Finn nyelvrokonainkról a magyar átlagember nem sokat tud, talán annyit, hogy a Télapó odavalósi, meg némelyeknek talán dereng, hogy a finnek szeretnek szaunázni és a Nokiát is ők gyártották. A tájékozottabbak esetleg még a Linuxot vagy az Angry Birdsöt említik meg. Épp ezért nagyon jó, hogy Jani Korhonen, a finnországi Magyar Tanszék hallgatója nemrég előadást tartott hazájáról és a világ élvonalába tartozó finn oktatási rendszerről az Európa Kollégiumban, mégpedig magyarul.
Korhonen előadásának első felében rengeteg érdekességet tudhatott meg a közönség Finnországról, például azt, hogy a finnek büszkék a magyarokkal való rokonságukra, sokan Petőfi nevét is ismerik.
A finn klíma hidegebb, mint a miénk. Erről azért sokan hallottak, de arról már talán kevesebben, hogy a finneknél elterjedt szokás, hogy a kisbabákat kirakják éjjelre a szabad levegőre aludni, akár —10 fokos hidegben is. A külföldön tartózkodó finnekre gyakran hívják ki a rendőrséget emiatt. Korhonen hozzátette, hogy a szülők vigyáznak rá, hogy ne hagyják a babát túl sokáig egyedül. Úgy gondolja, a kint alvás egészséges a gyerekeknek, annak idején ő is aludt kint.
A finn kultúrában nagyon fontos a szaunázás. Még versenyezni is szoktak benne, hogy ki bírja tovább. Nemrég valaki sajnos bele is halt egy ilyen megmérettetésbe, mert túl sokáig maradt bent. Mint azt a közönség egyik tagja megjegyezte: ő volt a győztes.
Korhonen azt is elmondta, hogy Finnországban van egy svéd nyelvű kisebbség, mely az összlakosságnak mintegy öt százalékát teszi ki, de a svéd államnyelvnek számít, és még a finn nyelvű iskolákban is kötelező tárgy.
A kortárs finn irodalom elég sikeres a világban, Sofi Oksanennek, de az ún. skandináv krimiknek is nagy híre van. Azt is megtudhattuk, hogy egy finn író, Kati Hiekkapelto több könyvében is foglalkozik Vajdasággal, ezekben a főszereplő egy vajdasági magyar detektív, Fekete Anna.
Korhonen az előadás második felében az iskolarendszerről beszélt részletesebben. Mint mondta, az oktatás ingyenes, a tankönyveket is beleértve. Meglepő módon a diákok nem dönthetik el, hogy melyik iskolába szeretnének járni, hanem a körzetükébe kötelesek iratkozni. Az általános iskola végén választhatnak, hogy gimnáziumban vagy valamelyik szakirányú középiskolában folytatják a tanulást. Jani annak idején a gimnáziumot választotta, ezért elsősorban arról beszélt. Elmondta, hogy az oktatás kurzusalapú, a diák egyéni tempójától függően kettőtől négy évig tarthat elvégezni. A kötelező tárgyakon kívül sok tárgy választható. Minden tanév öt (egyenként hathetes) periódusra van osztva, a periódusok pedig intenzív kurzusokat tartalmaznak. A kurzusok heti öt órán át folynak, majd utána vizsga következik. Ez a rendszer meglehetősen rugalmas. Korhonen elmondta, hogy mivel nem szerette a természettudományokat, csak a kötelező kurzusokat végezte el belőlük, kémiát például mindössze hat hétig tanult. Összesen hetvenöt kurzust kell elvégezni, és a gimnázium végén legalább négy tárgyból kell érettségizni. Nagy előnye ennek a rendszernek, hogy ha valaki megbukik valamiből, akkor nem kell az egész évet újrajárnia, hanem csupán azt a kurzust.
Egyetemre vagy főiskolára, mint mondta, gyakran nem közvetlenül a középiskola után szoktak iratkozni. Általános gyakorlat, hogy a felsőoktatásba lépés előtt néhány évig dolgoznak. A tárgyak, kurzusok még a felsőoktatási szinten is eléggé szabadon választhatóak a struktúrán belül, akár az alapképzés és a mesterszak tárgyai közt is lehet átjárás, sőt, arra is volt példa, hogy valaki egy hónap különbséggel végezte el az alap- és a mesterképzést. A finn felsőoktatás ingyenes a finn állampolgároknak és az európai uniós országokból érkezőknek.
Korhonen a finn oktatás hátrányairól is beszélt, például arról, hogy néha nincs elegendő fegyelem az órákon, bizonyos ismereteket kevésbé sajátítanak el, vagy éppen arról, hogy a szabad tantárgyválasztások miatt nincsenek klasszikus osztályok, és így az iskolákban nem alakul ki valódi közösség. A különösen jó diákoknak is rossz lehet a rendszer, mert nem rájuk koncentrál, hanem mindenkivel egyenlően igyekszik bánni.
Viszont nagy előnye, hogy a tanulás nem a magolásról szól, hanem az összegfüggések megértéséről, és az oktatásnak sok gyakorlati része van. Finnországban a pedagógusokat jól megfizetik, és magas a társadalmi presztízsük.
