Prága, az ország leghosszabb folyójának, a Moldvának a két partján elterülő főváros, öt részre osztható: a Hradzsinra, azaz a várnegyedre, a XIII. századi Kisoldalra, a gótikus Óvárosra, a Józsefvárosra (mely a középkorban Európa egyik legnagyobb zsidó települése volt) és a XIV. századi Újvárosra.

- A szerző fotói

A X. század óta Prága szíve az Óváros, amely annak ellenére is gyönyörű, hogy a turisták miatt alig lehet mozogni benne, és egymás hegyén-hátán sorakoznak a különféle szuveníreket kínáló üzletek. Mivel a belváros nagy részét lezárták a gépjárműforgalom elől, a sétálók könnyen eljuthatnak a látnivalókig. Melyekből szinte minden talpalatnyi helyre jut legalább egy. Éppen ezért a felsorolásukat, legalábbis ilyen rövid írás keretében, elkezdeni sem érdemes. A csodák befogadásához tudnunk kell azt is, hogy Prága történelmi központja a világon szinte egyedülálló módon épségben maradt, a XIII. századtól a XX. század elejéig emelt épületek szinte mindegyike a régi pompájában díszeleg.
Az Óvárosháza téren található az öreg városháza, amelyet még 1338-ban alapított Luxembugi János. Az építmény legnépszerűbb része az Orloj, melyet eredetileg 1410-ben helyeztek üzembe. A szerkezet nemcsak időmérő, hiszen a bolygók állását és a csillagjegyek helyzetét is mutatja. Minden egész órában hatalmas tömeg gyülekezik előtte, mivelhogy akkor látható a híres órajáték. A végét jelző trombitaszót általában lelkes ováció és taps fogadja.
A moldvai hidak közül a leghíresebb a XIV. században épült Károly híd, melyet kétoldalt hatalmas barokk szobrok szegélyeznek. Közülük egyet, Nepomuki Szent Jánosét mindenki igyekszik megérinteni, mert az a fáma járja, hogy az elsuttogott kívánságot fél éven belül teljesíti. Mivel a híd kizárólag a gyalogosoké, át is sétálhatunk rajta a prágai várba. Egyik látványossága a királyi palota (melyben ma az államfői rezidencia működik), valamint a hozzá tartozó őrségváltási ceremónia. A legszebb és legnépszerűbb mégis a gazdagon díszített, gótikus Szent Vitus-katedrális, melyet 1344-ben kezdtek el építeni, az alagsori kriptájában cseh királyok és püspökök nyugszanak, köztük IV. Károly is.
Az Újvárosban található a Nemzeti Múzeum, a Nemzeti Színház és az Állami Operaház, de a XX. századi cseh történelemben játszott szerepe folytán (Jan Palach, bársonyos forradalom) nem hagyható ki a Vencel tér sem. Mindezek mellett érdemes megnézni a zsidónegyedet is, aztán lassan gondolhatunk egy fűszeres kolbász (klobasa) és egy korsó csapolt sör elfogyasztására is. A sör középára egyébként 50 korona -- nem egészen két euró --, de ihatunk ennél olcsóbban, vagy jóval drágábban is. A híres Arany Tigrisben, Bohumil Hrabal törzshelyén például 40 koronát fizettünk, A kehelyhez címzett vendéglőben viszont -- ahol Jaroslav Hašek írta Švejk, a derék katona című művét -- hatvanat. Ez a két legendás létesítmény egyébként megérne egy külön mesét is.