*A vajdasági gazdaságfejlesztési program 14 feladat elvégzését irányozta elő. Mit sikerült ezekből eddig teljesíteni?
- Ennek a programnak a megvalósítása valamivel több mint két évvel ezelőtt kezdődött el, körülbelül 2,5 millió euró dinárellenértékét költöttünk rá, s még megközelítőleg félmillió euró külföldi támogatást sikerült szerezni hozzá. A 14 feladat megvalósítása különböző szakaszokban van. Eddig 13-hoz kezdtünk hozzá, és egyetlenegy olyan program van, aminek az elindítását a következő év elejére tervezzük. Egyet-kettőt szeretnék közülük kiválasztani, amelyek úgy gondolom, élénk közérdeklődésre számíthatnak. Körülbelül egy hónappal ezelőtt Nagybecskereken nyitottuk meg Vajdaságban az első üzleti inkubátorházat és karácsony előtt három nappal Szabadkán fog megnyílni a második Vajdaságban. Ez egy olyan intézmény, amelyet arra találtak ki, hogy kezdő vállalkozók számára maximálisan kedvező feltételeket biztosítva gyors fejlődési lehetőséget teremtsünk. A lényege nem abban van, hogy általa aránylag ingyen vagy olcsón lehet irodákhoz, illetve a működéshez szükséges helyiségekhez jutni, hanem hogy különböző szolgáltatásokat biztosítson: mint például könyvelésit, adó-, marketing-, jogi tanácsadást és egyéb dolgokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a kezdő vállalkozók csak magával az üzlettel foglalkozhassanak. A szabadkai üzleti inkubátorházat az ATB Sever területén hoztuk létre, több mint 2000 négyzetméteren. Nagy érdeklődés volt a pályázat iránt, s 12 felhasználója lesz az inkubátornak. Úgy gondolom, hogy a szabadkai inkubátor a jelek szerint mind a helyi minőségi adottságok, mind pedig a cégek, illetve a felhasználók szám tekintetében sikeres vállalkozás lesz.
*A programok kidolgozásakor milyen stratégiát követtek, mi volt az elsődleges cél?
- Megpróbáljuk felmérni, hogy milyen lehetőségek vannak, melyek a veszélyforrások, melyek az erős oldalai és melyek a hátrányai a vajdasági társadalomnak. Ez az úgynevezett SVOT-analízis. Ezeknek az egybeolvasásával megpróbáltuk meghatározni a prioritásokat, azokhoz rendeltük a stratégiát, és úgy jutottunk el az imént említett programpontokig. Ez egy olyan módszer, amit Európában már régebb óta alkalmaznak a különböző regionális és lokális fejlesztési elképzelések kidolgozásában, s azért fontos, mert így egy olyan dokumentumhoz jutottunk, amelyik nemcsak a vajdaságiak számára érthető, hanem a külföldi befektetők számára is. Ez ugyanis az alapfeltétele annak, hogy a programok megvalósításához külföldi támogatásokhoz jussunk. A napokban sikerült véglegesíteni az osztrák kormánnyal azt a szerződést, amelynek értelmében Ausztria 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben mintegy 5 millió eurós összeggel támogatja ezeknek a programoknak a megvalósítását. Úgy gondolom, hogy ez nagyon fontos dolog, nemcsak a pénz szempontjából, hanem azért is, mert osztrák oldalról olyan szakértői csapat fog ennek az elképzelésnek a megvalósításában szerepet vállalni, amelynek már tapasztalata van ezen a téren. Úgy gondolom, fel fog gyorsulni a programok megvalósítása.
* A vajdasági gazdaságfejlesztési program elsődleges célja a kis- és középvállalkozások fejlesztése. A Vajdasági Fejlesztési Alap mennyiben járult hozzá ezekhez a törekvésekhez?
- Nagy mértékben. A Fejlesztési Alap 2003-tól működik folyamatosan, és ebben a valamivel több mint 3 évben megközelítőleg 30 pályázati lehetőséget hirdettünk meg. Körülbelül 2800 beadvány részesült kedvező elbírálásban. A visszajelzések is arról tanúskodnak, hogy a Fejlesztési Alap pályázati feltételei kedvezőek, általában középlejáratú hitelekről van szó - egy- vagy kétéves türelmi idővel -, amikor a kamatterhek is visszafogottak. Az elkövetkező időben a Fejlesztési Alapnak is idomulnia kell a kihívásokhoz, mások ugyanis az igények ma, mint az alap létrehozásának pillanatában voltak. El kellene mozdulni olyan elképzelések támogatása irányába - az ipari parkok létrehozására gondolok elsősorban -, olyan jellegű beruházások megvalósítása felé, amikor nagyobb számú vállalkozás beindítására nyílna lehetőség. Egészen biztos vagyok abban, hogy a következő évben a starthitel is szerepel majd a kínálatban. Valószínűleg megmaradnak a klasszikus hitelkonstrukciók is, amelyek elsősorban a már működő vállalkozásokat próbálják támogatni. Emellett újdonság lesz a következő évben annak a beruházási intézménynek a megjelenése, amit a Tartományi Képviselőház a napokban hozott létre. Egyes számítások szerint mintegy 200 millió euró dinárellenértéke fog megjelenni ennek a fejlesztési ügynökségnek a lehetőségrendszerében, ami elsősorban strukturális, önkormányzati fejlesztésekre szánt pénzösszeg. Ez a pénz szerintem lehetővé teszi, hogy az infrastrukturális gondokat orvosoljuk, és így vonzóbbá váljék a térség a befektetők számára.
*Többször hangoztatta: vagyonában él a nemzet. A magyarországi tőke mennyire erős Vajdaságban? Egyáltalán lehet-e erről beszélni?
- Az utóbbi egy évben erősödött a magyar tőke itteni jelenléte. Ez elsősorban abban nyilvánul meg, hogy az OTP Bank jelentős befektetéseket eszközölt a banki szférában, a banki szféra privatizálásában, emellett a MOL is erőteljesebben van jelen, s úgy gondolom, a magyar tőkének a megjelenését az is bizonyítja, hogy Nagybecskereken aláírásra került az a szándéknyilatkozat, amelynek értelmében 2009-ig egy nagy beruházást eszközölne egy magyarországi-amerikai konzorcium. Emellett úgy látom, hogy egyre gyakrabban, egyre nagyobb számban jelennek meg kis befektetők, cégalapítók, magyarországi magánszemélyek, magyarországi vállalatok. Mivel a MOL érdekelt az itteni kőolajiparnak a privatizálásában - azt remélem, hogy ezt a versenyfutást sikerrel fogja venni -, biztos vagyok benne, hogy tovább fog erősödni a magyarországi magánszemélyek és jogi személyek itteni cégalapítási törekvése.
*Körülbelül másfél évvel ezelőtt felmerült egy vajdasági-magyarországi gazdasági tanácsnak a megalapítása. Hol tartanak ezzel?
- Elkészült a megállapodás szövege, de odaátról több mint fél éve nem kaptunk semmiféle választ. Azt remélem, hogy talán a következő év elején sikerül végére járni a dolognak, fontos volna létrehozni ezt a tanácsot mint egy olyan intézményt, amelyik a magyarországi tőke vajdasági erősödését eredményezné.
*Január 21-én parlamenti választások lesznek. Mi a VMSZ stratégiája?
- Azt gondolom, hogy valamikor az év végén, a jövő év elején kész lesz a VMSZ választási programja, mégpedig azoknak az elképzeléseknek a programba foglalása, amelyeket az elmúlt hónap során hallottunk a lakossági fórumokon. Azt gondolom, hogy a gazdaság, a mezőgazdaság, a település fejlesztésének kérdésköre a program homlokterében kell hogy álljon, és egészen biztos vagyok abban, hogy ez így is lesz. A VMSZ ezekben a kérdésekben szeretne elsősorban teljesíteni, ugyanis a közösségnek ezek az aktuális elvárásai.