A századik majom

A századik majom

A századik majom hatás valójában egy áltudományos elmélet. A (hivatalos) tudományos álláspont szerint tévesen magyarázza japán tudósok korábbi kutatási eredményeit.

Tudományos körökben úgy vélik, hogy eltorzítva tükrözi a valóságot. Féligazságokkal operálva és egy kissé kiszínezve azonban a kutatási eredmény egyfajta városi legendává vált. Az elmélet megalkotói szerint ha egy fajban egy tanult viselkedési mintát az egyedek egy bizonyos hányada, egy bizonyos kritikus tömeg elsajátítja, akkor a viselkedési minta ezen a határon túl „tragikus” hirtelenséggel az összes egyed tudatába bekerül.

A „mosómajmokról” szóló áltudományos elmélet egy valódi kísérleten alapszik. Amikor az 1950-es évek elején japán tudósok batátát adtak a Kōjima szigeten élő makákó majmoknak — hogy ne a farmerektől lopják el a termést —, az egyik rájött, hogy az édesburgonya élvezhetőbb, ha a sártól és homoktól úgy tisztítja meg, hogy megmossa. A fiatal nőstényt előbb az anyja, majd más majmok is utánozni kezdték. Hasonló jelenségek előfordulnak az állatvilágban, és mi, emberek is hajlamosak vagyunk az utánzásra.

A szokatlan az volt, hogy állítólag amikor a mosómajmok száma meghaladta a százat, a japán szigetek összes majma szert tett erre a képességre, még az olyan távoli helyeken élő példányok is, amelyek nem kerültek közvetlen kapcsolatba a mosómajmokkal. Ez utóbbi fejlemény állítólag nem bizonyított állításokon alapszik, de ekkor merült fel a kollektív tudat létezésének teóriája. Az elméletet sokat kritizálják, a kollektív tudat létezésére nincs egyértelmű bizonyíték, de egyértelmű cáfolat sem.

Azt viszont senki sem tagadja, hogy egy hasznos tudást, felismerést másoknak is képesek vagyunk átadni, másokkal is megtanítani. Erre mindennap látunk pozitív és negatív példákat is. Sajnos nem mindig a kívánt viselkedés az, amit sokan leutánoznak. Az elvándorlás, a mindig mindennel elégedetlen magatartás felvétele szintén köthető, mert ilyenkor is valami hasonló folyamat játszódhat le. A történelem számos olyan esetet jegyez, hogy valaki a bolygó egyik felén feltalált valamilyen bonyolult dolgot, miközben szinte ugyanabban a pillanatban, ugyanazoktól az alapelvektől és ötletektől vezérelve, másvalaki a Föld egy távolabbi szegletében is felfedezte ugyanazt. Nem kell azonban ezt okvetlenül misztifikálni, valamiféle földöntúli vagy ezoterikus hatás nyomait keresni. A találmányok megszületéséhez ugyanis általában meg kell hogy érjenek a feltételek. Amikor pedig a felfedezések eljutnak az emberekhez, ez önmagában is generálhatja az újabb felismeréseket.

A majmok esete viszont azt igazolja, hogy akik nyitottak a jó példák befogadására, azok magukévá is teszik őket. Az okos emberek viselkedését érdemes megfigyelni és utánozni. Időnként azonban meglepődhetünk, hogy mennyi „okos ember” van a környezetünkben. Ilyenkor csak azt nem értjük, hol volt eddig az a rengeteg tuti tipp és korszakalkotóan zseniális ötlet, melyet most tesznek közzé, és melyeknek köszönhetően sokkal jobban élhetnénk. Nem mindig világos, hogy ki a valóban okos, és ki az, aki csak ügyesen annak tetteti magát. A színészkedés a társadalmi lét különféle területein, így a politikában sem új jelenség. Állítólag az egyik legsikeresebb amerikai elnök sem értett semmihez, viszont jól tudott színészkedni. Felismerte azonban, hogy a sikerhez ez nem elég, ezért körülvette magát olyanokkal, akik értettek is valamihez.

Ha a majmokon végzett megfigyelések alapján a tudósok téves következtetéseket vontak is le, a jelek szerint valamilyen formában mégis létezik egyfajta kollektív tudat, akár globálisan, akár az egyes nemzetek vagy közösségek szintjén. Ha ez valóban így van, és nem csupán az ezotéria rajongóinak téves vagy legalábbis vitatható feltevése, akkor a kollektív tudatra hatva nagyszerű dolgokat lehetne véghez vinni, és a világ összes gondja jóformán egy csapásra megoldható lenne. Ám a történelmi tapasztalatok sajnos azt is mutatják, hogy esetenként tévhitek, ordas eszmék uralhatják a népcsoportok kollektív tudatát.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Autókat és szakszervezeteket a robotoknak!
Nézőpont
  • Tóth Péter
  • 2019.02.28.
  • LXXIV. évfolyam 8. szám
Előny itt, szerva ott!
Nézőpont
  • Tóth Péter
  • 2019.02.19.
  • LXXIV. évfolyam 7. szám
Facebook

Támogatóink