A stratégiai tervezés fontossága

A stratégiai tervezés fontossága

Megjelent az MNT elmúlt négyéves időszakának munkáját összefoglaló kiadvány — A zentai Alkotóházban bemutatták A Magyar Nemzeti Tanács négy éve című kiadványt, mely a testületnek a 2010. június 30. és 2014. június 30. közötti időszakban végzett tevékenységét foglalja össze. A rendezvényen jelen volt dr. Korhecz Tamás, az MNT elnöke, dr. Zsoldos Ferenc alelnök, Lovas Ildikó művelődési tanácsos, Sárosi Gabriella, az MNT tagja és mgr. Hajnal Jenő, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója.

Dr. Korhecz Tamás a bevezetőjében feltette a kérdést, mi változott meg azáltal, hogy a vajdasági magyarságnak saját autonómia testülete lett. Válaszában három elemet jelölt meg: a stratégiai tervezést, a Közigazgatási Hivatal létrejöttét és a kommunikációt, pontosabban az itt élő emberekkel való közvetlen kapcsolattartást. Hangsúlyozta, felméréseik szerint a vajdasági magyarok 80-90 százaléka ma már tudja, mi a nemzeti tanács, és támogatja a munkáját. Felsorolt néhány programot is, mely a stratégiáknak köszönhetően valósulhatott meg. Ezek közé tartozik Zentán a hivatásos színház létrejötte, a több mint tíz útvonalon közlekedő iskolabusz, a mintegy ezer, itthon tanuló ösztöndíjas egyetemi hallgató, a szabadkai Kosztolányi-emlékpark kialakítása stb.  

Sárosi Gabriella, a zentai Stevan Sremac Általános Iskola igazgatónője az oktatással kapcsolatos kérdésekről szólt az egybegyűlteknek. Kitért az MNT beiskolázási és ösztöndíjprogramjára, a felnőttoktatás terén megvalósított erőfeszítésekre, valamint a kis létszámú tagozatok megnyitásának jóváhagyásáért folytatott küzdelemre is, de az egyik legfontosabb célnak a szórványban élő magyar szülők meggyőzését tartja, hogy vállalják fel nemzeti hovatartozásukat, és gyermekeiket írassák anyanyelvi tagozatra.

Lovas Ildikó a kulturális stratégiáról és a stratégiai gondolkodás fontosságáról beszélt, melynek három alappilléreként a kulturális örökség birtokbavételét, a hagyományőrzést és az értékteremtést jelölte meg. Beszélt a művelődési egyesületek közösségépítő szerepéről, a felújított művelődési házak, központok tartalommal való megtöltéséről, a további fejlődés lehetőségéről.

Mgr. Hajnal Jenő a Magyar Nemzeti Tanács és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet együttműködésének eredményeit elemezte, melyeknek köszönhetően a Zentán lévő intézet az elmúlt időszakban a Kárpát-medence egyik legfontosabb közgyűjteményi, közművelődési és kutatói műhelyévé válhatott.  

Dr. Zsoldos Ferenc az elmúlt négy év legnagyobb eredményének tartja, hogy a vajdasági magyarság megértette, mit jelent az autonómia és az önrendelkezés, az állami intézményrendszerben pedig legális módon jelenhetett meg a magyar érdekek képviselete. Felszólalásában összegezte a civil szférát érintő pozitív változásokat is.

Mint ismeretes, a Magyar Nemzeti Tanács az elmúlt négyéves időszakban nyolc stratégiát, illetve középtávú fejlesztési tervet fogadott el, az oktatásra, a kultúrára, a hivatalos nyelvhasználatra, a tájékoztatásra, a civil szférára, a felnőttképzésre, a tudományra és a népesedésre vonatkozóan.

A kötetben helyet kapott a tanácshoz tartozó szervek munkájának a bemutatása, a stratégiai tervezés összefoglalása, a tevékenységi területek és a megvalósult projektumok leírása, a kiemelt jelentőségű intézmények jegyzéke, a költségvetés és a támogatások összefoglalása, a médiával kialakított kapcsolat bemutatása és a jövőkép megfogalmazása is. Készítői a dokumentálást a történelmi hitelesség mércéjének tartják, ezért az összeállítás rengeteg adatot tartalmaz, például azt is, hogy az MNT tagjai hányszor szólaltak fel az ülések során. A könyvet számos intézménynek, könyvtárnak juttatják el, de a tartalom CD-n és elektronikus formában is elérhető. 

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

A hagyományőrzés jegyében
Riport
  • Mór Gábor
  • 2018.11.14.
  • LXXIII. évfolyam 45. szám
Sulisztár
Riport
  • 2018.11.11.
  • LXXIII. évfolyam 45. szám
Facebook

Támogatóink