882-ben kezdődött: elsőként 183 padinai szlovák család érkezett a vidékre, majd utánuk 35 német család tért vissza. A 90 magyar család a környező birtokokról és Szerémségből érkezett, a mintegy 30 bolgár család pedig a szomszédos Lukácsfalváról. Idetelepítéskor a telepesek a kapott földek árát gátépítéssel dolgozták le. A tavaly átadott tájház a falu multinacionális hagyományán alapul, a lakosság egymás iránti példás toleranciájának a jelképe. Az iskola udvarában közös munkával felhúzott parasztház a vidéken található természetes anyagokból készült, náddal fedték, agyaggal tapasztották, az épület udvarában kemence, gémeskút, ólak, és egy góré is van.
Az átadott tanterem több funkciót tölt be: látogatók fogadása, a térség kulturális és természeti értékeinek bemutatására különböző informatív-oktató programok szervezése és a hagyományos bánáti ételek bemutatása. Az átadást követő alkalmi művelődési műsor - amelyet a helyi általános iskola növendékei mutattak be - több nyelvű volt.
Dr. Gyarmati Zoltán, a Tartományi Környezetvédelmi és Fenntartható Fejlesztési Titkárság titkára elmondta, hogy elsősorban az erzsébetlaki falusi turizmus fejlesztése a cél. Ennek egyik állomása tavaly a tájház megnyitása volt.
- Ha az ember falusi turizmussal kíván foglalkozni, akkor elsősorban valami okot kell találni ahhoz, hogy az embereket idecsalogassuk. Tehát minden faluban meg lehet szervezni a falusi turizmust, de sikeres csak az lesz, aki a falusi életmódon felül is nyújtani tud valamit. Erzsébetlak egy különleges területen fekszik, az egyik oldalon a Tisza, északon a halastavak, a keleti részén a Császár-tó, az Öregbega helyezkedik el, ez egy természetvédelmi rezervátum. Maga a táj gyönyörű, érintetlen, itt nincsenek ipari létesítmények, tehát szennyeződés sem, ez egy egészséges környezet. Úgy láttuk, hogy itt érdemes a falusi a tájturizmust fejleszteni - mondta dr. Gyarmati Zoltán.
A tájházak lényege - fejtegette tovább a tartományi titkár -, hogy akár 100 év múlva is lássuk, hogyan éltek itt az emberek évszázadokkal ezelőtt. Amióta a tájházat átadták rendeltetésének sok látogatója volt, de sajnos a falu nem készült fel erre. A falusi turizmust folyamatosan fejleszteni kell ahhoz, hogy versenyképes maradjon.
- Ha nem tudjuk meggyőzni az embereket arról, hogy érdemes és szükséges falusi turizmussal foglalkozni, akkor ez a projektum eleve elveszett. Pillanatnyilag Erzsébetlakon nagyon széles körű munka folyik, három helyi asszony Magyarországon tartózkodik, képzésen vesznek részt. Ha visszatérnek, tovább fejlesztik a csuhé, a nád, a szalma alapanyagú népművészetet itt a faluban.
Dr. Gyarmati Zoltán elmondta még, hogy az olaszországi partnerekkel a nap folyamán tanácskoztak, és a következőket beszélték meg: az első cél az volt, hogy a faluba hozzák a vendégeket, a második az emberek itt-tartása lesz. Pillanatnyilag ezen a második szakaszon dolgoznak: kutatóközpont kiépítését tervezik, a központban dolgozók a faluban lennének elszállásolva, és programokat is szerveznének nekik.
Milan Nedeljkov, az erzsébetlaki iskola igazgatója megjegyezte, hogy a környéken több nemzet is él, és Erzsébetlakot elsősorban a nagyfokú egymás iránti tolerancia, a megértés és szeretet jellemzi. Elsősorban az a cél, hogy olyan falusi turizmust teremtsenek, amelyből az emberek meg is tudnak élni, hiszen a környék nagyon szegény, a föld sok helyütt alkalmatlan a megművelésre, a munkanélküliség igen nagy. A turizmus új lehetőséget, perspektívát ad az erzsébetlakiaknak.