home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
A történetírók szerint 1697. szeptember 11-én...
Tóth Lívia
2010.05.27.
LXV. évf. 21. szám
A történetírók szerint 1697. szeptember 11-én...

- A szerző fotójaA történetírók szerint 1697. szeptember 11-én délután 5 óra körül néhány száz fős lovascsapat közepén egy császári generális kapaszkodott fel Zenta környékén, a Tisza partján húzódó dombok egyikére. Savoyai Jenő személyesen is ellenőrizni akarta azt a fontos információt, ho...

- A szerző fotója

A történetírók szerint 1697. szeptember 11-én délután 5 óra körül néhány száz fős lovascsapat közepén egy császári generális kapaszkodott fel Zenta környékén, a Tisza partján húzódó dombok egyikére. Savoyai Jenő személyesen is ellenőrizni akarta azt a fontos információt, hogy II. Musztafa török szultán hadserege éppen átkelőben van a folyón. Amit a magaslatról látott, felülmúlta minden várakozását. A szultán a lovasság nagyobb részével már a túlparton volt, a sereg másik fele még az innensőn. Azonnal a támadás mellett döntött. Jól taktikázott, mert ha a teljes török sereg áll szembe a császáriakkal, az erőviszonyok nagyjából kiegyenlítettek lettek volna, de így biztos győzelemre számíthatott. Ez volt az a híres zentai csata, amely után II. Musztafa már nem gondolhatott a háború folytatására. A törökök végül 1699-ben Karlócán kötötték meg a békét a Habsburgokkal, amelyben a Temesköz kivételével valamennyi magyarországi hódításukról lemondtak.
Igaz ugyan, hogy a zentaiak a csata emlékére szeptember 11-én ünneplik a város napját, de ezzel a történelmi eseménnyel eddig nem igazán tudtak mit kezdeni. Pedig a világ más részén már bizonyára jelentős idegenforgalmi tőkét kovácsoltak volna belőle. Aztán nemrégiben a Városháza tornyában megnyílt a Zentai Csata Emlékkilátó.
Vörös Attila, a községi idegenforgalmi szervezet igazgatója elmondta: már a hivataluk megalakulása óta (2007) azon gondolkoznak, hogyan gazdagíthatnák és lendíthetnék fel Zentán a turizmust.
- A lehetőségek között a zentai csata volt az első helyen, de az emlékmű szűk területen, lakóházak között áll, vagyis nem igazán felelt meg az elképzeléseinknek. Azon töprengtünk, melyik épületben hozhatnánk létre egy olyan központot, ahol nemcsak képek és kiállított tárgyak vannak. Nem szerettük volna, ha a látogatók csak bejönnek, körülnéznek, és elmennek, inkább interaktívvá, mozgóvá, élővé akartuk tenni azt a bizonyos helyszínt. Így merült fel a Városháza tornyának ötlete, mely 1914 óta kihasználatlanul áll. Tervezőinek és építőinek tulajdonképpen semmilyen célja sem volt vele, csak az, hogy a torony szimbólummá váljon. Messziről látszik, megnyugvást ad, utat mutat a hazatérőnek, Zenta ismertetőjeleként tartják számon. Először azt terveztük, hogy a toronyóra alatti teremben a budai várban álló Savoyai-lovasszobor mását helyezzük el, de később újabb és jobb ötleteink támadtak. Az itt látható terepasztal, amelyen néhány fiatal a zentai csatát modellezte, 2x2 méter átmérőjű, és mintegy kétezer figura található rajta. Az arányok, a domborzat, a Tisza, mind-mind megfelelnek a valóságnak. Felette, a négy égtáj irányában, webkamerákkal összekötött plazmatévéket helyeztünk el. Ha rossz az idő, és a látogatók nem akarnak kimenni az erkélyre, vagy egyszerűen tériszonyuk van, akkor bentről is nézelődhetnek. Balla Ákos festőművész impozáns alkotásai is a csatát, valamint a két vezéregyéniséget, a szultánt és Savoyai Jenőt ábrázolják, de megtekinthető még három korhű katonai viselet is. Az érdeklődők, miközben jönnek felfelé, szemrevételezhetik a helybeli és a budapesti történelmi levéltárból kapott illusztrációkat, okmányokat. Az adaptálás során az egy szinttel feljebb található óraszerkezet is kikerült a fadobozából és a plexiüveg burkolatnak köszönhetően láthatóvá vált a működése. Természetesen az igazi látványosság azokra vár, akik kimennek az óra alatt körbefutó erkélyre. Bizonyos információk feltüntetésével itt is segítünk a tájékozódásban.
Vörös Attila hangsúlyozta, gyermekcsoportok, iskolai osztályok jelentkezésére is számítanak, hiszen a kilátó központi részén akár történelemórát is tarthatnak. Az egyéni látogatók a Városháza kupolája alatt lévő turistairoda előtt gyülekezhetnek délelőtt 11 órakor és este hétkor, a csoportok viszont előzetes egyeztetés alapján a nap bármely szakában megmászhatják a toronyba vezető lépcsőket. A belépőjegy felnőtteknek 200, diákoknak 100 dinár, a zentaiaknak 100, illetve 50 dinár.
Az objektum kialakításához pályázati pénzeket használtak fel. A szerbiai gazdasági minisztérium és az önkormányzat 3-3 millió, a tartományi gazdasági titkárság 2 millió dinárral, a magyarországi Corvinus Befektetési és Támogatásközvetítő Zrt. hárommillió forinttal, vagyis egymillió dinárral járult hozzá a projektumhoz. Az elképzelések között szerepelt a külső, úgynevezett panorámalift is, de erről egyelőre le kellett mondaniuk, hiszen 9 millió dinárba kerülne, vagyis éppen annyiba, amennyit eddig ráköltöttek a tervezetre.
Az igazgató úr fontosnak tartotta kiemelni, hogy sokak szerint ebből az összegből inkább járdákat és utakat kellett volna építeni, de ezek olyan céleszközök voltak, amelyeket másra nem lehetett elkölteni. Még akkor sem, ha egyesek szerint Zenta számára nem ez a beruházás lett volna a legsürgetőbb.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..