home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
A történelemből kiindulva
Gyurkovics Virág
2016.10.03.
LXXI. évf. 39. szám
A történelemből kiindulva

Beszélgetés Baráth Gábor fiatal történésszel

A történelem igenis hatással lehet/kellene hogy legyen a jelenünkre, a döntéseinkre — állítja Baráth Gábor történész, történelemtanár, aki szakmai előadás-sorozatával azon igyekszik, hogy segítsen megérteni napjaink migrációs jelenségeit. A Vajdasági Magyar Szövetség felkérésére az elmúlt hetekben a közönség Vajdaság több településen is hallhatott tájékoztató előadást. A fiatal történészt elsősorban erről kérdeztük. 

* Szerinted melyik történelmi lecke a legfontosabb?

— Egy nemzetnek, népnek nincs jövője, ha nincs tisztában a saját történelmével. A múlt ismerete — hogy mi is történt, hogy is jutottunk oda, ahol tartunk, mi vezetett az emberiség fejlődésében akár egy konfliktushoz, háborúhoz — azért nagyon fontos, mert azt egyszer majd hátha ki lehet küszöbölni.

* Megújult-e a történelemtanár eszköztára?

— Valamennyire igen, mivel ma már használhatunk számítógépet, projektort, aminek köszönhetően a gyerekeknek is érdekesebb a tananyag. Fényképeket, térképeket, videofilmeket láthatnak, legyenek azok akár dokumentum- vagy hollywoodi sikerfilmek, hiszen rajtuk keresztül is be lehet mutatni az eseményeket. Azt hiszem, ilyen téren haladunk előre, hogy a gyerekeknek minél érdekesebbé tegyük az órát.

* Magyarországon a Történelemtanárok Egylete már évek óta hangsúlyozza, hogy szakítani kellene a kronologikus szemlélet egyeduralmával, illetve semmi szükség nincs arra, hogy kétszer átismételjék a tananyagot a közoktatás során, és „mindent” megtanítsanak a gyerekeknek. Mi a véleményed erről?

— Szerintem fontos a kronológia. Fontos az alapoktól kezdeni, és fokozatosan haladni előre. A gyerekeknek alaptudást kellene kapniuk a különböző korokról, hogy mik történtek, hogy éltünk, mert egy rabszolgatartó társadalomból átmentünk egy feudális, abból pedig egy kapitalista társadalomba. Ezek az események egymásból következnek, és amikor tanuljuk a történelmet, fontos, hogy megértsük, mi hova vezetett. Amit a középiskolában átvesznek a diákok, az az általános iskolai tananyag ismétlése, és akár új dolgokat is megtanulhatnak. Szerintem nem rossz az oktatási terv, ha többször átvesszük a tananyagot, valószínűleg több ragad a diákokra. Fontos, hogy ne csak az eseményt ismerjék, hanem az okokat is, magát a jelenséget, hiszen csak ebből tudunk tanulni, hogy a jövőben kiküszöböljük a múlt hibáit. 

* Előadásoddal te is részt veszel a VMSZ kampánykörútjában, mellyel a magyarországi kvótanépszavazáson való részvételre buzdítjátok a vajdasági magyar közösséget. Miről szól az előadásod?

— Az előadásom szakmai jellegű. Fokozatosan építem fel: kezdetben mondok néhány szót a migrációról, mi az, milyen nagyobb példát láthattunk erre a történelem folyamán, utána következik a migrációs útvonalak tisztázása, mi történt Líbiában, illetve Szíriában, milyen állapotok voltak ebben a két országban 2011 előtt, mi vezetett az arab tavaszig, annak mik a következményei, jelenleg mi folyik a két országban. Utána áttérek arra a kérdésre, hogy mikor beszélünk menekültekről vagy gazdasági bevándorlókról. Ha gazdasági bevándorlókról beszélünk, miért azok, és magának a migrációs hullámnak milyen következményei vannak a keresztény Európára, milyen veszélyeket rejt magában ez a migráció, és hogy jelenleg Európa nem ad megfelelő válaszokat erre a válságra. Végül a kvótareferendumról beszélek, miért is lett kiírva, és mi a lényege.

* Mit lehet kezdeni ezzel a helyzettel, melyet napjainkban a migránskérdés okoz?

— Először is nem a problémát kellene Európába hozni, mert azzal nem oldunk meg semmit. A gondot ott, a helyszínen kell megoldani. Főleg, hogy a bevándorlók többsége nem is olyan országból jön, ahol jelenleg háború van, hanem például a túlnépesedés vagy a gazdaság elmaradottsága miatt kel útra. A másik nagy gond az Iszlám Állam, mellyel mielőbb le kell számolni. Szerencsére most már csökken a területe. Ez egy komplex ügy, nem lehet egyik napról a másikra megoldani, de Európa az elmúlt két évben nem ezen dolgozott, hanem azon, hogy behozza a problémát Európába. Az EU-nak az a megoldása, hogy osszuk szét a menekülteket, megint nincs rendben, mivel nem az EU tagállamai hívták be őket. Illetve az EU mindig arról beszél, hogy mindennek az alapja a demokrácia. A demokrácia egyik legfontosabb pillére pedig a szavazás, megkérdezni a polgárokat, mi a véleményük. Amit az unió most csinál — ő akarja meghatározni, melyik állam hány menekültet fogadjon be, aki pedig nem akar, az fizessen 250 000 euró büntetést migránsonként — az minden, csak nem demokrácia. Az október 2-ai szavazás ezért a demokrácia ünnepe lesz, hiszen a polgárok döntenek arról, hogy akarnak-e együtt élni bevándorlókkal, vagy nem.

* A történelmi példákból kiindulva lehet-e arra következtetni, hogy hova vezethet ez a helyzet?

— Itt nemcsak gazdasági bevándorlásról beszélünk, hanem az iszlám terjeszkedéséről is. Az iszlám 1400 éve van jelen mint vallás, azóta terjeszkedik. 622-ben volt a kivonulás Mekkából Medinába, 110 évre rá, 732-ben Martell Károly Franciaországban már csatározik az arab hadsereggel. A történelem folyamán Európának többször is meg kellett védenie magát az iszlámtól, kezdve az említett csatától az 1456. évi nándorfehérvári csatán át 1683-ig, amikor Bécsben állítják meg az oszmán seregeket. A magyar nemzet, illetve a balkáni nemzetek tudják, milyen az iszlám alatt élni, hiszen Magyarországon is volt egy 150 éves török hódoltság. A történelem folyamán láthatjuk, hogy az iszlám miként terjeszkedik. Ebben az esetben egy békésebb terjeszkedésről beszélhetünk a migráció által. Hangsúlyozni szoktam a nagy kérdést, hogy húsz-harminc év múlva vajon keresztény vagy esetleg iszlám Európáról beszélhetünk-e. Az EU struccpolitikát folytat, nem akarja észrevenni, pedig itt súlyos gondok vannak. Egyrészt nem lehet eltartani ezt a rengeteg embert, másrészt az iszlám terjeszkedik. Közben láthatjuk, hogy Nyugat-Európában az iszlám közösségen belül a demográfiai mutatók felfelé mutatnak, a kereszténységen belül pedig sajnos lefelé. Visszanézve a történelemben láthatjuk, miként hódított az iszlám, békésen vagy fegyverrel, hiszen van két szava: a gyaur, azaz hitetlen, ezek vagyunk mi; illetve a dzsihád, vagyis a szent háború, mely morális vagy fegyveres háborút jelent.

* Amikor ez utóbbiakat, a hitetleneket vagy a dzsihádot említik, akkor valójában a szélsőséges iszlamistákról beszélünk. Maga az iszlám közösség nem feltétlenül ilyen.

— Csakhogy Európa már most alkalmazkodik az iszlámhoz, amikor ezek az emberek kisebbségben vannak. Ha többségben lesznek, akkor még inkább kell majd alkalmazkodnunk. Az iszlám vallásúak a saria törvényei szerint élnek. Ha megengedjük Európában azt, hogy muszlim nők csadort, burkinit viseljenek, vagy a tanítási órán a gyerekek elmenjenek imádkozni, mert itt az ideje, azzal mi alkalmazkodunk. Lehet látni, hogy az iszlám nem is akar alkalmazkodni, hanem a másik kultúrának, vallásnak kell hozzá idomulnia. Itt értékrendbeli különbségekről beszélünk. A keresztény Európa egyik vívmánya például a nők és férfiak közötti egyenlőség, mely jelenleg nincs jelen az iszlámban. Ők nem azt mondják, hogy ez egyenlőtlenség, hanem azt, hogy ha a férfi dolgozik, illetve eltartja a családot, akkor neki több joga van. Számunkra ez elfogadhatatlan. Az iszlám tagjai tehát másképp szocializálódtak 1400 éven keresztül. Nálunk a vallás, illetve törvénykezés külön úton halad, míg náluk egyben van. A teológusok ítélkeznek, ők mondják meg, hogyan él egy muszlim, és ha deviánsan viselkedik, akkor megvannak a büntetések. Nyugat-Európában már eddig is gondot okozott, hogy nem tudták integrálni például Németországban a török kisebbséget vagy Franciaországban a volt gyarmatokból beköltözötteket. Nem tudom, hogyan akarja Európa most ezeket a nagy tömegeket integrálni. Afrika esetében milliókról beszélhetünk, akik el akarnak jutni Európába. Tíz-húsz év múlva súlyos gondot okozhat, ha Európa most nem tesz valamit, és jelenleg nem akar.


A nyitóképen Baráth Gábor történész (Szabó Attila felvétele)


Kattints az alábbi képre, és tekintsd meg a szerző adatlapját is:
Gyurkovics Virág

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..