Tanácskozás - délutáni hangulatban

Az anyaországi Cserkeszőlőn hagyományteremtő szándékkal rendezték meg nemrégiben az I. Kárpát-medencei Médiafürdő - Magyarország gyöngyszemei a gyógyvizei elnevezésű konferenciát. Köblös Aranka ötletgazda és Szívós Mónika szervező elképzelésének megfelelően az eseményre Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről, Horvátországból és Vajdaságból érkeztek a hagyományos, az elektronikus és az internetes sajtó képviselői. Mivel egykor mindkét hölgy a médiában dolgozott, úgy gondolták, ha az újságírók és a gazdasági szakemberek részt tudnak vállalni az együttgondolkodásban, a problémafeltárásban és az értékteremtésben, akkor a közös ügy csakis a közjót szolgálhatja. Ez pedig a Kárpát-medence egyik legfontosabb kincsének, a gyógyvizeknek a népszerűsítése. Az igényes gyógyfürdő-kultúrára építkezve kistérségek, régiók erősödhetnek meg, munkahelyek teremtődhetnek, fejlődhet a fürdő közvetlen és tágabb környezete egyaránt. A tanácskozás rendkívül kellemes hátterét igényes szolgáltatásaival a Bonita Apartman Hotel és Forrás Étterem biztosította, Balázs Erika Melinda ügyvezető igazgató és helyettese, Banya Gyula irányításával, azonkívül partnerként jelen volt a budapesti Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) és a helyi polgármesteri hivatal is.

Cserkeszőlő sikertörténete

Az útikönyvekből megtudhatjuk, Cserkeszőlő 1952 óta létezik önálló községként, előtte Tiszakürt része volt. Tíz évvel korábban a Magyar Amerikai Olajkutató Társaság találta meg az akkor 93 fokos termálvizet, mely több mint kétezer méter mélységből tör fel. A háború alatt a kút le volt zárva, 1948-ban nyitották meg újra, majd a vizsgálatok kiderítették: nemcsak egyszerű meleg vízről, hanem gyógyvízről van szó. A fürdő 1955-ben tárja ki kapuit, de fejlesztése 1998-ig nem kapott megfelelő hangsúlyt. Azóta viszont, Szokolai Lajos polgármesternek és csapatának köszönhetően, ez a község legfontosabb stratégiai feladata, és meg is van neki az eredménye: Cserkeszőlő az Észak-Alföldi Régió déli részének, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megyének a legsikeresebb és legdinamikusabban fejlődő fürdőhelye. A Gyógy- és Strandfürdő komplexum területén, melynek az a legnagyobb vonzereje, hogy minden korosztálynak minőségi időtöltést kínál, kilenc medence üzemel. A teljesen felújított létesítményben eredményesen gyógyíthatók a krónikus mozgásszervi és reumatikus betegségek, valamint a nőgyógyászati bántalmak.

A Gyógy- és Strandfürdő egy részlete

Csábító víztükör a Bonita Apartman Hotel udvarán

Szokolai Lajos polgármester úr az újságírók előtt sem titkolta a sikertörténet receptjét. Például: a pénzt először meg kell keresni ahhoz, hogy el tudjuk költeni, és a vezetőnek népszerűtlen intézkedéseket is hoznia kell. A települést pedig úgy kell vezetni, mint egy vállalkozást. Ennek érdekében az önkormányzat üzemelteti nemcsak a fürdőt, hanem a hozzá tartozó szolgáltatásokat is. Ez azt is jelenti, hogy az aktív kereső lakosságnak több mint a 20 százalékát, 296 főt foglalkoztat. A magántőke bevonásával egyre több kitűnő szálláslehetőség létesült a községben, de az adóbevételeken kívül több önkormányzati vállalkozás is van, a községi kasszába befolyó összeg felét ezek biztosítják. A lakosságnak, azon belül is a fiataloknak az otthon maradásra való ösztönzése kiemelten fontos feladat. Ennek érdekében szakorvosi rendelőt építettek, felújították az iskolát, az óvodát, a könyvtárat, a nyugdíjasklubot.
A fürdőhelyi kínálaton kívül Cserkeszőlő más nevezetességekkel, természeti szépségekkel is szolgál, hiszen az úgynevezett Tiszazugban található. Tájvédelmi szempontból különleges értéket képviselnek a kunhalmok, amelyek a kutatók egybehangzó véleménye szerint emberkéz alkotta építmények. A közelben lévő Csörke-halmot mi is megtekintettük. A helyet dr. Csányi Marietta a tudomány szemszögéből fedeztette fel velünk, de nekünk tetszett az a legenda is, mely szerint egy Csörke nevű gazdag, de nagyon fukar földbirtokosról kapta a nevét, akit a népharag kincseivel együtt elevenen temetett el a halomban. Miközben romantikus módon, hintókkal tartottunk úti célunk felé, hatalmas szőlőültetvények és fóliasátrak mellett haladtunk el.

Felelősség, tudatosság, új szellemiség

A konferencia első napján Tóth István Zoltán és dr. Gazsó L. Ferenc, az MTVA kommunikációs igazgatója és alelnöke, valamint dr. Havasi János, az MTVA határon túli különmegbízottja a közmédia átalakulásáról, a közszolgálatiságáról és a nemzetmegtartó szerepéről beszélt. Felelősség, tudatosság, új szellemiség, értékek - talán ezekkel a kifejezésekkel jellemezhetnénk leginkább az elhangzottakat, valamint Einsteinnek azzal a mondásával, hogy egy problémát nem lehet ugyanazzal a gondolkodásmóddal megoldani, amely előidézte. A folytatásban a szülőföld kiaknázatlan értékeiről szólt Bartók Csaba, a felvidéki Regfilm Kft. ügyvezető igazgatója, Csinta Samu, az Erdélyi Napló főszerkesztője és Bodzsoni István, a vajdasági Pannon RTV megbízott igazgatója, majd Simon Éva, a Magyarországi Fordító Irodák Egyesületének elnöke az idegen nyelvek marketinghatását vázolta fel.
Másnap, mielőtt rátértünk volna a meghirdetett téma gazdasági vonatkozásaira, Antall Péter, az Antall József Tudásközpont tudományos igazgatója ismertette az intézet célkitűzéseit és tevékenységét, Halas Dominika pedig az I. Országimázs Konferencia tapasztalatait osztotta meg a jelenlévőkkel.
Dr. Kerécz Tamásnak, a Harkányi Gyógyfürdőkórház igazgatójának érdekfeszítő előadásából többek között az derült ki, milyen nehézségekkel kell megküzdeniük a gyógyvíznek mint gazdasági értéknek, a gyógyítás szelíd gyógymódjának a minősítése, illetve gyakorlati alkalmazása során. Azt sem titkolta el, hogy komoly ellenérdekek vannak a gyógyvizes kezeléssel szemben, valamint ismertette azt a psoriasis-programot, amelyet sikeresen fejlesztettek ki és alkalmaznak Harkányban.
Tasnádi Endre vállalkozó a Siklós-Harkány térséget érintő projektumról, dr. Bálint Attila, a Spa Capital ügyvezető igazgatója és dr. Kiss Ferenc, a Magyar Fürdőkultúra Kft. ügyvezető igazgatója a magyarországi fürdőkultúra értékeiről, múltjáról, jelenéről, jövőbeli fejlesztési lehetőségeiről számolt be - felvillantva azt az esélyt, hogy Magyarország Európa gyógyfürdőjévé válhatna.
Országimázs és nemzet
A hivatalos megbeszélések után jutott idő fürdésre, poharazgatásra és nótázásra is, miközben a Bonita Apartman Hotel vendégszeretetét és gasztronómiai kínálatát élveztük. A szállásunkról talán még annyit, hogy minden lakosztályba bevezették a gyógy termálvizet, így a pihenni vágyók közvetlenül élvezhetik Cserkeszőlő páratlan kincsét. A visszatérő vendégeket, akik egyelőre inkább az idősebb korosztály köréből kerülnek ki, törzsvásárlói kedvezmények várják, de különféle érdekes programokkal próbálják meg idecsábítani a családokat és a fiatalokat is.
Köblös Aranka és Szívós Mónika az összejövetel értékeléseként leszögezte: amikor országimázsról beszélünk, nemcsak az országra, hanem a nemzetre kellene gondolni. Az érték - esetünkben a gyógyvíz - megtartó erővel bír, amiről érdemes kommunikálni.
- Nekünk az a feladatunk, hogy hidat képezzünk a döntéshozók és az álmok álmodói között, és ebben segíthetnek az újságírók. Maga a konferencia elérte a célját azzal, hogy létrejött egy kapcsolati háló, amely lebontja, semmissé teszi az országhatárokat - mondták a hölgyek, majd azzal búcsúztak, ez volt ugyan az első alkalom, de máris biztosak benne, lesz folytatása.