A programozás és a nagykövete

A programozás és a nagykövete

A topolyai és a környékbeli fiatalok nem panaszkodhatnak, ha a programozás tudományát szeretnék elsajátítani, a Coder Clubban ugyanis lehetőségük van erre.

Vörös Csaba amellett, hogy a szabadkai Politechnikai Középiskolában tanít, programozó-nagykövet, és még arra is szán időt, hogy a jövő programozóit oktassa.

Szombat délelőtt, tíz órakor gyerekzsivajtól hangos a topolyai Juhász Erzsébet Könyvtár padlásterme. Éppen véget ért az első óra, és érkezik a második csoport. Csaba az utolsó diákot is megvárja, nem haragszik a kis késésért. Az órák általában számítógépes játékkal, például online gyorsgépeléssel kezdődnek, hogy a nebulók ráhangolódjanak a számítógépes világra és a tanulásra. Csaba a második óra után mesélt lapunknak a klubról és a kezdetekről.

— A Coder Club nemrég alakult egyesületté, két és fél éve létezünk. Az ötlet onnan származik, hogy a kislányaim elkezdték használni az otthon levő eszközöket, egyre több kérdésük támadt velük kapcsolatban, és úgy gondoltam, hogy ha középiskolában tanítok, illetve ha a kislányaimat is meg tudom tanítani ezekre a készségekre, akkor más gyerekeknek is át tudnám adni ezt a tudást. Amikor jobban belemélyedtem a témába, hogy hogyan lehetne nyolc-tíz éves gyerekeket bevezetni a programok és a számítógépek világába, akkor rengeteg olyan dologgal ismerkedtem meg, amelyről úgy éreztem, hogy a szélesebb közönség hasznára válhat. Ekkor megkerestem a könyvtárat, ahol nagyon nyitottak voltak, és azóta itt folynak az órák. Lassan negyven gyerekkel, fiúkkal és lányokkal, magyar és szerb nyelven egyaránt programozunk. Heti rendszerességgel egész évben tartunk órákat, keddenként, csütörtökönként, péntekenként és szombatonként. A nyári és a téli szünetben pihenünk.

Azonkívül, hogy a gyerekek az órákon programozni tanulnak, olykor házi feladatot is kapnak. Van, hogy információt kell gyűjteniük egy-egy témáról, és ezt elő is adhatják a társaik előtt. Ha hallanak egy újabb kifejezést, akkor annak is utánajárhatnak, ezáltal is bővítik a tudásukat, és Csaba is szívesen megválaszolja a kérdéseket.

— Előtudásra nincs szükség ahhoz, hogy valaki bekapcsolódjon a programba. Nyolc és tizennégy év közötti fiúk, lányok csatlakozhatnak hozzánk, elsősorban a nyári programozó táborunkban, mely kéthetes, és melyet szintén a könyvtárban tartunk meg. Az új tagok ekkor ismerkedhetnek meg ezzel a lehetőséggel, és ha elnyeri a tetszésüket — általában így szokott lenni —, akkor szeptember végétől vagy október elejétől egész évben velünk tudnak haladni. Számos versenyen részt veszünk, szinte mindegyikre benevezünk. Büszkék vagyunk rá, hogy részt vettünk az első olyan versenyen, ahol csak lányok mérhetik össze a tudásukat, ez a Scratch Meccs, melyet minden évben megrendeznek. A Power Girls nevű lánycsapatunk lelkesen készült a versenyre. Szerencsére több megmozdulás létezik, például Az európai programozás hete, A programozás órája vagy az Arduino Nap. Ezekre mind benevezünk, és érdeklődéssel követjük őket.

A fiatalok szédületes tempóban haladnak a korral. Néhány szempillantás alatt elsajátítják a legújabb technikai csodákat, és joggal merül fel az emberben a kérdés, hogy a tanár vajon győzi-e begyűjteni a modern technológiához szükséges tudást.

— Olyannyira rohamos a gyerekek tudásának fejlődése, hogy ez a számítógépes ismeret már a zsebükben van. Egyre többen érdeklődnek a programozás iránt, és szeretik bővíteni a tudásukat, hiszen büszkeséggel tölti el őket, ha egy saját Android-alkalmazást telepítenek a telefonjukra, és ezzel el tudnak dicsekedni a családjuknak vagy a barátaiknak.


A szerző felvételei

Csaba igyekszik pályázatok útján befolyt összegekből fenntartani az egyesületet. A fiatalok jelenleg nyolc számítógépen dolgoznak, és mivel ezek egy kissé már elavultak, lassan le kellene őket cserélni.

— A létszámot illetően azt gondolom, elértük a maximumot, mellyel szépen tudunk haladni. Szeretnék több embert bevonni, hogy minél több gyerekkel tudjunk majd foglalkozni. Elsősorban a topolyai vagy a környékbeli főiskolásokra gondolok, akik az egyesületben kamatoztathatnák a tudásukat. Vannak vidékről beutazó diákok is, és Szabadkán is nagy az érdeklődés, viszont az idő hiánya miatt nem tudok ott is csoportot indítani.

Sokan nem tudják, de Vörös Csaba személyében tisztelhetjük Szerbia programozó-nagykövetét is.

— Van egy megmozdulás, melynek Az európai programozás hete a neve, és minden év októberében kerül rá sor. Ezen a héten Európa-szerte több tízezer eseményt szerveznek meg, mely mind a programozással foglalkozik. Főleg a gyerekek képviselik a célközönséget, a múlt évben csaknem egymillióan programoztak a rendezvény keretében. Szerbia tavaly a kilencedik helyen, az idén pedig a hetediken végzett. Két évvel ezelőtt megkerestek, és így lettem én Szerbia programozó-nagykövete a programozás hetével kapcsolatban. Évente kétszer kell Brüsszelbe utaznom, és képviselnem országunkat ezen a megmozduláson. Szeretnénk minél több embert bevonni, hogy az érdeklődők megtanuljanak kódolni és programozni. A kapcsolattartás is fontos, illetve a konferenciák, ahol képezni tudjuk magunkat és nem utolsósorban népszerűbbé tenni ezt a tudományágat.

Vörös Csaba munkatársakat keres, és azt vallja, egyáltalán nem ördöngösség a tanítás, viszont elengedhetetlenül fontos, hogy a gyerekeket szeretni kell. A matematikai alapokat kell megismertetni velük, minimális mértékben nem árt az angol nyelv ismerete, ám valójában élményalapú programozást végeznek. Nem mindig, de gyakran játékot is készítenek, hiszen a gyerekek ilyenkor kitartóbbak, és a figyelmük is hosszabb ideig fenntartható.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink