A nagy hajrá

A nagy hajrá

Felvételin túl, záróvizsga előtt

A középiskolák 2100-nál is több hellyel várják a csaknem 1700 vajdasági magyar nyolcadikost. Gimnáziumok és szakközépiskolák, tehetséggondozók és művészeti intézmények, négy- és hároméves szakok közül lehet választani. A duális képzés és a tehetséggondozó informatikai-számítástechnikai irányzat lehet az iratkozás slágere — noha ez utóbbi egyelőre nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Kemény munka áll mindenki mögött, aki a középiskolai hálózatért dolgozott, viszont a legtöbb diák számára még csak most következik a java.

Persze vannak, akik már kényelmesen hátradőlhetnek. Ők azok, akik bevállalták a felvételit, és nem a kis érettségire meg a szerencsére bízták magukat. Aki sikeresen vizsgázott, az majdnem biztosan bejutott a tehetséggondozók kívánt szakára. Június első hétvégéjén a Bolyaiban és a Kosztolányiban, valamint az újvidéki Bogdan Šuput Képzőművészeti Középiskolában ejtették meg a felvételiket.

— A képzőművészeti felvételire 31 tanuló jelentkezett, 30-an írták meg, közülük 27-en tették le, és 20 tanulót tudunk felvenni — közölte Csikós Pajor Gizella, a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium igazgatója. — Az utolsó hét helyen szereplő diák számára ezért nagyon fontos lesz a kis érettségi pontszáma, illetve az iskolából hozott átlageredmény. A matematikai tagozatra 34 jelentkezőnk volt, 33-an felvételiztek és 21-en tették le. Az informatikai tagozat felvételi vizsgáját 48 tanuló jelentette be, közülük sokan a matematikait is, tehát átfedés volt a két szak között. 41-en jöttek el, 28-an tették le a vizsgát. 30 diák mindkét felvételin sikeresen szerepelt. Akkor tudjuk megnyitni mindkét osztályt, ha a gyerekek úgy döntenek, hogy szétoszlanak a 15-15-ös létszámra. Topolyán nyílt volna még ugyanilyen informatikai szak, ott azonban csak két magyar diák tette le a felvételit, egyikük jelezte, él a jogával, és beiratkozik hozzánk.

Az informatika tehetséggondozó új szak, az igazgató szerint a felvételi nehezebb volt, mint az a próbateszt, amelyet feltettek a minisztérium honlapjára. Ráadásul nem adtak javítókulcsot a próbafelvételihez, viszont a vizsgán már egy igen egzakt utasítást kellett követnie a bizottságnak. Nem volt elég a helyes végeredmény, a megoldás során is maximális korrektséget vártak el, azaz ha a diák útközben egy zárójelet vagy törtvonalat elhagyott, a feladatot nem fogadhatták el — magyarázta az igazgató, aki szerint ezért születtek a vártnál gyengébb eredmények. Hozzátette, a matematikavizsgán a feladat megoldását nem kell bemutatnia a tanulónak, így a fejből számoló, ráérzős gyerekek is tudnak jól prosperálni.

A tervekkel összhangban a szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium három osztályt tud indítani.

— A felvételi vizsgát 44 tanuló tette le a 48 helyre, tehát aki letette, az bejut a nyelvi tagozatra, függetlenül a kis érettségi eredményétől. Ők már megnyugodhatnak, s ez egy pszichikai előny is — fogalmazott Novák Károly Attila igazgató. — Kevesebben érdeklődtek, mint az előző években, úgy látszik, a diákokban és a szülőkben él egyfajta félelem a felvételi vizsgával szemben, pedig a nyelvi tagozattal valóban sok pluszt kap egy diák, nem kellene erről lemondani egy felvételi vizsga miatt, melyre még segítünk is felkészülni. Nálunk a nyelvoktatás hangsúlyozottan van jelen, sokkal eredményesebben lehet tanítani kis létszámmal, nagyobb óraszámmal. A diákok harmadik idegen nyelvet is tanulnak, az anyanyelv is nagyobb szerepet kap. A nyelvtudás rengeteg lehetőséget megnyit a fiatalok előtt, nem igaz, hogy csak fordító lehet belőlük, ezért sajnálom, hogy kényelmi pozícióban inkább lemondunk erről a lehetőségről. Emellett az általános tagozatunk nagy népszerűségnek örvend, túljelentkezés van évek óta. Ott nincs külön felvételi, a kis érettségivel lehet bejutni, főleg ezért vonzó, hiszen csak a kötelezőt kell teljesíteni.

A záróvizsga a jövő héten lesz, hétfőn anyanyelvből, kedden matematikából, szerdán pedig a kombinált tesztet oldják meg a nyolcadikosok. A végleges eredményeket június 28-án teszik közzé, majd két napig lehet leadni a kívánságlistát. Az első beiratkozási kört július 9–én és 10-én rendezik meg, majd a betöltetlen helyekre jelentkezhetnek a tanulók. 37 középiskolában 86 szakon folyik majd a következő tanévben magyar nyelven oktatás. 27 hároméves és 59 négyéves szakirány közül tudnak választani a nyolcadikosok.

— Az idén egy új szak nyílik nálunk — közölte Gilice Hilda, az adai Műszaki Iskola igazgatója. — Fémmegmunkálógép-kezelőnek 30 magyar diák tanulhat, hároméves, duális képzésben. A gyakorlati oktatásra vállalatoknál kerül sor, a tanulók választhatnak a csiszolás-köszörülés, a marás és az esztergálás közül. Emellett nagyon örülünk, hogy lehetőségünk van a munkaerőpiaci igényekkel összhangban ács-kőműves szakot is nyitni. Hároméves a képzés, magyar nyelven, 15-15 tanulóval folyik. Három adai cégnek köszönhetőn 15 diák ösztöndíjat kaphat. Összesen 6 első osztályt tervezünk, 1-et szerb, 5-öt magyar nyelven, tagozatonként 30 tanulóval.

— Nagyon kemény és nehéz időszakot tudhatunk magunk mögött, ennek eredményeként színes, vonzó tagozatok skálája kerül a leendő középiskolások elé. A vajdasági magyar politikum, a tisztségviselők és az MNT közösen mindent megtettek annak érdekében, hogy a vajdasági magyar oktatás szempontjából fontos tagozatok mindegyike megkapja a jóváhagyást — hangsúlyozta Jerasz Anikó, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke. — Nagyon hosszan és többször, keményen kellett tárgyalni, egyeztetni, adatokat küldeni, érvelni, hogy ezek a szakok engedélyt kapjanak. Három szak — a csókai vegyészeti iskolában a környezetvédelmi technikus, a Zentai Gimnáziumban a természettudományi-matematikai szakirányzat, valamint a Kosztolányi-gimnáziumban az általános szak — jóváhagyása érdekében a legmagasabb, köztársasági elnöki szinten kellett érvelnie Pásztor Bálint frakcióvezetőnek, és minden kért tagozat engedélyt kapott. A középiskolai hálózat nagyon gazdag, a kínálatban két művészeti középiskola, a szabadkai zenede és az újvidéki Bogdan Šuput Képzőművészeti Középiskola is szerepel. Duális képzés folyik majd az Adai Műszaki Iskolában a fémmegmunkálógép-kezelő szakon, a csókai Vegyészeti-Élelmiszeripari Középiskolában pék és hentes szakon, a szabadkai Bosa Milićević Közgazdasági Középiskolában pincér és szakács szakon, az Ivan Sarić Műszaki Középiskolában ipari gépszerelő szakon, az óbecsei Közgazdasági és Kereskedelmi Középiskolában cukrász és kereskedő szakon, valamint a temerini Lukijan Mušicki Középiskolában fémmegmunkáló-kezelő és hegesztő-lakatos szakon. Ezek a középiskolák a helybeli vállalkozókat kérték fel, hogy a tanulókat szakmai gyakorlatra fogadják. Megmaradtak azok a szakirányok, amelyek hagyományosan népszerűek: az egészségügyi, a közgazdasági, a műszaki és a mezőgazdasági. Több középiskolában azok a hároméves szakok, amelyek az előző évben kombinált módon jelentek meg, 15 + 15 fővel, most egy szakirányzatként kaptak engedélyt, 30 tanulóval. Vannak olyan intézmények, mint például a nagybecskereki Nikola Tesla Elektrotechnikai és Építészeti Középiskola, ahol a kísérleti tagozat általános státust kap, és így 30 főre nőhet a létszám. Ha egy iskola szeretett volna egy korábban közkedvelt szakot újra megnyitni, akkor egy másikat be kellett áldoznia. Csókán így lehet újra környezetvédelmi technikus szak, hiszen a tavaly tervezett laboratóriumi technikus képzésre mindössze két gyerek jelentkezett, nem volt célszerű megtartani. Az oktatási minisztérium koncepciója alapján kellett az oktatási intézményeknek, illetve az önkormányzatoknak kialakítaniuk a középiskolai hálózatot. Figyelembe kellett venni a négy- és hároméves szakok arányát, a tavalyi beiratkozási számot, a szakok népszerűségét, a munkaerőpiaci szükségleteket, valamint a nyolcadikosok számát. Ez utóbbival nem értettünk egyet, hiszen tudjuk, hogy Szabadkára, Magyarkanizsára, Adára sok vidéki diák érkezik. 27 százalékkal több a férőhely, mint a leendő magyar középiskolás, és szinte mindenki négyéves szakirányon folytathatja tanulmányait, ha szeretné.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink