home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
A terror folytatódik
Talpai Lóránt
2016.04.03.
LXXI. évf. 13. szám
A terror folytatódik

Pokolgépes merényletek Brüsszelben — Rendkívüli intézkedések Belgiumban és Európában — Nemzetközi reakciók

Pokolgépes merényletek Brüsszelben

Egy hét sem telt el azóta, hogy Brüsszel Maelbeek nevű negyedében a belga hatóságok elfogták azt a Szalah Abdeszlamot, aki a párizsi merényletsorozat egyik fő szervezője volt. Már az elfogás után sejteni lehetett, hogy Abdeszlam társai egyrészt bosszút, másrészt a menekülés helyett öngyilkos merényleteket hajthatnak végre. A félelem beigazolódott, a belga főváros repterén szórványos lövöldözés, arab nyelvű kiáltozás, majd két nagy erejű robbanás történt március 22-én. A Maelbeek metróállomás közelében levő alagútban szintén pokolgépes merényletre került sor. A reptéri robbantásokban 11, a metrórobbantásban pedig 20 ember veszítette életét. A mentőszolgálatoknak mindkét helyszínen rengeteg sebesültet kellett ellátniuk. A tragédia után azonosították a merénylőket. A belga hatóságok közleménye szerint az el-Bakraui fivérek voltak az elkövetők, a harmadik, szökésben levő férfi neve pedig Najim Laachraoui. Mellettük még további négy férfit is gyanúsítanak, akik szintén szökésben vannak.

A tragikus események előzményéhez az is hozzátartozik, hogy az elfogott terrorista lakásán nagy fegyverarzenált találtak, továbbá olyan eszközöket, amelyek határozottan arra utaltak, hogy újabb terrorcselekményekre fog sor kerülni. Abdeszlam a múlt hétig a hírhedt Aberkam famíliánál bujkált. A családtagok közül az utóbbi években tízen voltak börtönben, hárman a szíriai harcokban való részvételük miatt. Az egyik Aberkan fiú állítólag elesett az Iszlám Állam oldalán vívott harcokban, egy másik gyereket eltűntként tartanak nyilván. A párizsi merénylő társai közül kettőt szintén az elmúlt héten fogtak el, még ketten viszont azóta is szökésben vannak. Mindez rendkívül aggasztó lehet Belgium és Brüsszel szempontjából. Ezenkívül mintegy száz azonosított terrorista bujkál jelenleg is a belga főváros északi részén. Mindez a közeljövőt illetően rendkívül rossz hír a belga lakosság számára. Mivel napjainkban az összes európai uniós főváros közül Brüsszelben lehet a legkönnyebben fegyverekhez, robbanóanyagokhoz jutni, nem véletlen, hogy a terrorfenyegetettség továbbra is a legmagasabb szinten fog maradni. A belga hatóságoknál nagy átszervezéseket kellene végrehajtani annak érdekében, hogy jelentős eredményeket tudjanak elérni a terrorizmus megfékezése kapcsán. Annak ellenére ugyanis, hogy Belgium számolt a különféle terrortámadásokkal, hasonlóan tragikus események színhelye lett, mint 130 nappal korábban Párizs.

Rendkívüli intézkedések Belgiumban és Európában

A tragikus pokolgépes merényletek után a belga hatóságok megpróbálták menteni a menthetőt, és rendkívüli intézkedéseket vezettek be. Ezek főként a közlekedési csomópontokat, az országhatárokat, a repülőtereket, a busz- és a vasútállomásokat, illetve a bevásárlóközpontokat érintették. Megerősítették továbbá az atomerőművek védelmét is. A merényletek után a hatóságok négyes szintű terrorkészültséget rendeltek el, és gépfegyveres katonákat küldtek az utcákra. A közlekedés teljesen megbénult egész Brüsszelben, ezért a legtöbben gyalog próbálták elérni úti céljukat. A belga repülőterek közelébe, valamint a kikötők és a vasút védelmére 1600 rendőrt vezényeltek ki. A belga főváros hosszú ideig valójában ostrom alatt állt. A teljes tömegközlekedést leállították, a metróalagutakat lezárták, a telefonok nem működtek, az emberek pedig bezárkóztak lakásukba. A kijárási tilalomnak, a határok hermetikus lezárásának és a társadalmi élet szétzilálásának vélhetően csak a terrorszervezetek hívei örülhettek. Mielőtt az Iszlám Állam hivatalosan magára vállalta volna a terrorcselekedeteket, hívei már örömünnepet ültek. A Lángol Párizs után a Lángol Brüsszel mondatot hangoztatták.

A brüsszeli események után egyébként számos európai nagyvárosban, a többi közt Londonban, Párizsban, Rómában, Frankfurtban és Budapesten is emelték a terrorkészültségi fokozatot. A magyar fővárosban a biztonsági emberek azonnal ellepték a kiemelt helyszíneket. A Terrorelhárítási Központ páncélozott szállító harcjárművei a Liszt Ferenc-repülőtér közelébe vonultak, az illetékesek emellett megerősítették a Parlament védelmét is. Németországban főként a frankfurti repülőtér védelmét emelték a legmagasabb szintre, golyóálló mellénnyel felszerelt, géppisztolyos rendőrök járőröztek a legnagyobb német reptéren.

Nemzetközi reakciók

Természetesen egész Európát megdöbbentette a brüsszeli terrorcselekmények híre. Szinte rögtön összeült a brit kormány rendkívüli események idején ülésező tanácskozó csoportja, a COBRA. David Cameron brit miniszterelnök a válságtanácskozáson azt közölte, hogy a brit kormány minden lehetséges segítséget megad a brüsszeli hatóságoknak. A német kormány több tagja szintén elítélte a brüsszeli merényleteket. Peter Altmaier kancelláriaminiszter azt mondta, a terroristák soha nem nyerhetnek, és Európa értékei erősebbek a gyűlöletnél, majd azt is hozzátette, hogy minden szolidaritást meg kell adni Brüsszelnek és az EU-nak. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a brüsszeli robbantások után arról beszélt, hogy a terrorizmus nem győzheti le a demokráciát és a szabadságot. A főtitkár gyáva, „közös értékeink és nyitott társadalmuk” elleni támadásnak minősítette a merényleteket. Hozzátette: együttérez az áldozatok hozzátartozóival, és kiáll a nehézségekkel küzdő Belgium mellett. Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője könnyekben tört ki jordániai sajtótájékoztatóján, amikor a brüsszeli támadásokról kérdezték az újságírók. John Kerry amerikai külügyminiszter pedig azt nyilatkozta, hogy az Iszlám Állam népirtást követ el, mégpedig a keresztények ellen, az emberiség ellen.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök is határozottan elítélte a brüsszeli terrortámadást. „A terror minden formáját vissza kell utasítani, küzdeni kell ellene, a terroristákkal szemben fel kell lépni” — jelentette ki. Belgiumban háromnapos nemzeti gyászt hirdettek a terrortámadások után. Az állami intézményeken félárbócra eresztették a zászlókat, Fülöp belga király pedig gyászbeszédet tartott Belgium lakossága számára.

A nyitókép Szalai Attila illusztrációja


Kattinson az alábbi képre és tekintse meg a szerző adatlapját is!
Talpai Lóránt

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..