Merényletek után, merényletek előtt?

Vajon felrázták-e Európa nyugati részét a párizsi események? Vajon változtatnak-e tétova álláspontjukon az Európai Unió vezető politikusai? Vajon a kontinens hatóságai meg tudják-e fékezni a folyamatos menekültáradatot, illetve meg tudják-e akadályozni a további tragikus terrorcselekmények megvalósulását? Vélhetően sok-sok ehhez hasonló kérdés fogalmazódott meg az európai polgárok többségében a közelmúlt eseményei kapcsán. A kérdésekre sajnos továbbra is egyértelmű nem a válasz. Mindenesetre a párizsi események után, akár egy méhkas, úgy bolydult fel néhány nyugat-európai nagyváros. A terroristák tehát többszörösen is elérték céljukat. Egyrészt összehangolt merényleteket hajtottak végre Európa szívében, másrészt sikerült elhinteniük az állandó fenyegetettség és félelem magját.
Európa politikai fővárosa, Brüsszel szinte napokra megbénult. Ráadásul nem véletlenül, hiszen ebben a városban szervezték meg a párizsi merényleteket. A sors fintora, hogy az Európai Unió központja és a NATO európai főhadiszállása is itt található. Európa gyengeségét és szövetségeseinek kétarcúságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy sem a belga, sem az amerikai, sem pedig más uniós titkosszolgálat évek vagy inkább évtizedek óta sem tudta feltérképezni Brüsszel városrészeit. A Molenbeek nevű kerület a szó szoros értelemben az öreg kontinens szívében helyezkedik el. A XXI. század elején az úgynevezett európai őslakosok szinte alig teszik be ide a lábukat. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az Európai Parlament és a NATO-központ közvetlen szomszédságáról beszélünk.
Európa vezető politikusai, Angela Merkellel az élen, azonban továbbra is mással foglalkoznak. Kvótákkal, számokkal, integrációra szánt tömegek elhelyezésével, azaz a muzulmán vallású bevándorlók tíz- és százezreinek betelepítésével. Kétség sem férhet hozzá, hogy ha a kvótarendszer megvalósul, és minden uniós tagországnak kötelessége lesz évente ötven- vagy százezer bevándorlót befogadni, akkor Európa teljes mértékben destabilizálódni fog. A hatóságok és a titkosszolgálatok jelenleg a kontinens legnagyobb központjaiban is szinte tehetetlenek. De mi lesz majd akkor, ha Európa minden városában bevándorlókolóniák jönnek létre? Még ha a menekültek jelentős része békés szándékú is, mégis óriási kockázat lesz az a bizonyos egy-két százaléknyi szélsőséges.

„Merkel muss weg”

Angela Merkel német kancellárt azonban továbbra sem foglalkoztatja a fentiekben vázolt vészes forgatókönyv, és noha tízéves kormányfői pályafutásának legnehezebb időszakát éli, továbbra is a valóságtól teljesen elrugaszkodott, sajátos, multikulturális jövőképét próbálja ráerőszakolni a kontinens polgáraira. Merkel asszony egyébként három évvel ezelőtt még a politikai pályafutásának csúcsán volt. A görög válság, illetve a menekültáradat azonban egyre inkább megpecsételi a sorsát. Olyannyira, hogy az egykori legnépszerűbb európai politikus mára már célponttá vált. Nemrég francia titkosszolgálati információk mentették meg egy jól kitervelt merénylettől. Hannoverben a többi közt emiatt halasztották el a német válogatott labdarúgó-mérkőzését.
Bár a német lakosság jelentős része meglehetősen konzervatív, és nagyon lassan változtatja meg a véleményét, illetve alig mutatja ki ellenszenvét, az utóbbi időszakban e téren is nagy változásra került sor. Az emberek immár nemcsak tüntetéseken, hanem különféle sportrendezvényeken is kórusban követelik a kancellár távozását. Legutóbb az Erzgebirge Aue és a Dynamo Dresden focimeccse előtt döntöttek úgy a nézők, hogy nem tesznek lakatot a szájukra. „Merkel muss weg!”, azaz „Merkelnek mennie kell!” — követelték.
Ezt a véleményt a kancellár koalíciós társai is osztják, noha Horst Seehofer bajor kormányfő, illetve a konzervatív keresztényszociális unió pártja egyelőre nem akar szakítani az Angela Merkel kancellár vezette testvérpárttal, a CDU-val. Viszont mégis úgy látszik, hogy a menekültkérdésben egyre inkább kibékíthetetlenek az ellentétek. A CSU elképzelései szerint maximalizálni kellene a befogadott emberek számát, Angela Merkel azonban továbbra sem akar hallani ilyesmiről. A CSU néhány nappal ezelőtti tisztújító kongresszusán Seehofer a pulpitushoz lépett, és Merkelt maga mellé állítva pontról pontra szembesítette őt a bajor követelésekkel. A publikum hosszan tartó tapssal köszöntötte a bajor kormányfő szavait. Merkel viszont kővé dermedt, és sietve távozott a rendezvényről.