home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
A sikeres vállalkozás kulcsa a lelkesedés és a hit?
Tóth Lívia
2015.02.04.
LXX. évf. 5. szám
A sikeres vállalkozás kulcsa a lelkesedés és a hit?

A zentai Zen Klubban legutóbb megrendezett Nyitott fórum témája a vajdasági és a magyarországi fiatalok vállalkozó kedve, a vállalkozásokkal kapcsolatos nehézségek, valamint az értékteremtés és a közösségfejlesztés lehetőségei voltak.

A vendégek, a zentai származású Kalmár Elvira, a budapesti KAPTÁR Közösségi Irodaház és a Maidan Consulting szervezetfejlesztő cég és Vijatov András, a Zen Klub és kávézó tulajdonosa Guzsvány Szilveszter vállalkozó moderálása és az egybegyűltek kérdései alapján osztották meg az üzleti életben szerzett tapasztalataikat.

Az első vállalkozásukról, annak sikeréről, illetve kudarcáról a következőket mondták:

Elvira: — Az első vállalkozásom egyúttal a legnagyobb kudarcom is volt. Egyetemistakoromban a kollégiumi szobatársam édesanyja gyapjúzoknikat készített géppel, amiben nagy lehetőséget láttam, ezért felvásároltam egy nagyobb mennyiséget, és megpróbáltam itthon eladni. A vége az lett, hogy a szüleim még tavaly télen is ezekben a zoknikban jártak, pedig ennek már csaknem húsz éve. Ebből azt tanultam meg, hogy egy jónak látszó ötlet nem mindig elég a sikeres vállalkozáshoz.

András: — Én rögtön vendéglátással kezdtem foglalkozni, de akkor még túlságosan fiatal voltam. Most már úgy gondolom, először alkalmazottként kellett volna dolgoznom, hogy kitanuljam a szakma csínját-bínját. Viszont az is jól végződött, az előző helyet sikerült eladnom, aztán következett a katonaság, majd Pest, utána ismét Zenta és a Zen kávézó.

Elvira: — Én soha nem voltam alkalmazott, csak a saját cégemben, esetleg alvállalkozó. Arra viszont hamar rájöttem, hogy az adok-veszek nem nekem való. A sikeres vállalkozáshoz az kell, hogy az ember soha ne adja fel, higgyen magában, a sikertelen próbálkozásból vonja le a tanulságot, és kezdje újra. Van egy idézet, mely valahogy így hangzik: Nem az a fontos, hogy hányszor bukunk el az életben, hanem az, hogy hányszor tudunk újra meg újra talpra állni.

* A KAPTÁR hogyan, mikor, miért jött létre?

Elvira: — Az egyik nagy szervezetfejlesztő cég munkatársakat keresett. Elmentünk a kollégámmal, elmondtam, hogy a munkavállalás nem igazán érdekel bennünket, de van egy tanácsadó cégünk, mellyel már öt éve a piacon vagyunk, van ügyfélkörünk, és esetleg csatlakoznánk a cégcsoporthoz.

Aztán egy év után úgy döntöttünk, hogy jobb lesz nekünk a cégcsoporton kívül. Otthonról vagy kávézóban dolgoztunk, az időnk nagy részét az ügyfelekkel töltöttük, de aztán egyre inkább vágytunk rá, hogy találjunk egy jó helyet, mely nekünk is, másoknak is megfelel. Ez lett a KAPTÁR. Immár három éve lett megnyitva, előtte azonban két évig dédelgettem az elképzelést, mert meg kell találni azokat a személyeket, akikkel az ember szívesen dolgozik együtt. Az ötletet nem loptuk, de nem is mi találtuk ki, Angliában már létezett ez a forma. Azt is mondhatjuk, hogy ez egy iroda, vagy hogy irodai helyeket adunk el, ami alapjában igaz, mégis távol áll a valóságtól. Az emberek itt az élményért és a közösséghez való tartozásért fizetnek. Sokan tartják fontos értéknek a szabadságot és a függetlenséget, miközben szeretnek közösségben lenni. Nekik való a KAPTÁR, mely tágas és barátságos, vannak benne asztalok, székek meg tárgyalótermek, és van ablakpárkány is, ahova szintén fel lehet ülni, és ott elmélkedni. Reggel nyolckor nyitunk, és este nyolc óráig mindig van ott közülünk valaki. Mindenki teszi a saját dolgát, jönnek-mennek az ügyfelek, rendezünk vállalkozói reggeliket, közös ebédeket, este hat után kezdődnek a kiállításmegnyitók, esti beszélgetős műsorok stb.  Sokat dolgozunk egyetemistákkal, állandó gyakornoki programunk van, és nálunk minden fiatal egyenrangú tagja a csapatnak. A KAPTÁR-féle rendszerek a szabadúszóknak és a cégeknek adnak lehetőséget a közös munkára.

Én meg tudok mozgatni embereket és erőforrásokat ahhoz, hogy egy álom valóra váljon, de nem én vagyok a legjobb a működtetésben. Az üzemeltetést két másik üzlettársam végzi.

* Mi szükséges a sikeres vállalkozáshoz?

Elvira: — Lelkesedés és hit. Az a legfontosabb, hogy az ember higgyen az álmában. Ezenkívül a jó csapat, a piacismeret és a profizmus is sokat számít. Például a honlap és a program ne legyen olyan, mint a többi hasonló vállalkozásé. Ne egy legyen a sok közül, hanem eggyel jobb, mint az összes többi.

András: — A jó ötlet és a hit valóban fontos, de én gyakorlatias ember vagyok, ezért azt mondom, tőke is kell a vállalkozás elindításához, és szerencse is, melyet viszont te vonzol be magadnak. Én ebben hiszek.

Elvira: — Én a tőkére úgy gondolok, hogy azt is meg lehet teremteni a lelkesedéssel. A megkülönböztethetőség a siker egyik legfontosabb kritériuma, vagyis az, hogy a sok között te más vagy. Nem biztos, hogy több, csak más.

* Térjünk vissza a gyapjúzoknihoz. Ha most sok volna belőle, és egy bizonyos összeg is a rendelkezésetekre állna, mire költenétek a pénzt, hogyan indítanátok be a vállalkozást?

Elvira: — Inkább ne legyen semmi pénzünk, mert azt már elköltöttük a zoknira. Két dolgot tennék. Keresnék egy lelkes újságírót, akit rábeszélnék, hogy írjon a gyapjúzokniról. A témát ugyanis be kell dobni a köztudatba. Ha nincs újságíró ismerős, jó a Facebook is. Az biztos, hogy a zoknival most már nem állnék ki a piacra, inkább boltoknak, áruházláncoknak kínálnám fel.  
András: — Összeírnám száz barátomat, akinek gyapjúzoknira lehet szüksége. Ha nagy dumás vagy, bárkinek el tudsz adni egy zoknit, nincs szükséged újságíró ismerősre. Ha más típus vagy, akkor a neked leginkább megfelelő irányba indulj el. Például egy webshophoz nem kell törtetőnek lenni.

* Elvira, beszélnél egy kicsit a tanácsadó cégedről is?

— Közösség- és szervezetfejlesztési tanácsadó vagyok, olyan, aki az ember, a közösség oldaláról közelíti meg a céget. Nem mondom el, hogy szerintem hogyan kellene csinálni, inkább kérdezek, és az ügyféllel fogalmaztatom meg a választ. Ez a módszer azért hatékonyabb, mert ha az illető maga jön rá, aszerint is fog cselekedni, ha azonban én mondom meg neki, akkor vagy úgy tesz, vagy nem. Elsősorban nem azokat kell megtalálni, akiknek gondjuk van, hanem azokat, akik jobbak szeretnének lenni. Inkább az ember van a középpontban, mert hiszem, hogy egy cég sikere az emberektől függ. Arra vállalkozunk, hogy megteremtsük a tudatos és jövőorientált cégvezetést, főként a kis- és a középvállalkozói szektorban.

Kalmár Elvira a Szervezetfejlesztők Magyarországi Társaságának elnöke és az Európai Szervezettervező Hálózat társelnöke. Tervei között szerepel, hogy Szabadkán is nyit egy, a budapesti KAPTÁR-hoz hasonló közösségi irodaházat, melynek megvalósítása az előkészítés szakaszában van.

A zentai vitaestek ötletgazdáinak egyik célja, hogy olyan fórumot hozzanak létre, amely hozzájárulhat azoknak az ismereteknek az elsajátításához, amelyek egy vállalkozás beindításához szükségesek. Remélik, ezzel is arra ösztönzik a fiatalokat, hogy itthon keressék az érvényesülésük lehetőségét.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..