A nemzet kirakata

A nemzet kirakata

A Lakiteleki Népfőiskola jelenleg tíz úgynevezett kollégiumot működtet a Kárpát-medencében. Az intézmények feladata az egy-egy térségben élő magyarság értékeinek, kulturális és szellemi állapotának felmérése. Vajdaságban a Nyugat-Bácska után a Zenta Kollégium is megkezdte munkáját.

Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Lakiteleki Népfőiskola alapítója elmondta, az általuk szervezett csoportok a Miniszterelnökség, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Hungarikum Bizottság jóváhagyásával járnak házról házra, és lajstromozzák mindazokat az értékeket, amelyek egy-egy településre, illetve az ott élőkre jellemzőek.


Lezsák Sándor

— Több mint húsz esztendeje tartottuk meg az első hungarikumkonferenciát a Lakiteleki Népfőiskolán, de mégsem állíthatom, hogy a megkezdett folyamatnak a végén járnánk. Összeíróink egy-egy faluban igyekeznek előhívni és feltárni a csak ottani sajátosságokat, melyek lehetnek ételek, italok, táncmozdulatok, varrásminták, szőttesek, faragások, mesék, dalok stb. Ezeket nem mi találjuk ki, hiszen minden településen vannak rendezvények, fesztiválok, főzőversenyek, melyeken ezeket mind megmutatják az érdeklődőknek, és természetesen vágynak a visszajelzésre. A mai világban nagy szükség van azokra a sikerélményekre, amelyek a közösségnek is önbizalmat adnak. Az elszakított területeken az ott élő magyarok értékei mellett izgalmas a velük élő népek értékeinek megtalálása, és az egymásra való kölcsönös hatásuk felkutatása is. Egy-egy dolog a helyi és a délvidéki után a nemzeti értéktárba is bekerülhet. A piramis tetején a hungarikum áll, melyet a legrövidebben világszerte elismert magyar csúcsteljesítményként határozhatunk meg. Ez a nemzet kirakata, melyet hungarikumokkal rendezhetünk be, de hogy létrejöjjön, ahhoz először a helyi kirakatokat kell kialakítanunk — ismertette a tevékenységet Lezsák Sándor, és hozzátette, a gyűjtést a hungarikumtörvény alapján végzik, nem a minisztérium által indított program ellenében, hanem azt kiegészítve kívánnak dolgozni, hiszen jómaga is tagja a Hungarikum Bizottságnak.

A már létező kilenc — Kárpátalján Bereg, Ung, Ugocsa, Máramaros, továbbá Muravidék, Drávaszög és Szlavónia, Hegyköz, Nyugat-Bácska, illetve a moldvai csángó — után a Zenta Kollégium lett a tizedik, a közeljövőben pedig újabbak megalapítását is tervezik, például a Háromszékben nem is egyet, hanem azonnal hármat. A megmozdulásnak több száz egyetemista, főiskolás és — ahogyan Lezsák Sándor fogalmazott — hosszabb ideje fiatal részvevője van. (Az életnek ugyanis három szakaszát különböztethetjük meg: a gyermekkort, a felnőttkort és a „de jól néz ki” korszakot.)


Megbeszélés Hágen Ádámmal, a projektum technikai vezetőjével

A felmérésnek minden régióban két szakasza van. A program a terepen végzett munkát összegző konferencia megtartásával és egy könyv kiadásával ér véget — várhatóan a jövő év második felében. A jelenvalót felmutató értékfeltárásról eddig egy kiadvány látott napvilágot: a Drávaszög és Szlavónia Kollégium című művet dr. Lábadi Károly és Loksa Gábor szerkesztette. 

A Zenta Kollégium munkájában mintegy harminc anyaországi és itteni fiatal vesz részt, a projektum szakmai vezetője Fodor István, a zentai Történelmi Levéltár nyugalmazott igazgatója.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink