home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
A reformok megterhelőek, de lehetőséget adnak az előrelépésre
Talpai Lóránt
2015.02.18.
LXX. évf. 7. szám
A reformok megterhelőek, de lehetőséget adnak az előrelépésre

Körülbelül egy esztendeje tartanak az úgynevezett gazdasági reformok, illetve megszorító intézkedések. A kormányfő és a kormány gazdasági előrelépésről beszél, illetve pozitív számadatokról, miközben Szerbia egyre lejjebb csúszik a különféle nemzetközi gazdasági rangsorokon. Az ország gazdasági helyzetéről Földi Mártát, a Vajdasági Magyar Közgazdász Társaság elnökét kérdeztük.

* Valóban jó úton halad az ország pénzügyi és gazdasági szempontból?

— Az előtárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal (IMF-fel) tavaly novemberben folytak, témájuk pedig a három évre szóló, 1 milliárd eurós készenlétihitel-megállapodás szükségessége volt. A hitelszerződés feltétele a Szerbia költségvetésének konszolidálása érdekében végrehajtandó takarékossági program. A szerb kormány ezt a programcsomagját tavaly novemberben meg is hozta. Az igen népszerűtlen intézkedések között az első a nyugdíjnak és a közszférában dolgozók fizetésének csökkentése volt. Dr. Dušan Vujović miniszterünk nyilatkozata szerint ezek az intézkedések elérték eredményüket, mert közvetlenül hatottak a költségek lefaragására. A bevételek is növekedtek az adók, illetve a jövedéki adók nagyobb arányú megfizettetésének köszönhetően, ezáltal lettek jobbak az eredmények az előző évhez viszonyítva. A 2014. évre a költségvetési hiány 6,6% a várt 9% helyett. A szerb parlament az idei évi költségvetést is az IMF-fel kötött megállapodás figyelembevételével hozta meg. Az összbevétel 924,3 milliárd dinár, az összkiadás 1115,6 milliárd dinár, a deficit (költségvetési hiány) pedig 191,3 milliárd dinár. A kiadások mértéke korlátozva van a rákövetkező két évre, 2016-ra 1085,8 milliárd dinárra, 2017-re pedig 1095,3 milliárd dinárra. Szükségszerű a közvállalatok reformja is. Meg kell akadályozni, hogy ezeknek a vállalatoknak a vesztesége a költségvetést terhelje. A továbbiakban nem lesz rá lehetőség, hogy úgy maradjanak fenn vállalatok, ahogyan eddig. Pontosabban úgy, hogy nem fizetik az áramot, a gázt, a kommunális szolgáltatást, az adót stb. Így a költségek egy része a közvállalatokat terhelte, és ez a tartozás államadóssággá vált. A jövőben állami segítség nélkül kell törleszteniük az adósságaikat.

Az adópolitika terén is sok a tennivaló. A foglalkoztatottak 40%-a a közszférában dolgozik, ami túl sok a többi szektorhoz viszonyítva, így az államigazgatásban is reformintézkedésekre kerül sor. Az itt foglalkoztatottak számát 2015 június végéig kb. 6,5%-kal kell csökkenteni a 2013. év végi állapothoz viszonyítva. Hogy helyénvalóak voltak-e a tervezett intézkedések, azt igazán az év végén lehet majd értékelni, mert addig minden csak feltételezés.

* Számos nagy állami vállalatot privatizáltak az utóbbi időszakban.

— A készenlétihitel-megállapodás egyik feltétele az volt, hogy megvonják a veszteséges állami cégek kormányzati támogatását. A belgrádi kormány tavaly augusztusban több mint ötszáz olyan veszteséges vállalatot kínált eladásra, amely évente mintegy egymilliárd eurós kiesést okozott a költségvetésnek az állami támogatás miatt. A kormány akcióprogramot dolgoz ki az átszervezés alatt álló vállalatok számára is, és ezáltal azokra a cégekre, amelyeknek nincs esélyük a fennmaradásra, sajnos felszámolás vár. Tavaly augusztusban fogadták el a csődeljárásról szóló új törvényt, mely szerint az év végéig le kellett zárni a privatizációs folyamatot az országban. A kormány a közelmúltban 188 állami vállalat csődeljárásának megindításáról döntött. Ez azokra a cégekre vonatkozik, amelyek privatizációja megkezdődött ugyan, de nem volt rájuk érdeklődő, hiszen nem termelnek, üzleti szempontból tehát fenntarthatatlanok.

* A svájci frank árfolyamának drasztikus emelkedése miatt a devizahitelesek nagyon nehéz helyzetbe kerültek. A kormány azonban nem igazán tett lépéseket a megsegítésükre.

— Szerbiában is a magyarországi modellhez hasonlóan kellene rendezni a devizahitelesek ügyét, ahogyan azt számos környező ország is tette. Horvátországban az egyik megoldás a magyarországi árfolyamgát-konstrukcióhoz hasonlít a leginkább. Ennek a modellnek a lényege, hogy az árfolyam-emelkedésből származó többletteher elkülönül az eredeti adósságtól, a törlesztésben pedig a hitelező bank és az állam is szerepet vállal.

* Az utóbbi hetekben a kormány a banktörvényt is módosította. Ennek az intézkedésnek mi volt a célja?

— Részletesen szabályozták a bankok átszervezését, melytől — az EU-s előírásokkal összhangban — a pénzügyi rendszer átláthatóbbá válását remélik. A nemzeti banknak jelentős szerep jut azzal, hogy megelőző lépéseket javasol az országban működő bankoknak, illetve beavatkozhat, ha a pénzügyi rendszer destabilizálódna. Ez egyfajta garancia a lakosságnak és a gazdasági szereplőknek is. A külföldi befektetők számára is kedvezőbbé válnak a feltételek. Ezzel a módosítással védik a betéteseket, a befektetőket, az ügyfelek pénzét és más vagyontárgyait.

* A kormány szintén a napokban fogadta el az ország gazdasági és pénzügyi helyzetéről szóló szándéknyilatkozatot, mely főként makrogazdasági intézkedéseket, illetve a közigazgatásra és a közvállalatokra vonatkozó további megszorításokat tartalmaz. Ezekre az intézkedésekre az IMF-fel kötendő hitelszerződés miatt van szükség?

— A szerb kormány elfogadta az ország gazdasági és pénzügyi helyzetéről szóló szándéknyilatkozatot, melyet el kellett juttatnia a Nemzetközi Valutaalaphoz. Ez a dokumentum valójában annak a feltétele, hogy létrejöjjön az IMF és Szerbia közötti, három évre szóló, 1 milliárd eurós készenlétihitel-megállapodás. A végső döntés február 23-án várható, mert az IMF küldöttsége akkor érkezik Szerbiába. A megállapodás feltételeként szabott gazdasági program célja, hogy középtávon megteremtse Szerbia számára a makroökonómiai stabilitás, a fenntartható fejlődés és a foglalkoztatás növelésének feltételeit. Ez a program 2015. január 1-jén lépett életbe.

* Optimisták vagy pesszimisták legyünk az ország gazdasági helyzetének jelenlegi állapota láttán?

— A reformintézkedések igen megterhelőek számunkra, sokakat érintenek, de lehetőséget adnak az előrelépésre. Az eredmények 2017-ben várhatóak. Mindenekelőtt el kell érni egy átlagos közép-kelet-európai fejlettségi szintet, illetve egy európai mértékkel versenyképesnek tekinthető gazdaságot. Az országban olyan légkörnek kell kialakulnia, amelyben minél több ember kezd el vállalkozni. Nem szabad kizárólag a külföldi beruházókra alapozni, olyan üzleti környezetre van szükség, amely önfoglalkoztatásra ösztönzi a vállalkozó szellemű embereket. Mi jellemző az ilyen légkörre? Például a térséghez, vidékhez, szülőföldhöz, lakóhelyhez fűződő bensőséges kapcsolat és az európai kreativitás.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..