A szerelmes, szeplős kis vakarcs

A szerelmes, szeplős kis vakarcs

A Zentai Magyar Kamaraszínház új előadása Lázár Ervin A legkisebb boszorkány című mesejátéka, melyet a soproni Pataki András rendezésében vittek színpadra.

Fogarassy Fanni felvétele

A produkcióban a társulat tagjai, Dévai Zoltán (Király Kis Miklós), Lőrinc Tímea (Rilla), Nagyabonyi Emese (Amarilla), Nešić Máté (Anya-Banya és Sárkány), Papp Arnold, Rutonić Róbert, Virág György mellett Molnár Gábor Nóra főiskolai hallgató (Tündér Tercia és Csillaganya) és Kiss Izabella diákszínjátszó (Marilla) is szerepet kapott. A tervek szerint az előadást a következő évadban a soproni Petőfi Színház is a repertoárjára tűzi.

A felnőttek már tudják, a gyerekek pedig lassan kezdik megtanulni, hogy Lázár Ervin nem szokványos meséket írt. Szókincse rendkívül gazdag és változatos, történeteiből nem hiányoznak a meglepő fordulatok. A legkisebb boszorkányról szóló például a következőképpen kezdődik:

„Ott állt a vén boszorkány a világvégi háza előtt, a tornácnak támasztva egy elhasznált villám, cipője mellett egy elrongyolódott égiháború, cakkos szegélyű, csak azért nem dobta a szemétdombra, mert fösvény volt az istenadta, hátha jó lesz még valamire.”

Fogarassy Fanni felvétele

Ezúttal nem a királynak vagy a szegény embernek, hanem a fő gonosznak, Anya-Banyának van három lánya: Rilla tenyeres-talpas fekete, Marilla szőke nádszál, főhősünk, Amarilla pedig vörös, szeplős kis vakarcs. Aki ráadásul az egértől is fél. Őket küldi az anyjuk rontani, ártani, bűbájolni a Tündér Tercia kezére pályázó Király Kis Miklós ellen. De a legkisebb boszorkány szembeszegül a paranccsal, nem gáncsolja, inkább segíti Miklóst. Merthogy gyengéd érzelmeket táplál a dalia iránt. Ha most azt hisszük, hogy az egész zűrzavar happy enddel végződik, mert a legény rájön, ki szereti őt igazán, ki képes mindent megtenni és feladni érte, akkor nem Lázár Ervin meséjét néznénk. Király Kis Miklós Tündér Terciát veszi feleségül, Anya-Banya pedig büntetésből széllé változtatja Amarillát. És végül: 
„Tündér Tercia háza körül különös szél támadt, lobogtatta a lakodalmi tüzeket, lebegtette a táncolók ruháit, bedudált a kéménybe. Király Kis Miklós, maga sem tudta, miért, elszomorodott. Kiosont a kertbe, a szélbe tartotta az arcát.

— Mit akarsz, te szél, miért szomorítasz?

A szél csak sírt, sírdogált körülötte, és mintha egy vörös hajtincset látott volna, egy szeplős arcot. Király Kis Miklós, a győztes, állt szomorúan a kertben.”

De még mielőtt eddig eljutunk, találkozunk Csillaganyával és gyermekeivel, a Sárkánnyal, a Postással, a Világ kovácsával, valamint az egyszerű, az Ezüstszőrű és az Aranyszőrű Táltossal. Vagyis mindazokkal a szereplőkkel, akik nem hiányozhatnak egy valamirevaló meséből. A zentai előadásban van még árnyjáték, zene, dalbetétek, koreográfia, tetszetős jelmezek, fények, hangeffektusok. Mindezekbe kellemesen belefeledkezünk, drukkolunk a kis, szeplős vakarcsnak, és egy órán át eszünkbe sem jut, hogy felnőttek vagyunk.


Szerda Zsófi felvétele


Szerda Zsófi felvétele


Szerda Zsófi felvétele


Szerda Zsófi felvétele

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

A végzet asszonya(i)
Színház
Minek a szív…
Színház
Facebook

Támogatóink