A tervezés felelőssége

A tervezés felelőssége

Idei utolsó ülését tartotta az MNT

A tervezés felelősségét várja el a mai ülés, hiszen az idei utolsó MNT-ülés arról szól, hogy mit tehetünk az elkövetkező egy évben közösségünk szülőföldön való boldogulásáért – mondta Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke bevezetőjében. A testület ülésén ugyanis napirenden szerepelt az MNT, illetve az MNT által alapított, társalapított intézmények jövő évi pénzügyi és munkaterve. Az MNT tanácsnokai támogatták Zsoldos Ferenc, Joó Horti Lívia és Siflis Zoltán sürgősségi előterjesztését a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása kapcsán.

 

Stratégiák – építkezés kontra párturalom

Az MNT általános stratégiai tervezéséről szóló határozat kapcsán Hajnal Jenő elnök elmondta: a Tanács jövőbeni stratégiai tervezését csak akkor látja eredményesnek, tervdokumentumainak végrehajtását pedig hatékonynak, ha az általa elfogadásra kerülő stratégiai tervdokumentumok úgy kerülnek kialakításra, hogy azok az országos és az anyaországi kormányzati stratégiai irányítást is figyelembe veszik, miközben bennük elsősorban azok a sajátos, egymással szorosan összefüggő, belső koherenciát alkotó vajdasági magyar nemzeti közösségi és kisebbségi jelenségek leképezése, az ezekhez kapcsolódó folyamatok megjelenítése, valamint az ezekre vonatkozó szabályozási és intézményi környezet együttesen jut kifejezésre és kerül egymáshoz igazításra.

Hatályban marad, illetve meghosszabbításra kerül a testület korábbi tájékoztatási, kulturális és oktatásfejlesztési stratégiája, megvárva az országos stratégiákat. A civil stratégia viszont nem került meghosszabbításra. „Mindezekkel összhangban szükségessé vált a Tanács fejlesztési és stratégiai tervezését olyan módon újragondolni és rendezni, hogy 2018 végéig a testületi munka zavartalanul folyjék, a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény módosítása és az országos stratégiák elfogadása pedig felgyorsíthassa ezt a tervezési munkát úgy, hogy a 2018-ban esedékes nemzeti tanácsi választások után minél gyorsabban elkészülhessenek a következő időszak szükséges stratégiai tervdokumentumai” — fogalmazott az MNT elnöke.

Tari István, a VMDK tanácsnoka a hatalmas mértékű elvándorlásra hívta fel a figyelmet, szerinte ezért a régi közhelyek nem állják meg helyüket, a lejárt stratégiák elavultak. Zsoldos Ferenc, a Magyar Mozgalom tanácsnoka azt mondta, egyetért az előtte felszólalóval, ugyanakkor ő hisz a stratégiában, a 2010 utáni stratégiai építkezés azt hozta el, hogy egy irányban folyt a közösségi építkezés, nem ad hoc módon. A jelenlegi MNT éppen ezt relativizálta, a 2014 utáni MNT csak a kulturális és az oktatási stratégia végrehajtását folytatta, a többit nem. Szerinte hiba megvárni az országos stratégiákat, saját irányvonalat kellene meghatározni országos kisebbségi önkormányzatként. Erre reagálva Hajnal Jenő elmondta, azt várta, hogy a stratégiák végrehajtását kérik számon, majd tételesen sorolta, mely vállalásokat valósította meg az MNT. A magyarországi pénzügyi keretek új lehetőségeket nyitnak meg, ilyen például az aracsi pusztatemplom konzerválása 2018-ban. Joó Horti Lívia a médiastratégia kapcsán kijelentette, nem a pártmédia létrehozása volt a cél. A kulturális és az oktatásfejlesztési stratégia, az intézmények, kinevezések, programok támogatása kapcsán ugyanezt a kritikát fogalmazta meg.

 

Költségvetés – újra módosult az idei büdzsé

Jerasz Anikó, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke ismertette az idei költségvetés újabb módosítását. Nőttek a bevételek, egyebek mellett a szabadkai Zsinagógán folyó munkálatokra kapott újabb magyarországi támogatásnak köszönhetően. Zsoldos Ferenc sérelmezte, hogy nyelvhasználatra még félmillió dinár sem jutott, a népesedési stratégiára alig 600 ezer, szórványstratégiai fejlesztésekre pedig semmi.

 

Költségvetés – mire jut jövőre?

Hosszú vita a jövő évi munkaterv apropóján

Együtt tárgyalta a testület az MNT jövő évi munkatervét és a költségvetését. Hajnal Jenő felvezetésében elmondta, az oktatás területén 2018-ban kiemelt prioritás marad új magyar bölcsődei és óvodai csoportok kialakítása, a Vackor program, az iskolakezdést támogató csomagok kiosztása, az iskolabusz- és a napközis program, a felsőoktatási ösztöndíjazás annak teljesítmény- és szociális alapú megújításával, a szakképzett és a Tanács által ösztöndíjban vagy más támogatásban részesült fiatalok szülőföldön való érvényesülésének serkentése, az egész életen át tartó tanulás, a magyar nyelvű fejlesztőpedagógia. Az elmúlt évek tapasztalataira építve a demonstrátorok szerepének újragondolása és hatékonyabb bekapcsolása is esedékes. A Vajdasági magyar óvodafejlesztési program megvalósítása kiemelt feladat. A közoktatás-fejlesztési program egyik kiemelt eleme a gimnáziumokkal és szakközépiskolákkal is rendelkező, vajdasági magyarok által lakott településeken modern, magyar szellemiségű kollégiumok kialakítása, a középiskolai szakkollégiumi rendszer és a szakképzés fejlesztésének jegyében a vajdasági magyar tömbhöz tartozó településeken (Adán, Magyarkanizsán, Óbecsén, Topolyán és Zentán). Nagybecskereken a Spes Alapítvány gondozásában kerül felújításra az egykori zárdaépület, amelyben a Boldogasszony Iskolanővérek Leánykollégiuma kerül elhelyezésre.

A kultúra területén még inkább előtérbe kerül a magyar érdekeltségű közgyűjtemények (ezúttal a könyvtárak, múzeumok és levéltárak) állománygyarapítása, infokommunikációs, műszaki-technikai fejlesztése és egységes hálózatba szervezése, a nemzeti önazonosságot őrző hagyományos rendezvények erőteljesebb támogatása, a vajdasági magyar fesztiválok kiemelt támogatása, a vajdasági magyar fesztiválok beemelése a régió kulturális terébe is. Cél az amatőr színjátszók megbecsültségének növelése, az egyházi jellegű megmozdulások kiemelt támogatása, a meglévő vajdasági magyar gyermek- és ifjúsági táborok szellemiségének, cél- és támogatási rendszerének biztosítása, valamint a művelődési jellegű civil szervezetek települési és regionális szintű együttműködésének, közös megmozdulásainak és rendezvényeinek ösztönzése is, a Gyöngyösbokréta és a Durindó megújítása, az aracsi pusztatemplom komplex védelme és konzerválása archeológiai környezetével együtt, a szabadkai Szent Teréz-székesegyház felújításának befejezése, a zsablyai Havas Boldogasszony Római Katolikus Templom felújítása.

Az I. világháború 100. évfordulója kapcsán az MNT támogatja Szabadkán a Bajai úti temetőben dr. Regényi Gábor huszárhadnagy síremlékének felújítását és szabadkai emlékművé való nyilvánítását. Támogatja továbbá, hogy Bácskossuthfalván az első világháborús köztéri emlékmű felújítása után környékén a délvidéki magyarság központi emlékhelye jöjjön létre. Szorgalmazza, hogy megoldás szülessen a verbászi emlékmű megmentésére és felújítására, és fontosnak tartja az egyházi holttányilvánítási iratanyag kutatását is, amely a későbbiekben akár az egész Kárpát-medencében mintaként szolgálhat.

2018 egyik legnagyobb művészi eseménye a Magyar Állami Operaház délvidéki turnéja lesz a Tanács társszervezésében. A Kárpát-haza – Operatúra című előadássorozat keretében az Operaház 2018. február 17–18-án mutatja be a Szabadkai Sportcsarnokban Erkel Ferenc Hunyadi László című operáját három felvonásban, valamint Ronald Hynd és Lehár Ferenc A víg özvegy című vígbalettjét, szintén három felvonásban.

A tájékoztatás területén prioritás a Pannon Médiaház felépítése és átadása, a Magyar Szó Lapkiadó Kft. újvidéki székházának felújítása és nyomdarészlegének korszerűsítése, a vajdasági magyar írott és elektronikus sajtó fejlesztése.

Kiemelt feladat az új hivatalos nyelvhasználati törvénytervezet kidolgozásában való közreműködés, a Vajdasági Magyar Nyelvi Iroda működtetése, a szerb nyelven anyakönyvezett nevek magyar helyesírással való beírási költségeinek megtérítése, a magyar–szerb középszótár projektumának támogatása, a fiatalok és a hivatalos nyelvhasználat kapcsolatát érintő programok támogatása, szakfordításokat támogató projektumok ösztönzése, valamint jogi szaknyelvi továbbképzések folyamatos szervezése a tavaly megalakult Vajdasági Magyar Jogász Egylettel közösen.

Az elvándorlás kapcsán az MNT jelenleg – közvetetten – több kutatásban is aktívan részt vesz, a folyamatoknak a feltérképezése és a lehetséges megoldások feltárása végett – mondta Hajnal Jenő. A népesedési és családgondozási cselekvési program kapcsán elhangzott, a Tanács közvetett úton továbbra is aktív szerepet vállal a gyermekvállalási kedv, a kedvező népesedési folyamatok és a családsegítés terén, mégpedig beiskolázási, szakkollégiumi, köz- és felsőoktatási ösztöndíjprogramjaival; a részarányos foglalkoztatás ügyének felkarolásával és következetes alkalmazásával, A nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről szóló törvény módosításaiban való közreműködésével, valamint minden olyan népesedési és családpolitikai kérdés megoldásával, amelyben illetékes. Ennek az aktív szerepvállalásnak az egyik újabb támogatási állomása lesz jövőre a magyar betegek ellátásában központi szerepet ellátó két közkórház – a zentai és a szabadkai – korszerű orvosi műszerekkel és gyógyászati segédeszközökkel (egyebek között 2 db CT-berendezés és 10 db ultrahangkészülék vásárlásával) való segítése, infrastruktúrájának fejlesztése, magyar szolgáltatásrendszerének és jellegének megőrzése.

Az MNT jövőre legalább hét ülést tervez, annak függvényében, hogy mikorra írják ki a nt-választásokat.

Jerasz Anikó ismertette a jövő évi büdzsé bevételi és kiadási oldalát.

Bevételek:
- a Tanács 2017. évben megvalósított és 2017. december 31-éig fel nem használt eszközeiből: 199 093 373 dinár
- anyaországi támogatásokból: 1 298 205 769 dinár
- a Szerb Köztársaság 2018. évi költségvetéséből folyósított működtetési célú támogatás: 59 438 983 dinár
- a Vajdaság Autonóm Tartomány 2018. évi költségvetéséből folyósított működtetési célú támogatás: 24 696 659 dinár
- önkormányzati támogatás: 6 500 000 dinár
- kamatbevétel: 3 000 000 dinár
- jogi és természetes személyek önkéntes adományai: 1 550 000 dinár
- egyéb, máshova be nem sorolt bevételek: 2 400 000 dinár
 
Kiadások:
- Az alkalmazottakkal kapcsolatos kiadások: 44 770 000 dinár
- Áruk és szolgáltatások igénybevételéből származó kiadások: 150 218 535 dinár
- Támogatások és egyéb transzferek: 1 363 930 411 dinár
- Egyéb kiadások: 8 246 154 dinár
- Adminisztratív költségvetési transzferek és tartalék eszközök: 396 298 dinár
- Alapeszközök: 27 323 386 dinár

 

A vita során Zsoldos Ferenc szorgalmazta, hogy minél több helyi kezdeményezés szülessen I. világháborús emlékművek állítására, saját hőseink ünneplésére. Sürgette, hogy készüljön primer kutatás az elvándorlásról, hangsúlyozva, hogy a terület legnevesebb kutatója, Bárdi Nándor történész, kisebbségkutató megállapítása szerint Vajdaságban óriási exodus folyik. Egy ilyen jellegű itthoni kutatás elmaradása azt jelzi, hogy nincs politikai akarat, nem akarunk szembenézni a helyzettel. Nehezményezte, hogy a népesedési cselekvési tervre jövőre is csak 600 ezer dinár jut. Tari István feltette a kérdést, hogy az óvodaépítés és a műemlékvédelem nem szerb állami feladat-e, miközben az MNT a költségvetéséből ezekre fordítja a legtetemesebb összegeket, magyarországi támogatásból. Szerinte éppen ezért választási költségvetésről van szó. Az elvándorlás kapcsán többen is felszólaltak. Krizsán Vilmos, a Vajdasági Nagycsaládos Egyesületek Szövetsége terepi tapasztalatait összegezte. Talpai Sándor azt mondta, az elvándorlás oka a megélhetés, a fizetésbeli különbségek, az MNT pedig nem tud üzemeket létesíteni. A szerbiai és az anyaországi támogatások aránytalansága kapcsán megállapította, hogy a szerbiai magyar adófizetők pénzéből jön vissza magyarországi támogatás formájában jelentős összeg. Hangsúlyozta, hatalmas előrelépés, hogy a programoknak köszönhetően Nagykikindán magyar napközi működik. Szlávkó József azt mondta, kár siránkozni, az itthon maradottakkal kell foglalkozni. Nyugat-Bácskával kapcsolatban néhány pozitív fejleményt sorolt fel. Rosszul felszerelt játszótér marad az MNT a nemzeti tanácsi törvény módosítását követően – fogalmazott Joó Horti Lívia. Hajnal Jenő a vitában elhangzottakra reagálva azt mondta, egyetlen komoly kritika sem fogalmazódott meg a feladatokkal kapcsolatban.

 


Szalai Attila felvételei

 

Intézményeink jövő évi célkitűzései

Az ülés folytatásban az MNT által alapított, illetve társalapított intézmények jövő évi munka- és pénzügyi tervét fogadta el a testület. A Szekeres László Alapítvány, az újvidéki székhelyű Európa Kollégium, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház, a Zentai Magyar Kamaraszínház, a zentai Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ, a Zentai Történelmi Levéltár, az adai Szarvas Gábor Könyvtár, a magyarkanizsai József Attila Könyvtár, a magyarkanizsai CNESA Oktatási és Művelődési Intézmény, a topolyai Juhász Erzsébet Könyvtár, Topolya Község Múzeuma, a Magyar Szó Lapkiadó Kft., a Hét Nap Lapkiadó Kft. és a Pannónia Alapítvány vezetői ismertették célkitűzéseiket, számoltak be nehézségeikről, igényeikről és fejlesztéseikről egyaránt.

Az intézmények működését lapunk folyamatosan figyelemmel kísérte eddig is, nem lesz ez másként 2018-ban sem.

A tájékoztatási intézmények kapcsán újabb vita alakult ki. Ökrész Rozália, a Magyar Szó igazgatója elmondta, az újságírók, a lektorok és a fotósok folyamatos képzését tervezi, ugyanakkor a rovatok megújulása, az igényes műfajok újjáélesztése kell, hogy jellemezze az eljövendő évet. Hozzátette, az utánpótlás nevelése érdekében folytatják a mentorprogramot, valamint lektori műhelyprogramot vezetnek be. Hangsúlyozta, a napilap internetes oldala a legolvasottabb vajdasági magyar platform. Zsoldos Ferenc azt sérelmezte, hogy a Magyar Szó pártmédia, s felrótta, hogy a legolvasottabb cikket is mindössze 600-an olvasták. Joó Horti Lívia úgy fogalmazott, nincs mit szépíteni, az újságírókat nem átszervezték, hanem kirúgták, a napilap pedig tükörképe az eltorzított valóságnak. Hajnal Jenő elfogadhatatlannak nevezte, hogy a grémium előtt maga az ellenzék képvisel egy párhuzamos valóságot. Dudás Károly szerint egyesek kizárólag a napi politikán keresztül ítélnek meg dolgokat, így méltánytalan az, hogy a napi egy-két oldalnyi politikai cikkeket tartják csupán szem előtt, elfeledkezve arról, hogy milyen egyéb riportok jelennek meg a lapban, példaként a szórványról szóló cikkeket említve. Úgy fogalmazott, a Magyar Szó nem azokról ír, akik csak beszélnek, hanem azokról, akik a közösség érdekében cselekszenek.

A Hét Nap igazgatója, László Edit elmondta, az intézményre az év első felében költözés vár, hosszú évek albérleti léte után saját helyiségekhez jut a hetilap a Pannon Médiaházban. Sikerült stabilizálni a munkatársak, főleg az újságírók számát, a vezetőség folyamatosan igyekszik fejleszteni az irodák felszerelését. A hozzáadott tartalmakat illetően fontos a projektekben való részvétel, akár más intézményekkel együttműködve vagy azok égisze alatt is. Transzparens és pozitív mérleget biztosító működés a cél – hangoztatta az igazgató. Fontos az új olvasók, a fiatalok bevonása, olyan témákkal, amelyek a hagyományápolást ötvözik a modern tartalmakkal. A példányszám a korábbi csökkenés után az év végére stagnálást mutat, ami mindenféleképpen pozitív, a nyomtatott sajtó térvesztésének ismeretében.

A Pannónia Alapítvány jelentős fejlődés elé néz jövőre, hiszen befejeződik a médiaház építése - kezdte beszámolóját Bodzsoni István, a Pannon RTV-t működtető alapítvány igazgatója. Ez lesz Közép-Európa legmodernebb médiaközpontja, kisebbségi szempontból pedig egyedülálló. Mennyiség és minőség szempontjából is előrelépést jelent a műsorokat illetően – tette hozzá. A működésük alapja az lesz, hogy megtanulják azt az új technológiát használni, amit a fejlesztés jelent. Az igazgató hangsúlyozta, szeretné, hogy ne csak médiaközpont, hanem jelentős kulturális központ is legyen az új létesítmény, ami jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy a vajdasági magyar kulturális élet kapjon egy új lendületet. 30-35 százalékos pénzügyi bővítést tervez jövőre az alapítvány, mert új emberek, új tartalmak, új műszaki háttér jelenik meg, és társulnak az épület fenntartási költségei. Nemcsak Szabadkán fejlesztenek, elkészültek a tervek az újvidéki, egykori Mozaik TV stúdiójának fejlesztésére. Pancsován is lesz tudósítói pont, és a tervek szerint Budapesten is. A zombori tudósítói pont kiépítése nem sikerült, rengeteg próbálkozás ellenére sem, ehhez kérte az MNT tanácsnokainak segítségét. Németh Ernő felvetette az önfenntartás, valamint a mennyiség és a minőség kérdését. Zsoldos Ferenc pedig a Szabadkai Magyar Rádió frekvenciájának kérdését firtatta. Ezekre reagálva Bodzsoni elmondta, 30-35 százalékban az alapítvány maga keresi meg a pénzt, s rámutatott, költségvetési támogatás nélkül közszolgálat nem működhet. Hozzátette, bár szerkesztőkből hiány van, megállt az a trend, hogy a dolgozók otthagyják a Pannont, inkább jönnek, az ülés napján négy diplomázott fiatal kereste fel munkavállalási szándékkal. Nem igaz, hogy tönkrevertük a Szabadkai Rádió szerkesztőségét, mi csak átvettük az embereket, amikor a törvény értelmében megszűnt – hangsúlyozta. A frekvenciapályázatra pedig nemcsak a SZMR vár, hanem több tíz szerbiai rádió.

A továbbiakban a testület a Végrehajtó Bizottság több döntését is jóváhagyta, iskoláskor előtti intézmények, általános iskolák, középiskolák és más oktatási és kulturális intézmények igazgatóbizottsági tagcseréjének, illetve igazgatóválasztási eljárásának kapcsán. Tájékoztatási pályázatok támogatásáról szóló döntéseket is megszavaztak, és több község Nemzetek Közötti Viszonyügyi Tanácsába kinevezendő tag javaslata kapcsán született döntést.

 

Nemzeti tanácsi törvény módosítása                    

Utolsó napirendi pontként került megvitatásra Zsoldos Ferenc, Joó Horti Lívia és Siflis Zoltán sürgősségi előterjesztése, a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításának kapcsán megfogalmazott záradék.

A szöveg a következőket tartalmazza:

Az MNT a tervezet kapcsán tiltakozik a nemzeti tanácsok működésének kétnyelvűvé válása ellen; nem ért egyet a tervezet azon megoldásával, amely megszüntetné a hatáskörök fogalmát, ehelyett a jogosítvány/felhatalmazás fogalmát vezetve be; tiltakozik az ellen, hogy megszűnne annak lehetősége, hogy Vajdaság vagy az önkormányzatok jogosítványokat ruházzanak a nemzeti tanácsokra; nem ért egyet azzal, hogy nem nyilváníthatnak kiemelt jelentőségűvé olyan művelődési intézményeket, amelyeknek tevékenysége elsősorban nem az adott nemzeti közösséghez kötődik, és azzal sem, hogy a kiemelt jelentőségű státuszt nem a nemzeti tanácsi döntéssel, hanem az alapító okiratok módosításával nyerik el; tiltakozik az ellen, hogy a kiemelt jelentőségű oktatási intézmények számát területileg korlátozza; nem ért egyet azzal, hogy a módosításokkal nincs rendezve az, hogy mi történik a már kiemelt jelentőségű intézményekkel; hogy nem rendezi a nt-törvény és a többi ágazati törvény viszonyát; illetve követeli, hogy az állam is ösztönözze a külön kisebbségi választói névjegyzékre való feliratkozást, illetve azok önkormányzati karbantartását.

— Azért terjesztettük be a záradékjavaslatot, mert amikor jelen esetben az látszik, hogy szűkíteni akarják a nemzeti tanácsok mozgásterét, egyértelműen ki kell nyilvánítani nekünk, az MNT-nek, hogy ezzel nem értünk egyet. Ez a mi felelősségünk, hogy igenis felemeljük a hangunkat. Nem az az érdekünk, hogy csökkenjen az autonómia, hanem növekedjen, erről szól a közgondolkodásunk 25 éve — fogalmazott Zsoldos Ferenc az indoklásban.

Ezt követő felszólalásában Hajnal Jenő a záradékjavaslat szövegében haladva pontról pontra ismertette az álláspontokat, amelyeket eddig és ezentúl is képvisel az MNT a törvénymódosítás folyamatában, majd leszögezte, a záradékban van olyan ami támogatható, van olyan, ami kisebb módosításokkal elfogadható, és van olyan, ami semmiképp. Hangsúlyozta, az MNT kezdetektől fogva követi és részt vesz a törvénymódosítási folyamatban, sok pozitív változás a hosszú hónapok óta tartó közvetlen részvételünknek köszönhető. Sajnálatát fejezte ki, amiért a tanácstagok nem a közvitán mondták el észrevételeiket, hanem a határidő lejárta után. Közölte, az említettek miatt nem tartja szükségesnek egy ilyen záradék elfogadását.

Az ezt követő vitában Tari István azt hangoztatta, Szerbia pusztán kirakatban tartja a nemzeti kisebbségeket, valós célja viszont az, hogy térdre kényszerítse a nemzeti közösségeket. Zsoldos Ferenc a vajdasági magyar politikum felelősségét hangsúlyozta, Dudás Károly pedig azt fejtegette, hogy melyik a célravezetőbb út, az asztalt verni vagy partnereket találni a megoldásokhoz. Elhangzott, a záradékjavaslat napirendre tűzése fontos volt, hiszen így végig lehetett beszélni, hogy a törvényalkotás különböző fázisaiban milyen erőfeszítések történtek és milyen eredményeket sikerült elérni. Az MNT nem szavazta meg a záradékot.

A Magyar Nemzeti Tanács következő ülését 2018 február második felében tartja, amikor egyebek mellett a zárszámadások és az előző évi beszámolók kerülnek napirendre.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink